Szépség

Klímaterápia

Gyógyítás a természet erőivel

Azt már az ókorban is tudták, hogy bizonyos klimatikus körülmények gyógyhatásúak lehetnek. A 19. században a tuberkulózis gyógyításában a levegőkúra sztenderd terápia volt. Mára megváltozott a helyzet, a klímaterápia némiképp kiment a divatból – indokolatlanul, ugyanis a levegő, a szél és a fény kúraszerű alkalmazása sok panasz, krónikus betegség esetében segíthet a gyógyulásban és a rehabilitációban.


A tengerparti és a hegyvidéki klíma különböző ingerhatásokat gyakorol a szervezetre. A kúra helyét mindig az elérendő terápiás cél határozza meg

 

A klíma több tényezőből tevődik össze, amelyek hatással vannak szervezetünkre, serkenthetik, kímélhetik és természetesen meg is terhelhetik. A klimatikus ingerhatásokat a klímaterápia keretében – betegségtől és a páciens egyéni alkatától függően – úgy választják ki, hogy a lábadozást, illetve a gyógyulást a lehető legjobban segítsék. A tengeri és a magaslati levegő, illetve klíma a szervezet alkalmazkodóképességének edzésére alkalmas, az itt található szeles, hűvös levegő ingereinek segítségével. A megfelelő adagolásban, rendszeresen ismételve ezek olyan változásokat idéznek elő a szervezetben, amelyek hozzájárulnak az ellenálló képesség megerősödéséhez, az egész szervezet megedződéséhez: például javul a hideggel szembeni ellenállás és a fertőzésekkel szembeni immunitás. A hideg ingerek továbbá fokozzák a szervezet fizikai teljesítőképességét, főként fizikai terheléskor, hosszú távon pedig javítják a szív-keringésrendszer működését és az immunrendszert.

 

Figyelembe véve a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, a légmozgásokat, a napsugárzást, a hideg ingerek adagolása a ruházat megválasztásával variálható. Úgy érdemes öltözködni, hogy a páciens kissé hűvösnek érezze a levegőt. Az ilyen módon lehűtött testfelület mellett a kitartást fejlesztő edzés, testmozgás révén megkétszereződik az edzőhatás a kellemes hőmérsékleten végzett edzéshez mérten.

 

 

A napfény enyhíti a depressziót

A kiadós napozás gyakran emlegetett veszélyei mellett a napfénynek sok pozitív hatása is van az egészségünkre. Az UV-B sugárzás rövidhullámú, nagy energiatartalmú és a D-vitamin termelődéséhez nélkülözhetetlen része a napfénynek. A csontok szilárdságához rendkívül fontos D-vitamin-mennyiségnek mindössze 10 százalékát vesszük magunkhoz ételeinkkel, a döntő 90 százalék az UV-B sugárzás hatására a bőrben termelődik. Bizonyos bőrbetegségek kezelésében is fontos terápiás tényező lehet az UV-B sugárzás.

 

Nem csak az UV-B sugárzás, hanem a látható fény is fontos klimatikus tényező. Telente sok felnőtt panaszkodik lehangoltságra, ami átalakulhat ún. téli depresszióvá. A tudomány mai állása szerint a fényhiány erősen hat „belső óránkra” és hormonrendszerünkre. A melatonin nevű ingerületvivő anyag (neurotranszmitter) termelődését jelentősen befolyásolja a szemünk retinájára vetülő fény erőssége, mennyisége. A melatonin a szerotonin nevű anyagból termelődik, utóbbi pedig fontos „jókedvhormonunk”. Sötétben fokozódik a melatonintermelődés, ezzel párhuzamosan csökken a szerotonin mennyisége, ami – amint azt említettük – a melatonin nyersanyagául szolgál. Ez a magyarázata a téli szerotoninhiánynak, illetve az ennek következtében kialakuló depressziónak.

 

A terepkúra lényege a pontosan adagolt, gyógyhatású gyaloglás enyhe emelkedőn

 

A szabadban a napfény ereje nyáron, délben elérheti az 50 ezer luxot, ezzel szemben télen, borult égbolt mellett ez az érték mindössze 500 lux. (A fényerő mértékegysége a lux; 1 lux egy gyertya fényerejének felel meg egy méter távolságból.) Sík vidéken nyáron, délben, még felhős, borult időben is legalább 10 ezer lux a fényerősség, ha ilyenkor kinézünk az ablakon, így is képesek vagyunk kb. 3000 luxot „felvenni”. Ezzel szemben, ha egy napfény által megvilágított helyiségben tartózkodunk, mindössze 400 lux ér bennünket. A melatonin termelődését csak 2000-2500 luxnál erősebb fény képes csökkenteni. A sötét, borult téli napokon ehhez nem elegendő a napfény mennyisége, ezért minden napsugárzást ki kell használnunk, minél többet kell a szabad levegőn, lehetőleg napfényben tartózkodnunk. Kedvező hatású télen a magaslati levegő, 10 ezer méter felett, mert itt a fényerősség jóval nagyobb.

 

 

A tiszta levegő belégzése enyhíti az allergiás tüneteket is

Az asztmás, allergiás, bronchitises és egyéb légúti betegségekben szenvedő betegeknek gyakran ajánlják a magaslati, illetve a tengerparti levegőt. A tapasztalatok szerint ezek a betegségek a légszennyezés hatására sokat romlanak. A tiszta magaslati és tengerparti levegőben kevés a pollen, a penészspóra és a poratkaürülék is, ami különösen jót tesz az allergiásoknak és az asztmásoknak. Megfigyelhető, hogy a jelentős javulás nem csak a kúra alatt, hanem jóval az után is tart. Az immunrendszer kúraszerű tehermentesítése a tiszta levegő segítségével tartós hatású, ezért a légúti és bőrt érintő allergiák megelőzésében is fontos lehet.

 

Az egyes klimatikus tényezők különleges hatásai

Azt, hogy a középhegységek, a magaslati helyek vagy a tengerpart gyógyklímáját választjuk, semmiképp nem a páciens döntésétől függ, sokkal inkább az adott klimatikus tényezők specifikus hatásai szabják meg. Nem minden klíma alkalmas minden panasz enyhítésére. A középhegységek klímája 300–1000 méteres tengerszint feletti magasságban található, és főképp kímélő, tehermentesítő hatású. Ebben fontos szerepet játszanak a középhegységekben megtalálható erdőségek, amelyek kiegyenlítik az erőteljes hőmérsékleti ingadozásokat és szabályozzák a levegő páratartalmát.

 

A helioterápia fokozza a D-vitamin termelődését

 

A magaslati klímát 1000–3000 méteres magasságban találjuk. Inkább erős ingereket gyakorol, ugyanakkor jellemző rá a nagyon tiszta levegő és az allergének hiánya. Itt a penészgombák az alacsony páratartalom miatt nem élnek meg, és a szegényesebb növényvilág, valamint a rövid vegetációs időszak miatt nagyon kevés pollennel kell számolnunk. Minél magasabban vagyunk, annál alacsonyabb a légnyomás; már 1000 méteres magasságban aktiválódnak szervezetünkben azok a védelmi mechanizmusok, amelyek az oxigénhiány ellen védenek bennünket. Ezek kifejezetten jót tesznek az egészségnek, és egy szív-érrendszeri edzésnek felelnek meg. 2000 méteres magasságban az ibolyántúli sugárzás 60 százalékkal magasabb, mint tengerszinten. A magaslati helyeken főképp tavasszal és ősszel jelentős az UV-B sugárzás, ami kifejezetten alkalmas a fényhiányos depresszió kezelésére.

 

Az erősebb szél miatt az északi-tengeri klíma jóval intenzívebb hatású, mint a keleti-tengeri klíma. Itt a test lehűtését egész évben biztosítja a szél, ami főképp az immunrendszer edzésére és a fizikai teljesítőképesség erősítésére alkalmas. A levegő minősége mindkét régióban kiváló. A magas páratartalom nedvesen tartja és tehermentesíti a légutakat. A széles, tengeri horizont hatására nyáron rendkívül erős az UV-sugárzás. Terápiás szempontból a tengerparton csak április és szeptember között megfelelő mennyiségű az UV-sugárzás.

 

A víz és a tenger találkozásánál, a hullámtörés hatására, speciális aeroszol képződik. Ez elsősorban apró vízcseppecskékből, kevés sóból és terápiás szempontból elhanyagolható mennyiségű jódból áll. A só hatására elfolyósodik a légutakban lévő nyálka, slejm, így ezek könnyebben kiüríthetők. A jódtartalom függ a hullámverés intenzitásától, valamint a tengervíz sótartalmától, és a víztől távolodva gyorsan csökken. Aki pajzsmirigy-túlműködésben szenved és nem kap orvosi kezelést, inkább kerülje a tengerparti klímát, mivel a hideg inger a túlműködés hatásait felerősíti.

 

 

Biztonságosabb, ha a klímaterápiát szakképzett terapeuta rendeli

A gyógyklíma hatásait általában valamilyen egyéb kúrával, természetes gyógymóddal egészítik ki. Ezeket a fürdőorvos vagy a rehabilitációt végző szakorvos rendeli el. Persze orvosi ajánlás nélkül is felkereshető a gyógyklíma-szanatórium, de mindenképp biztonságosabb és helyesebb, ha szakember dönt az ilyen jellegű kúráról is.

 

A magaslati klíma ajánlható allergiás bőrbetegségben vagy általános gyengeségben

 

A terepkúra lényege a pontosan adagolt, gyógyhatású gyaloglás enyhe emelkedőn vagy homokban, általában tengerparton. Fontos klimatikus tényezők a szél és a hűvös levegő, amelyeket szintén célzottan „adagolnak”. Az állóképesség fejlesztése mellett az immunrendszert is edzik, erősítik. A terepkúrákat minőségvizsgálat alapján erre a célra kijelölt útvonalakon végzik.

 

A fekvőkúra során a páciens nyugágyon fekszik a szabadban, naponta 20-120 percig. Hatására a szervezet jelentős mértékben ellazul, a fizikai teljesítőképesség kismértékben fokozódik. A páciens takaróval van betakarva, és nem szabad sem fáznia, sem izzadnia.

 

A helioterápia a testet tudatosan napfénynek teszi ki, hogy ezzel fokozza a D-vitamin termelődését. A kezelést fényvédő krém nélkül végzik, de a páciens bőrének nem szabad kipirulnia, pláne nem leégnie!

 

A tengeri fürdő masszív hideg ingert alkalmaz, ugyanakkor a hullámzás erősségétől függően erős fizikai terhelést is jelent a páciensnek. A fürdőzés eleinte napi három-hét perc, majd ezt akár 30 percre is emelik, fokozatosan – vízhőmérséklettől és a páciens alkatától, állapotától függően.

 

Melyik klíma melyik betegségek kezelésére alkalmas?

A magaslati klíma az allergiában, pikkelysömörben, hörghurutban, alacsony vérnyomásban szenvedőknek ajánlható, de alkalmas csontritkulás megelőzésére és a test edzésére is. Szintén ajánlható allergiás bőrbetegségben vagy általános gyengeségben, gyenge ellenálló képességben szenvedő gyermekeknek. A magaslati helyektől azonban tartózkodniuk kell mindazoknak, akiknél kifejezett szívelégtelenség áll fenn, akik a közelmúltban estek át szívinfarktuson vagy agyvérzésen, aki akut vesegyulladásban, esetleg a levezető húgyutak gyulladásában szenved, valamint mindenki, aki olyan betegségben szenved, amely a vér alacsony oxigéntelítettségét okozza (krónikus tüdőbetegségek, vérképzőszervek betegségei). A koszorúér-betegségben szenvedők, valamint a 60 évnél idősebbek, ha hosszabb ideig tartózkodnak magaslati levegőn, az első öt napban lehetőleg mellőzzék a fizikai terhelést.

 

A tiszta levegő belégzése enyhíti az allergiás tüneteket

 

A tengeri klímánál minden esetben figyelembe kell venni az évszakonként erősen változó időjárási viszonyokat, az ennek megfelelően változó klimatikus tényezőket mint ingerforrásokat. Akik érzékenyen reagálnak az ingerekre, valamint a nagyon legyengült személyek és a kisgyermekek jobban tolerálják a Keleti-tenger klímáját. A tengerparti klíma egész évben kiváló a hűléses betegségek megelőzésében, a krónikus bronchitis, az epizódokban jelentkező krónikus bőrbetegségek, allergiák, asztma és neurodermatitisz kezelésében. A súlyos betegségek utáni lábadozásra alkalmatlan az északi-tengeri klíma, de a Keleti-tenger partján ezek a betegek is tartózkodhatnak orvosi felügyelettel. A véralvadásgátló gyógyszert szedő betegek kerüljék a hideg fürdőket, mivel a test lehűlése következtében a vérlemezkék száma csökken.

 

A klimatikus tényezők egészségjavító hatásai

 

Klimatikus tényező Hatás
Hűvös levegő, szél A testhőmérséklet szabályozásának és az immunrendszer edzése. Az állóképesség erősítése.
Napsugárzás (UV-B) D-vitamin-termelődés (a csontsűrűség és a teljesítőképesség erősödése, az immunrendszer erősödése, élénkítő hatás, vérnyomáscsökkenés).
Látható fény A melatonintermelődés fékezése, ezáltal nő a melatonin nevű „boldogsághormon” szintjének emelkedése.
Levegő tisztasága, kevés allergén A bőr és a légutak tehermentesítése. A bőr és a légutak allergiakészségének csökkentése.

- tamás -
XVI. évfolyam 5. szám

Címkék: klímaterápia, öngyógyítás, természet

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.