Szépség

Káros a hajfestés!

A hajszín mint jelkép

Elődeink dús hajkoronájából mára nem maradt más, mint rövidre nyírt, könnyen kezelhető frizura. A fejünk tetején trónoló hajpamacsok körül azonban mára egész kultusz alakult ki. Az emberi fejen található átlagosan 100 ezer hajszál kezelésének és ápolásának, szépítésének és megváltoztatásának számos módszere viszont szó szerint hajmeresztő. Főként a hajfestés veszélyes, hiszen ilyenkor nemritkán számtalan vegyszerből kikevert kémiai koktél kerül a fejünkre.


 

 

Aki manapság a haját festi, annak alapvetően két oka van erre. Egyrészt mindannyiunkban ott él a vágy, hogy az őszülő hajszálakat elfedjük, és ezzel az öregedést legalább optikai módon késleltessük. A másik ok pedig, hogy vagy örömünket leljük a változatosságban, saját külsőnk megváltoztatásában, vagy egyszerűen nem vagyunk elégedettek a saját eredeti hajszínünkkel.

 

Hogy a hajunk szőke-e vagy barna, az genetikai adottságainktól függ. A színért egyfelől a melanin nevű sötétbarna pigment a felelős, másfelől vöröses hajfestékanyagok egy csoportja (trichochrómok és phaeomela-ninok). Ezek a pigmentek a haj rostrendszerének úgynevezett keratinocitáiban rakódnak le. A hajszál külső szarurétege, a kutikula nem tartalmaz festék anyagot. A haj jellegzetes, finom fényét annak köszönheti, hogy a fény visszaverődik ennek a szarurétegnek az átlátszó felületéről.

 

A hajgyökérben található melanocitákat a tirozináz nevű enzim mozgósítja arra, hogy színes pigmenteket termeljenek. Ez az enzimaktivitás esik vissza az évek múlásával: a melanociták leállnak a festékanyag termelésével, és az addigi színes helyett ősz hajszálak nőnek ki a fejbőrből. Érdekes módon ez a folyamat az egyes hajszálakon belül viszonylag gyorsan és tökéletesen játszódik le, miközben a szomszédos hajszálakban zavartalanul folytatódik a festéktermelés. Ez ad magyarázatot arra, miért telik évekbe, amíg az első ősz hajszálak megjelenését követően az egész haj fehérré változik. Ezalatt őszülő hajról beszélünk, jóllehet a festékanyagukat veszített hajszálak teljesen fehérek, csak a körülöttük található, még színes szálak miatt látszanak szürkének.

 

 

A hajszín mint jelkép: a látszat fontosabb a valóságnál?

Hogy a hajunk erőteljes, vastag szálakból áll-e, vagy vékony, gyenge és puha, azon nem tudunk változtatni. A színét viszont meg tudjuk változtatni. Mára lehetségessé vált, hogy a legkülönfélébb árnyalatokból válasszunk a hidrogénszőkétől a neonzöldig. Bármilyen színűre fessük is a hajunkat, a szóban forgó árnyalattal üzenünk valamit magunkról: olyannak szeretnénk mutatni magunkat a külvilág számára, amilyen tulajdonságokat az adott színhez általában társítanak.

 

A szőke nőket sokan fiatalosnak, szeretetre méltónak és ártatlannak látják. A vörös hajúaknak mindig különleges képességeket tulajdonítottak

 

Aranyszínű, fényes, valódi világos szőke hajuk általában csak a kisgyerekeknek van. A 6. és a 18. életév között a haj pigmentrétege megerősödik és a haj sötétebbé válik. Ezért van az, hogy a szőke nőket sokan fiatalosnak, szeretetre méltónak és ártatlannak látják.

 

A vörös színhez nem egyetlen jel társul, hanem évszázadok óta sajátos, izgalmas jelentés. A vörös hajúaknak mindigis különleges képességeket tulajdonítottak: a mágikus erő mellett forradalmi hajlamokat, fékezhetetlen életörömet és zabolátlan szexuális magatartást.

 

A fekete színt főleg a közép-európai régióban délvidéki életörömmel és erőteljes temperamentummal társították. Egy fekete hajú nőt automatikusan tűzről pattant teremtésnek tartanak, míg ugyanezt szőke nőkről ritkán gondolják.

 

 

Veszélyt jelent a bőr és a haj számára: vegyi színezőanyagok

A hajfestés nem csupán azt jelenti, hogy – olykor drámai módon – megváltoztatjuk a megjelenésünket, hanem azt is, hogy mélyen beleavatkozunk a haj és a fejbőr életfolyamataiba. Az ősz haj csak igen erős kémiai szerekkel színezhető feketére vagy a sötét haj szőkére. A hajfestésnek három lehetősége létezik:

 

• A szín világosítása a melanin szétrombolásával (például szőke melírcsíkok).
• Közvetlenül beszívódó festékek használata.
• Úgynevezett oxidációs hajfestékek alkalmazása.

 

Az első megoldás, vagyis a haj világosítása hidrogén-peroxiddal vagy hasonló szerrel durva, romboló hatású beavatkozás. Mihelyt a haj megfelelően kiszőkült, a hidrogén-peroxid hatását speciális samponokkal és öblítőkkel kell semlegesíteni. Ha betartják a használati utasítást és az előírásokat (védőköpeny, kesztyű), akkor a módszer az egész testre viszonylag csekély kihatással lesz. A szőkítés után általában már nincs szükség további vegyszerekre. Ez azonban ne tévesszen meg minket: a hidrogén-peroxid igen erősen ingerlő hatású, agresszív, a bőrt és a hajat tönkretevő anyag.

 

Bármilyen színűre fessük is a hajunkat, a szóban forgó árnyalattal üzenünk valamit magunkról

 

A másik megoldást, a közvetlenül színező festékeket hajszínezőknek vagy bemosóknak is nevezik. Ebbe a kategóriába tartoznak a később részletesebben tárgyalandó természetes hajfestékek is. A közvetlen színezők csak felületesen rakódnak le a keratinon, a hajszálak fehérjeanyagán. A készítménytől függően elegendő egy vagy néhány hajmosás a szín eltávolítására, legalábbis egészséges haj esetén. A haj anyaga és a színezék között nem játszódik le vegyi reakció. Ez azonban megint csak nem jelenti azt, hogy az eljárás teljesen veszélytelen. A bemosószerekben is lehetnek olyan kémiai anyagok, amelyek hosszú távon károsíthatják az egészséget. Ráadásul a piacon jó néhány kevert szer is kapható, amely ugyan bemosóként hirdeti magát, de valójában oxidációs festékanyagot is tartalmaz, amely viszont igen káros lehet az egészségre.

 

A szóban forgó oxidációs hajfestékek népszerűségüket annak köszönhetik, hogy csak segítségükkel érhető el tartós színhatás. A tulajdonképpeni színezőanyag a színezési folyamat során keletkezik agresszív oxidációs szer hozzáadásával. A direkt festékekkel ellentétben a színezési folyamat jórészt a hajon belül játszódik le. A hajat ehhez kémiai anyagokkal kell kezelni, hogy a színezés átmeneti anyagai behatolhassanak a haj belsejébe, ahol összekapcsolódnak valódi színezőmolekulává. A valódi veszélyt az jelenti, hogy ezek az anyagok a fejbőrön keresztül felszívódva eljutnak az egész szervezetbe. Számos színezőanyagot már be is tiltottak a szervezetre gyakorolt katasztrofális hatása miatt.

 

Ám ahogyan korábban, úgy ma is számtalan mérgező anyag található a hajfestékekben, mint amilyen például a resorcin. A legaggályosabb azonban a para-fenilén-diamin (PPD) és a para-toluylén-diamin (PTD), valamint ezek alcsoportjai és vegyületei. A PPD és PTD a legagresszívebb kontaktallergének, rákkeltők, károsítják a vesét és megzavarnak számos anyagcsere-folyamatot. A PPD igen mérgező a vízi élőlényekre nézve. Már önmagában a PPD is elegendő ok lenne arra, hogy mindenkit eltanácsoljunk a hajfestékek használatától, de a készítményekben még számtalan további nagyon aggályos vegyszer rejtőzik. Érdemes meggondolni, hogy minél több színezési folyamaton megy keresztül a haj, annál több vegyszert kell tartalmazniuk a samponoknak és hajápolóknak is, hogy a hajat újra egészséges kinézetűvé és fényessé tegyék.

 

 

Növényi hajfestékek: alternatíva vagy kompromisszum?

Ezek után nem túl sok választási lehetőségünk marad, ha úgy akarjuk festeni a hajunkat, hogy közben nem károsítjuk az egészségünket. Az egyetlen megoldást a növényi hajfestékek jelentik, de ezeknél a színválaszték meglehetősen korlátozott. A feketét például nem lehet elérni vegyszerek nélkül, hasonlóképpen a sötét haj kiszőkítését sem. A színezési folyamat meglehetősen sokáig tart, és arra sincs lehetőség, hogy utána kémiai szerrel színezzenek, mivel a festés eredménye nem számítható ki.

 

Az ősz haj tekintélyt és méltóságot kölcsönöz, elismerést és tiszteletet vált ki az emberekből

 

Ez utóbbi kijelentés megfordítva is igaz: ha a hajat festették már vegyszerrel, a növényi hajfesték használata általában nem hoz kielégítő eredményt. Ugyancsak problémás a dauerolt haj festése. Ennél, akárcsak a korábban már szőkített hajnál, nem kívánatos elszíneződések léphetnek fel. Ha pedig túl sok az ősz hajszál, akkor a festés gyakran nem lesz egyenletes.

 

Az előnyök ezzel szemben magától értetődők: a növényi hajfestékek természetes módon színeznek, nem támadják meg a hajat, csak a hajszálak felszínét festik meg. Vigyázat, mivel a „növényi hajfesték” nem védett név, az ilyen elnevezés alatt futó készítmények is tartalmazhatnak vegyi anyagokat, mert nincsenek irányelvek az alkotóelemekre vonatkozóan.


Növényi hajfestékeknél is figyeljünk a vegyi összetevőkre!

A legismertebb növényi hajfesték a henna, amely a hennanövény porrá tört részeiből áll. De alkalmazzák növényi hajfestékként a kur-kumát, a rebarbaragyökeret, a dióhéjat, a kamillát, a Jemenből származó katam nevű növényt, valamint a céklát és a kávét is. Az indigó (amely kékesfeketére színez, és keverékekben található meg) ugyan természetes színezőanyagnak számít, természetgyógyászati nézőpontból azonban nem teljesen aggálytalan.

 

Sok hennás hajfestékhez adnak színerősítőt, sodium picramatot vagy valami hasonlót. Ebben az esetben kémiai kötésről van szó, amely károsíthatja az egészséget. Holisztikus szempontból nézve azokat a festékeket kell előnyben részesíteni, amelyekben ez az anyag nem található meg.

 

A hajfestés nem csupán azt jelenti, hogy megváltoztatjuk a megjelenésünket, hanem azt is, hogy mélyen beleavatkozunk a haj és a fejbőr életfolyamataiba

 

A hennát hivatalosan kockázatmentesnek tartják, de időről időre felmerül annak a lehetősége, hogy az alapanyag nehézfémmel vagy növényvédő szerekkel szennyezett. Erre a kérdésre mindig csak az adott termék gyártója tud válaszolni, ő tudja, honnan származik a henna, és szennyeződött-e növényvédő szerekkel.

 

A festett hajat a legtöbb esetben első pillantásra felismerjük. A színezés különösen akkor feltűnő, ha nem illik az illető eredeti bőr- és szemszínéhez. Míg a hajunkat fiatalkorunkban inkább csak játékból festjük, idősebb korban az erős színek általában az illetőhöz nem illőnek tűnnek. Némi gyakorlattal és a biofodrászatban járatos fodrásznő segítségével a növényi színezőanyagokkal természetesebb látványt érhetünk el.

 

Hogy egyáltalán szükséges-e a hajunk eredeti színét megváltoztatni, az mindig egyéni döntés kérdése. Az ősz haj tekintélyt és méltóságot kölcsönöz, elismerést és tiszteletet vált ki az emberekből. És a többi árnyalathoz hasonlóan a fehér hajnak is megvan a maga szimbolikus jelentése. Talán érdemes azon elgondolkozni, nem volna-e jobb bölcsen megőszülni és megöregedni.

nori
XVI. évfolyam 10. szám

Címkék: haj, hajfestés

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.