Szépség

Mezítláb járni egészséges

Forró, száraz homok vagy friss, harmatos fű a talpunk alatt – mindenki fel tud idézni ilyen nyári emlékeket a gyerekkorából. De vajon mikor jártunk utoljára mezítláb? Manapság szinte egész évben zárt cipőbe kényszerítjük a lábunkat. Holott mezítláb járni nemcsak kellemes, hanem egészséges is. Ma már több helyen vannak mezítláb járásra kialakított ösvények, parkok, sőt ilyen tanfolyamok is.


 

A két lábunk a testünk alapját képezi, tartást ad nekünk és összeköt minket a földdel. Az egészséges láb a ház alapjához hasonlatosan gondoskodik arról, hogy ne legyen probléma testünk statikájával. Ha a két láb gyenge vagy a felépítése nem megfelelő, akkor az egész test kibillen az egyensúlyából. Ha lábproblémáink vannak, akkor nemcsak a térdünk, hanem a testünk feljebb lévő „emeletei” is helytelen állásba tolódnak el. Ez manapság szinte minden olyan emberre jellemző, aki egész évben zárt cipőben jár.

 

Hogy ehhez képest milyen megkönnyebbülés mezítláb járni, azt nemcsak az tapasztalja, aki maga is próbálkozik ilyesmivel, hanem a tudományos eredmények is alátámasztják. Amerikai szakemberek például annak a kérdésnek eredtek nyomába, vajon a modern futócipők alkalmasabbak- e a futásra, mint a meztelen láb. Az eredmények valósággal sokkolták a futóvilágot: a megvizsgált 68 futócipővel összehasonlítva a mezítláb futás terhelte meg a legkevésbé a láb-, térd- és csípőízületet. A kutatók még annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a futócipő nagyobb megterhelést jelentett a láb számára, mint a magas sarkon való járás. A legfeltűnőbb különbség a csípő esetében jelentkezett, itt a futócipőben való futás átlagosan 54 százalékkal erősebb megterhelést jelentett, mint a mezítláb való futás. De a térd és a boka is egyértelműen rosszabbul érezte magát futócipőben, mint mezítlábas futás esetén.

 

 

A lábunk csodálatra méltó műalkotás

Az emberi láb olyan kiegyensúlyozottan működő, csodálatos biomechanikus konstrukció, amelyhez hasonlót egyetlen mérnök sem tudna alkotni: a csontok, inak, szalagok és izmok hosszanti és keresztboltozatot képeznek a lábon. Ennek köszönhető, hogy járás és futás közben erőteljesen el tudjuk lökni magunkat a talajtól és előrefelé haladunk. Ez a boltozatos struktúra olyan rugalmas, hogy a különböző irányú mozgásokat is kiegyenlíti és biztonságossá teszi.

 

Mezítláb az üvegcserepeken – hogy ez fájdalmas-e vagy sem, az a fejünkben dől el

 

Rugózás nélkül a talajjal való minden egyes érintkezés nagy ütést jelentene, amely végigrezegne az egész testünkön. Ez történik, amikor úgy járunk, hogy először mindig s sarkunkra lépünk. Jobb volna ugyanis, ha lépés közben lágyan a lábunk oldalával vagy a talpunkon a lábujjaink mögött található párnácskával érintenénk először a talajt. A kisgyerekek automatikusan így lépnek, amikor járni tanulnak: a lábuk hosszanti boltozata ér elsőként talajt, majd előregördülnek a keresztboltozatra.

 

Ez a természetes lengéscsillapítás csak akkor működik, ha az izmok nem renyhülnek el. Sajnos sok embernél ez a helyzet. Lábizomzatuk többé nem képes arra, hogy egyenesen tartsa a lábboltozatot, emiatt a lábuk egyre laposabb és szélesebb lesz. Akinek valaha gipszelték már be a lábát, az tapasztalatból tudja, milyen gyorsan megrövidülnek a használaton kívüli izmok. Gipszet ugyan nem viselünk folyamatosan a lábunkon, de nap mint nap zárt cipőbe bújtatjuk, ami nagyjából hasonló hatást vált ki.

 

 

Mezítláb járni: természetes orvosság fájdalom ellen

A mezítláb járás ezzel szemben erősíti az izmokat és hozzásegíti őket ahhoz, hogy újra biztos alapot adjanak a testnek. Természetes, egyenetlen talajon a meztelen láb ugyanis automatikusan egyensúlyozni kezd, hiszen a megszokott cipő nélkül kevésbé stabil, ezért többet kell dolgoznia. Ez a mezítláb járáskor jellemző természetes instabilitás újra aktivizálja a láb kis izmait, a láb egész izomzatát.

 

Ha az ember mezítláb jár, megtanulja lábában újra felépíteni az egészséges feszültséget. Ennek köszönhetően a láb boltozata újra felegyenesedik, és be tudja tölteni természetes lengéscsillapító feladatát. A tartóképes boltozat arról is gondoskodik, hogy a láb tengelye függőleges legyen, ami tehermentesíti a csípőt. A hát így újra kiegyenesedhet, a váll és a nyakszirt ellazulhat.

 

Amikor a gyerekek járni tanulnak, a lábuk még természetesen mozog

 

A mezítláb járás egészséges voltát példázza a kanadai Kate Kift esete. A 37 éves nő egészségügyi okokból kezdett el futni, de az eredmény minden volt, csak egészséges nem. Több úgynevezett stressztörést is elszenvedett a sarokcsontján, míg végül az orvos azt tanácsolta neki, hagyja abba a futást. Kate azonban nem ezt tette, hanem eldobta a futócipőjét, és mezítláb futott tovább. Hat hónappal később részt vett élete első félmaratoniján, méghozzá mezítláb és sérülések nélkül. Ma aktív tagja a kanadai Mezítláb Futók Egyesületének. De nem ő az egyetlen futó, aki arról számol be, hogy térd- és hátproblémái megszűntek, miután áttért a cipő nélküli futásra.

 

 

Tapogassuk le a lábunkkal a világot!

Nem is olyan régen a mezítláb járás a gyerekek számára egyet jelentett a nyárral és a szabadsággal. Mezítláb sokkal jobban lehet futni vagy fára mászni, de még fontosabb, hogy az ember érzi a lába alatt a talajt. Érzi a homok melegét, az aszfaltot, a köveket vagy a mohát. Érzékeli, hogyan rugózik a talpa alatt az erdei talaj, hogyan ropognak a hőségben átmelegedett gallyak, míg az árnyékban a föld nedves és hűvös.

 

A lábunk valójában ugyanolyan érzékeny és mozgékony lehet, mint a kezünk. Hogy mégsem az, annak az az oka, hogy szünet nélkül kemény talpú cipőbe zárjuk. Ha ugyanezt a kezünkkel tennék, képtelenek lennénk olyan finom mozgásokra, mint az írás vagy a zongorázás. A lábunkkal is ez történik: az izmok megrövidülnek, az érzékelés romlik.

 

A helyes lábtartás hatással van a többi ízületre is, a bokától a térden és a csípőn át az állkapocsig

 

Egyébként ha elkezdünk rendszeresen mezítláb járni, a lábunk egyre kevésbé lesz érzékeny a tüskékre vagy a kövekre. A talpunkon ilyenkor nem felületes szaruréteg képződik, hanem a mélyebben fekvő bőrréteg lesz vastagabb és strapabíróbb. Jól látható ez például az úti képeiről ismert fotós, Marti Jung esetében is, aki mezítláb kelt át az Alpokon, a hómezőkön, a sziklákon és a mezőkön.

 

Aki cipő nélkül jár, jobban figyel az altalajra, jobban észreveszi a különbségeket. Ha nem sima aszfalton járunk, az egyenetlen talaj afféle természetes talpmasszázst ad a reflexzónáknak, ami jótékony hatással van testre, szellemre és lélekre egyaránt. Javul a figyelmünk, az egyensúlyérzékünk és a kedvünk is.

 

 

Ne féljünk a mezítláb járástól!

Sokan félnek attól, hogy a lakásukon kívül bárhol másutt mezítláb járjanak. Aki évtizedek óta cipőben jár, anélkül nem érzi magát biztonságban. Csak a kosz és a veszélyek jutnak eszünkbe.

 

Érdekes módon még a mezítláb járást sem szabad túlzásba vinni, legalábbis az elején, mivel ilyenkor akár izomlázunk is lehet tőle. Csak rendszeres edzéssel válnak az izmok újra annyira erőssé, hogy fenn tudják tartani a lábboltozatot.

 

A világot mezítláb megtapasztalni igazi élmény

 

A mezítláb járás is, mint annyi minden más, fejben dől el. Ha valaki azt a feladatot kapja, hogy meztelen talppal sétáljon végig egy hegyes, szúrós kavicsokkal teli ösvényen, csak nagyon nehezen indul neki, és a fájdalomtól való félelmében nagyon óvatosan lépked. Ha azonban a feladat az, hogy hunyja be a szemét és képzelje el, hogy egy puha füves, virágos mezőn sétál, akkor ellazult állapotban minden fájdalom nélkül végig tud sétálni a szúrós köveken. Legalábbis addig, amíg újra ki nem nyitja a szemét és meg nem látja, hogy a talpát szúró talajon sétál, mert akkor azonnal újra érezni kezdi a fájdalmat. Az tehát, hogy mezítláb járni fájdalmas vagy éppen ellenkezőleg, nagyon is kellemes élmény, nem a talpunkon, hanem a fejünkben dől el.

 

 

Mezítlábas cipőmodellek

Ilyen is létezik: olyan cipő, amelyben úgy járhatunk, mintha semmi nem lenne a lábunkon. Ha ugyanis a városban akarunk sétálni, a járda tele van egy sor olyan dologgal, amibe nem szívesen lépnénk bele. De a természetben is megszúrhatja a talpunkat egy tövis, akivel pedig valaha is előfordult már, hogy megindult a lába alatt a talaj, az is védelmet szeretne a lába számára.

 

A mezítlábas cipőmodellek az új idők jelei

 

Többféle olyan modell is létezik, amelyekben úgy járhatunk, mintha mezítláb járnánk: némelyik könnyű tornacipőre emlékeztet, más inkább szandálra, van, amelyik edzésre szolgál, de olyan is akad, amelyiket mindennapos használatra terveztek. Az egyik legelső mezítlábas cipőt a német Helmuth Ohlhoff tervezte. Az ultramaratoni hosszakat futó sportember ismert olyan kollégákat, akiknek fájdalmat okozott a futás. Beszélt a témáról egy orvossal is, aki szintén a mezítlábas futás mellett érvelt, a sportembert azonban elriasztotta a sérülésveszély. Az orvos ekkor azt tanácsolta neki, kenjen folyékony szilikont a talpára. Ohlhoff ki is próbálta, de az élmény csak arra ösztökélte, hogy jobb megoldást keressen. Így született meg a Leguano névre hallgató mezítlábas cipő, amely nem más, mint szilikontalpú, vastag zokni.

 

Egészen más megoldást dolgozott ki Frank Demann. A lipcsei testterapeuta évtizedeken át művelt különféle harci sportokat, amelyekhez nemcsak erőre van szükség, hanem ügyességre és mozgékonyságra, valamint gyors reakciókra is. Demann arra vágyott, hogy testi erejét minél hatékonyabban használhassa ki, így kezdett el az optimális testtartással és a helytelen tartás okaival foglalkozni. Ezek alapján fejlesztette ki a Senmotic blue elnevezésű manuális terápiát, amely segít oldani a megrövidült izmok görcsét és megnyújtani őket. Végül eljutott a lábig, egészen pontosan addig a helytelen lábtartásig, amelyet a normál cipők idéznek elő.

 

A Senmotic cipőket nemcsak farmerhoz, hanem öltönyhöz is lehet hordani

 

Végül szakemberek segítségével alakította ki a Senmotic mezítlábas cipőt. A legnagyobb gondot a könnyű tornacipőre emlékeztető lábbeli talpának megtervezése jelentette: legyen könnyű, vékony, mozgékony, ugyanakkor biztosítson optimális védelmet. A talp végül is több rétegből áll, és az eredmény olyan mezítlábas cipő, amelyet nemcsak farmerhez lehet hordani, hanem akár öltönyhöz is. A fejlesztés következő lépése a mezítlábas biocipő lesz, amely bajor tehenek bőréből készül, a cserzéséhez pedig természetes növényi anyagokat használnak majd.

 

 

Az első lépések cipő nélkül – mire figyeljünk?

Otthon jól eljárkálunk zokniban vagy teljesen mezítláb, ahogyan a kertünkben vagy az erdőben is lehúzhatjuk kísérletileg a cipőnket. De játékos gyakorlatokat is beiktathatunk, például a lábunkkal mint fogásra alkalmas testrésszel kisebb tárgyakat, zsebkendőt, ágakat, de még köveket is megpróbálhatunk felemelni.

 

Csodálatos élmény lehet a hajnali harmattaposás, amely a lábat érő hidegingerek miatt a Kneipp-terápiának is része. A rendszeres harmatjárás megedzi a szervezetet, jót tesz a szívnek és segít a hideg lábon. Nem kell hozzá más, mint egy rét és egy ébresztőóra. Ez utóbbit húzzuk fel jó koránra, mert a fű csak hajnalban harmatos. A többi már egyszerű: maximum öt percig sétáljunk mezítláb a harmatos fűben. Utána alaposan töröljük meg a lábunkat és húzzunk rá meleg zoknit. A harmattaposást követő mozgás gondoskodik arról, hogy a lábunk kellemesen meleg maradjon.

 

A hó sem akadály – Marti Jung természetfotós mezítláb kelt át az Alpokon

 

Télen ugyanezt kipróbálhatjuk hótaposás formájában. A frissen esett hóban járkáljunk néhány másodpercig, maximum egy percig mezítláb. Vigyázzunk rá, hogy a lábunk ne fázzon, és arra is, hogy ne lépjünk bele a kiszórt sóba!

 

Európában már számos helyen léteznek mezítlábas ösvények és parkok, ahol nyugodtan járkálhatunk cipő nélkül. Sőt mezítlábas sétanapokat is szoktak rendezni. A hegyekben alpesi, a tenger mellett homokos mezítlábas ösvényeken sétálhatnak a módszer szerelmesei, de a teljesen kezdők is.

 

Mezítlábas hírességek

A Moldáviából származó Patricia Kopacsinszkaja híres hegedűművésznő. Fellépéseinek különlegessége, hogy estélyi ruhájához nem hord cipőt. Abebe Bikila 1960-ban olimpiai bajnok lett maratoni futásban. Az etióp sportoló az egész szakaszt mezítláb tette meg. Sebastian Kneipp is tudta, hogy a mezítláb járás és az egészség elválaszthatatlan egymástól. Ő is dicsérte a mezítláb járást, a harmattaposást és a hóban való járást. Esetében nem annyira a láb egészségéről van szó, mint a szervezet egészének, az immunrendszernek az erősítéséről.

 

Patricia Kopacsinszkaja, a mezítlábas hegedűművésznő és Abebe Bikila olimpiai bajnok maratoni futó

 

 

Mezítláb járás: mit kell tudnunk?

Mikor kaptunk legutoljára tetanuszoltást? Mielőtt nekivágunk, ellenőriztessük, mert bár a sérülések ritkábbak, mint a kezdők gondolnák, a vérmérgezés ellen védekeznünk kell. Ha valaki cukorbeteg, a lába könnyen megsérülhet úgy, hogy észre sem veszi, ráadásul a sebei nehezen gyógyulnak. Ellenőriztessük a vércukorértékünket a háziorvosnál! Kezdetben ne járjunk túl sokat cipő nélkül, mert túlterheljük a lábunkat. A lehetséges következmények: elfárad a lábunk, de akár az Achilles-inunk is megsérülhet. Ha mezítláb futunk, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a futóstílusunk egészségesebbé válik. Aki éveken át a sarkáról gurult el, az nem fog magától rögtön a lába elejére érkezni. Ezt tudatosan gyakorolni kell.

 

-mörk-
XVIII. évfolyam 6. szám

Címkék: cipő nélkül járás, lábboltozat, mezítláb, mezítláb járás, talp

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.