Szépség

Izzadj, gyógyulj!

Mit kell tudni a szaunázásról?

A szauna szó hallatán legtöbben lazításra és a hűléses betegségekkel szembeni védelem fokozására gondolnak. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy sok krónikus betegség esetében a rendszeres szaunázás kifejezetten  jótékony hatású, azonban ezzel kapcsolatban mindenképp kérjük ki kezelőorvosunk véleményét.


A rendszeres szaunázás enyhíti a negatív stressz káros hatásait – tartósan  lassul a szívverés, csökken a vérnyomás

 

A „szauna” fogalmát ma számos különféle izzasztó eljárás gyűjtőneveként használjuk. A finn szauna mellett létezik orosz és ír gőzfürdő, törökfürdő, alacsony hőmérsékletű szauna (kb. 60 °C) és infraszauna is. Itt és most a szauna fogalma alatt a hagyományos finn szaunát értjük. Ez egy fából készült kabin, amelyet ma többnyire elektromosan fűtenek. A kabin aljában a hőmérséklet 40, a plafonnál pedig 100 °C.

 

A kabinban a páratartalom viszonylag alacsony, ezért meglehetősen jól tolerálható a bent uralkodó hőmérséklet. Ez fontos, hiszen a magas páratartalom gátolja a verejtékezést. A legtöbb tudományos igényű ismeret a finn szaunához kapcsolódik.

 

 

Hogyan változik testünk hőháztartása a rendszeres szaunázás hatására?

A szaunában a bőr hőmérséklete, valamint kismértékben (kb. 1 °C-kal) a test maghőmérséklete is emelkedik. (Maghőmérsékletnek nevezzük a test belsejében mérhető hőmérsékletet.) Testünk erre verejtékezéssel reagál. A rendszeres szaunázás hatására edződik testünk ama képessége, hogy a hőmérsékleti emelkedést izzadással egyenlítse ki, ezzel párhuzamosan csökken az a hajlamunk,hogy izgalom hatására verejtékezzünk. Hosszú távon a bőr hőmérséklete megemelkedik a vérkeringés javulása miatt, miközben a test maghőmérséklete csökken. Az alacsonyabb maghőmérséklet a statisztikai adatok szerint élettartam-növelő hatású, ezért a rendszeresen szaunázók életkora - attól függően, hogy mikor kezdték el a szaunába járást - két-három évvel magasabb az átlagnál.

 

Arról azonban sokan megfeledkeznek, hogy az igazi szaunázás „váltóinger”, tehát a felhevülést rendszeresen meg kell szakítani a test lehűtésével. Ennek hiányában nem érvényesül a szaunázásnak keringésünkre gyakorolt kedvező hatása.

 

 

Miként teszi a szauna ellenállóbbá szervezetünket?

A hűlésekkel szembeni erőteljesebb ellenállás a rendszeres szaunalátogatás megkezdésétől számított három hónap múlva tapasztalható, de csak akkor áll fenn tartósan, ha továbbra is rendszeresen szaunázunk (hetente egy-két alkalommal). Az ellenálló képesség erősítésében az alábbi tényezők játszanak fontos szerepet:

 

• a hőháztartás optimalizálása javítja a bőr és a nyálkahártyák keringését,
• a keringésszervrendszer stabilizálódik,
• a vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozottan működik,
• az immunrendszer stimulálódik.

 

Mennyire terheli a szauna szív- és érrendszerünket?

Sok páciens és sok orvos is attól tart, hogy a szaunázás túlterheli a szívet. Valójában a száraz meleg csupán csekély terhelést jelent szívünknek. A meleg hatására ereink kitágulnak, ami tehermentesíti a szívet. Ez az értágító hatás rendszeres szaunázás mellett tartóssá válik.

 

Összességében az említett mechanizmusoknak köszönhetően csupán igen csekély, kb. 60-75 watt terhelést jelent a szauna a szívnek. Ezt a mértékegységet minden szívbeteg ismeri, akit vizsgáltak már terheléses EKG módszerrel. Aki ezt a terhelési szintet kibírja, az nyugodtan szaunázhat.

A szaunázás pozitív, ún. eustresszt vált ki

 

Óvatosság csak súlyos szívritmuszavarok, akut és gyulladásos szívbetegségek esetén ajánlott. A szaunázás közben a vérnyomás alig változik, a pulzus azonban akár 120/perc szintre is emelkedhet. A vérnyomás csupán akkor emelkedik, amikor a forró kabinból a hűvös medencébe merülünk. A kismértékű magas vérnyomásban szenvedőknek tehát a meleg kabin jót tesz, de nekik tartózkodniuk kell a hideg vizes medencétől.

 

 

Akinek a lábán visszértágulat van, járhat szaunába?

A visszértágulat gyakran visszatérő téma. Ha nem okoz panaszt, nyugodtan lehet szaunázni. Fontos azonban, hogy közben polcoljuk fel a lábakat. Ezenkívül hideg vizes törülközővel körültekerhetjük a visszeres lábszárakat, és érdemes a merülőmedencében is hosszabban időzni, hogy a kitágult visszerek összehúzódjanak. Akinek az orvos kompressziós harisnyát írt fel, az a szaunázás befejezése után azonnal vegye fel a harisnyát. Altesti műtétek után kialakuló nyiroködéma vagy nagyon súlyos visszértágulat esetén, továbbá trombózis után lehetőleg tartózkodjunk a szaunázástól.

 

 

Hogyan befolyásolja a szaunázás az idegrendszer működését?

A vegetatív idegrendszer akaratunktól függetlenül irányít olyan funkciókat, mint például a szívműködés, a légzés, az emésztés vagy a verejtékezés. A közvetlen szaunahatás egyfajta stresszreakciót vált ki. Ez azonban pozitív hatású, ún. eustressz (ellentétben a tartós pszichés stresszel, az ún. disztresszel). A rendszeres szaunázás során csökken az aktivitásért, fizikai teljesítmény leadásáért felelős, ún. szimpatikus idegrendszer tónusa. Ennek hatására lassul a pulzus, csökken a vérnyomás, és csökkennek a negatív stresszreakciók is. És mivel a szaunában kiválóan lehet lazítani, relaxálni, agyunkban megemelkedik a „boldogsághormonok” (endorfinok) szintje is. Ezért a szauna az egyik legjobb lazító, stresszcsökkentő kezelés.

 

Hogyan hat a szauna légzőszerveinkre?

A szaunában lévő forró levegő serkenti a légutak nyálkahártyáinak vérkeringését; így ezekben a szövetekben keringő vér mennyisége akár a nyugalmi állapot 7-szeresére (!) nőhet, ami együtt jár a nyálkahártyák immunitásának jelentős javulásával. A melegítés hatására javul a légutakat borító csillószőrös hengerhám tisztító tevékenysége is, ez szintén jelentősen javítja a légutak ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. (A csillószőrös hengerhám sejtjein elhelyezkedő apró csillószőrök ütemesen felfelé csapkodó mozgást végeznek, ezzel továbbítják a tüdőből kifelé a kórokozókat, a nyálkát és a légutakba kerülő szennyeződést, port, kormot stb.) Ugyanakkor a meleg levegő ellazítja a hörgők simaizmait, kitágulnak a légutak, ami különösen jótékony hatású a krónikus hörghurutban szenvedőknek és sok asztmásnak is. A melegtől a sűrű slejm is elfolyósodik, így könnyebb felköhögni.

 

Az asztmás betegnek érdemes kikérnie kezelőorvosának véleményét, mielőtt szaunázni kezdene

 

Ami az asztmát illeti, megoszlik az orvosok a véleménye a szauna hatását illetően, ezért mindenképp érdemes kikérni a kezelőorvos véleményét, mielőtt az asztmás beteg szaunázni kezdene. Az ellenálló képesség javulása miatt a fertőzésekre hajlamos betegeknek különösen jótékony hatású lehet a szauna. Abban is megegyezik a szakértők véleménye, hogy a szauna jó hatású a szénanátha kezelésében, amely idővel szintén asztmába torkollhat. Minden akut légúti és lázas betegségben azonban ellenjavallt a szaunázás.

 

A szaunázás segíthet-e a fogyásban?

Csábítóan hangzik, hogy a szaunával fogyni is lehet. Azonban a tapasztalt testsúlycsökkenés pusztán a kiizzadt víz mennyiségével magyarázható. Ezt a mennyiséget a következő vízivás alkalmával visszapótoljuk. Ennek ellenére mégis van némi pozitív hatása a szaunának még a fogyni vágyók esetében is, ugyanis a „boldogsághormonok” kiválasztásával járó pozitív életérzés hasonló, mint például amikor valaki csokoládét eszik.

 

Mi a helyzet a mozgásszervi betegségekre gyakorolt hatással?

A melegítés fájdalomcsillapító hatású - ez közismert tény, amelyet főképp a kopásos ízületi és gerincbántalmak, a nyugalmi állapotban lévő reumatoid ízületi gyulladás, valamint a fibromyalgia kezelésében gyakorta alkalmaznak. A fájdalomcsillapítás egyrészt a fájdalomküszöb megemelése révén jön létre. A szalagok, inak és egyéb szövetek ugyanakkor meleg hatására jobban ellazulnak és tágulnak - ennek hatására javul az ízületek mobilizálhatósága. A melegítés továbbá a reumatoid ízületi gyulladásban központi szerepet játszó immunológiai folyamatokat képes jótékonyan befolyásolni. Ezért a betegség nyugalmi állapotában (amikor az ízület épp nincs heveny gyulladás állapotában) a szaunázás a reumás betegek számára is nagyon hasznos.

 

 

Az ízületi protéziseknek árthat-e a szaunázás?

Sok páciens és sok orvos is attól tart, hogy a fémből készült ízületi protézisek a meleg szaunában kitágulnak és kilazulnak. Ez tévedés, mivel a szaunában az ízületek belseje nagyon kismértékben melegszik át, és e csekély mértékű hőmérsékleti változás még nem elegendő ahhoz, hogy a beépített fémek kitáguljanak. Mivel a protézis a test egyéb területein is okozhat mozgásszervi panaszokat, amelyekre a melegítés pozitív hatást gyakorol, a protézist viselők is bátran látogathatják a szaunát.

 

 

Szabad-e vesebetegeknek szaunázni?

A vesebetegek csak orvosuk engedélyével látogathatják a szaunát. Azonban a vesebetegségek önmagukban alapvetően nem jelentenek abszolút ellenjavallatot. Bizonyos vesebetegségek által kiváltott magas vérnyomásban például a fentiekben említett értágító hatások miatt akár kifejezetten hasznos lehet a szauna. Ráadásul a legtöbb beteg frissebbnek, fittebbnek érzi magát a szaunázás után, és kevésbé hajlamos a fertőzésekre is.

 

A verejtékezéssel távozó anyagcseretermékek kiürítése azonban nem jelentős, ez tehát nem jelent könnyebbséget a veséknek. Mivel a verejtékezéssel ugyanakkor csökkenhet a vesék vérkeringése, ennek következtében csökken a vizelet mennyisége is, főképp a vesekőképződésre hajlamos páciensek szaunázás után bőségesen fogyasszanak folyadékot. Aki súlyos vagy gyulladásos vesebetegségben szenved, nem szaunázhat.

 

 

Milyen hatást várhatunk cukorbetegség esetén?

Mivel a II. típusú cukorbetegségben szenvedők száma évről évre egyre nő, jogosan merül fel a kérdés, vajon ők szaunázhatnak-e. A szauna számos pozitív hatása a cukorbetegek számára is előnyös. Ilyen például a vérkeringés javulása, a vérnyomás csökkenése. Ez akár a diabéteszes neuropátia állapotán is javíthat. Az egyetlen dolog, ami miatt vigyázniuk kell az érintetteknek, a lábgomba iránti fokozott fogékonyság. Ezért a cukorbeteg szaunázók kínosan ügyeljenek a lábaik és lábbelijük higiénéjére.

 

Az inzulinnal kezelt cukorbetegek soha ne közvetlenül az inzulininjekció beadása után menjenek szaunázni, mivel a meleg és a felgyorsuló vérkeringés hatására a bőrben és az izomzatban gyorsabban szívódik fel az inzulin, aminek könnyen hipoglikémiás rosszullét (vércukorszintesés) lehet a következménye.

 

 

Hány éves korig szabad szaunázni?

Ami a szaunázást illeti, nem létezik felső korhatár, kivéve, ha valaki súlyos, a szaunázást illetően ellenjavallt betegségben szenved. Aki azonban elmúlt 70 éves és most szeretné elkezdeni, előtte kérje ki háziorvosa véleményét. A szaunázás mellett szóló érvek idősebb korban többek között a bőr keringésének és a vegetatív idegrendszer működésének javulása, ami jótékony hatással van az alvásra is, továbbá a hangulat és a szociális kapcsolatok javulása.

 

 Locsolás: az ingerhatás fokozása érdekében időről időre kevés vizet locsolunk a szaunában lévő forró kövekre

 

 

Milyen betegségekben ellenjavallt a szaunázás?

Az alábbi betegségek esetén nem szabad szaunázni:

• Akut és tisztázatlan betegségek, láz, akut influenza(szerű) fertőzések.
• A szív és a keringésszervrendszer alacsony terhelhetősége (teljesítményhatár 75 watt alatt), akut szívbetegségek, újonnan kialakult vagy az orvos szerint veszélyes szívritmuszavarok, újonnan felfedezett szívizomgyengeség, valamint előrehaladottabb stádiumban lévő szívelégtelenség, mesterséges szívbillentyűk (kivéve, ha a kardiológus engedélyezi).
• Az alsó végtagok súlyos keringési zavarai (pl. ha a láb már pihenés közben is fáj), a visszerek súlyos állapota, főképp, ha már többször előfordult trombózis vagy lábszárfekély. Ha nem súlyos a visszértágulat, az orvos engedélyével szabad szaunázni.
• Emlőműtét vagy altesti műtétek után kialakuló nyiroködéma.
• Pajzsmirigy-túlműködés.

• Vérzéssel fenyegető gyomorfekély.
• Bizonyos neurológiai betegségek, például szklerózis multiplex, epilepszia vagy elmebetegségek.

 

Betegségek, amelyek kiegészítő kezelésében jó szolgálatot tehet a szaunázás

Sok betegségben a szaunázást kiegészítő gyógymódként alkalmazhatjuk, bár minden esetben érdemes előzetesen kikérni a kezelőorvos véleményét. Gyakran a szaunázásnak köszönhetően csökkenthető a beteg gyógyszerdózisa. Pozitív hatású lehet a szauna az alábbi betegségekben:

 

• Fogékonyság a hűléses betegségekkel és az influenza(szerű) fertőzésekkel szemben.
• Légzőszervi betegségekben, mint például krónikus bronchitis és asztma.
• Ízületi kopás (arthrosis).
• Reumás jellegű megbetegedések (nem akut gyulladásos fázisban).
• Lágyrészreuma (fibromyalgia).
• Magas vérnyomás betegség korai stádiuma (hideg vizes merülés tilos!).
• Alacsony vérnyomás, amennyiben panaszt okoz. A melegítés és a lehűlés rendszeres váltakozása nagyon fontos!
• Alsó végtagi vérkeringési zavarok (pl. cukorbetegség miatt).
• A szív vérellátásának zavarai, amennyiben a terheléses EGK során a tartós terhelhetőség szintje 75 wattnál magasabb.
• Szívizomgyengeség (elégtelenség) kezdeti stádiuma, mivel a meleg által kitágult erek tehermentesítik a szívizmokat.
• Lezajlott szívinfarktus utókezelése, ha a beteg terhelhetősége megfelelő (lásd a cikket), legkorábban 3 hónappal az infarktus után.
• Krónikus nőgyógyászati gyulladások (a meleg ilyenkor mindig jótékony hatású).
• Változókori, illetve a terhesség alatt jelentkező panaszok (a szaunázást a terhesség első három hónapjában nem szabad elkezdeni).
• Jóindulatú prosztataadenoma (duzzanat).
• Enyhe depresszió (a meleg hatására endorfinok szabadulnak fel az agyban).
• Agyvérzés (stroke) utókezelése (a meleg izomlazító hatású).
• Bőrbetegségek, különösen pikkelysömör. (Az influenzafertőzésekkel szembeni ellenállás jótékony hatású. Megfigyelték, hogy az influenzafertőzés hatására általában romlik a pikkelysömörös bőr állapota.)

 

Egyes esetekben az atópiás ekcéma is jól reagál a szaunára.

 

• A szédüléses panaszok egyes esetei, különösen, ha a szédülést a belső fül betegsége okozza.
• A belső szervek funkcionális kórképei.

-kid-
XVII. évfolyam 12. szám

Címkék: izzadás, szaunázás

Aktuális lapszámunk:
2018. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.