Szépség

Milyen is a jövő fénye?

A mesterséges fény egészségre gyakorolt hatásai

    A tervek szerint Európából lassan eltűnnek a hagyományos villanykörték, és energiatakarékos halogénizzók lépnek a helyükbe. Minden egyes lámpának megvan a maga egyéni fénykeveréke, illetve elektromágneses mezője, és ezzel befolyásolja testünk működését, valamint a közérzetünket. Vajon milyen az ideális hétköznapi világítás?


    Életünk jelentős részét mesterséges fényben úszó helyiségekben töltjük. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a szemünkön át történő fényfelvétel serkenti a hipotalamusz, a legősibb agyi struktúra működését. Ez a felelős az önkéntelenül lejátszódó testi folyamatok vegetatív idegrendszer által szabályozott vezérléséért, a szívveréstől a hormontermelésig. Mindezekre a folyamatokra erőteljes hatást gyakorolnak a fényviszonyok. A napi ritmustól eltérő, rendszertelen vagy természetellenes fényingerek stresszt és jetlaget okoznak, míg a napközbeni fényhez hasonló fényviszonyoktól testileg és szellemileg kipihentnek érezzük magunkat.

     

     

    A villanykörte fénye tartalmazza a napközbeni fény spektrumának valamennyi elemét

     

    Ha sötét van körülöttünk, szervezetünkben termelődni kezd az "alváshormon", a melatonin, testünk átáll esti-éjszakai nyugalomra, elfáradunk és elálmosodunk. Ha viszont 100 luxnál erősebb (reggeli fény) fény éri a szemünket, újra aktivizálódnak a pajzsmirigy-, a növekedési és a stresszhormonok, amelyek éberré és aktívvá tesznek minket: kezdődhet a nap.

     

    Mivel az életünket nem élhetjük kizárólag természetes fényben, elektromos világításra is szükségünk van. A megfelelő világosság gondoskodik arról, hogy a szemünk ne fáradjon és ne romoljon el. Az íróasztalon ehhez elegendő egy 60-as vagy 100-as égő. A túl sok fény azonban, mint ilyesmit már mindnyájan tapasztaltunk, kellemetlen, ingerültté és dekoncentrálttá tesz minket.

     

    Nemcsak a világosság foka, hanem a helyiségben a fényeloszlás is fontos szerepet játszik. A jól megvilágított helyiség (például ha a plafonon halogénizzók sorakoznak, és sok a világos felület) lényegesen harmonikusabban hat a szemre és a testre, mint a sötét háttér előtt pislákoló egy szál villanykörte. 

     

    A jó lámpa ismérvei

    A mesterséges fénynek a nappali világosság fénykeverékét kell utánoznia, amely a teljes színspektrumot tartalmazza a lilától a kéken (reggel erősebb), a türkizen és a zöldön át a sárgáig és a pirosig (este erősebb). Mindezeket együtt a szem fehérként érzékeli, míg egy prizma, például az eső után kialakuló szivárvány formájában, újra láthatóvá teszi a színeket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagy mennyiségű kék fényt tartalmazó mesterséges fény, mint például a neoncsövek vagy az energiatakarékos lámpák, testi stresszt okoznak és megzavarják a szem ideghártyájának anyagcseréjét. Fennáll a gyanúja annak is, hogy ezek a fényforrások elősegítik az időskori makuladegeneráció kialakulását, amely azután gyakran teljes vaksághoz vezet. Ezzel szemben a kiegyensúlyozott összetételű fény, amelyben elegendő mennyiségű hosszú hullámú piros és infravörös sugár van, regenerálólag hat.

     

    Tipp: a fényképek jó irányadók a fény minőségét illetően. Fotózzunk mesterséges fénynél különböző helyiségekben vaku nélkül, és figyeljük meg, milyen színek jelennek meg a papíron.

     

    A villódzás, amelyet megfigyelhetünk monitoroknál, energiatakarékos lámpáknál vagy a diszkóban a stroboszkópnál, stresszt gyakorol a szervezetre, akkor is, ha ennek nem vagyunk tudatában. A természetben ugyanis a fény eloszlása egyenletes. A különféle világítótesteknél ezenkívül erős elektroszmogot is megfigyelhetünk, amely megzavarhatja a különféle szervek, illetve az agy működését. Éppen ezért, a többi beépített készülékhez hasonlóan, földelt fémházzal kellene ezeket leszigetelni. Alternatív megoldás a normál égő vagy a transzformátor nélküli, magasfeszültségű halogénlámpa.

     

    Életünk minden területén használjuk a legjobb megvilágítást, ami csak lehetséges: nagy ablakokat, amelyeken át a napvilág zavartalanul beáramolhat a szobába. Napközben ne használjunk függönyt, vagy csak erősen fényáteresztőt, és ne sötétítsük el az ablakokat szobanövényekkel, zsalukkal. Válasszunk olyan világítást, amelynek nincs vakító hatása, de a szobát - lehetőleg felülről - jól megvilágítja. A világos felületek minimalizálják a fényveszteséget. Ezzel szemben a sötét padló, bútor, képek, faborítás és a tarka falfestés valósággal elnyelik a fényt. A lámpa minőségének eldöntésére a legjobb módszer a saját érzékelésünk: a jó fény spontán módon éberebbé tesz és kellemesebb közérzetet ad, míg a rossz fénytől stresszesek leszünk és kellemetlenül érezzük magunkat. 

     

    Villanykörte: a meleg fény otthonosságot ad

    A legrégebbi, ma is használatos világítótest, a villanykörte volfrámizzót használ fényforrásként. Az izzószálat körülvevő üvegburát általában nem mérgező nátrium-argon keverék tölti ki. A villanykörte fénye tartalmazza a napközbeni fény spektrumának valamennyi elemét, különösen nagy mennyiségben pirosat és sárgát, amely otthonosságot ad. Éppen ezért jól használható lakószobákban, de csak korlátozottan munkahelyen, ahol erőteljes koncentrációra és pontos színvisszaadásra van szükség.

     

    A szakemberek klímaellenesnek tartják a villanykörtét, mivel teljesítményének 95 százaléka hővé alakul át, és csak 5 százaléka fénnyé. Itt viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a takarékos izzóknál is 80 százalékos a hőveszteség, míg egy ország energiafelhasználásának csak töredék részét teszi ki a háztartások világítása. Ha ezzel szembeállítjuk az energiatakarékos izzók egészségre gyakorolt káros hatását, valamint előállítási és hulladékfeldolgozási költségeit, akkor joggal merül fel a kérdés, van-e értelme a hagyományos izzók betiltásának. 

     

    Halogénlámpa: napfény otthon és a munkahelyen

    Enyhén javított fényváltozat fehér, nappali világossághoz hasonlító fénnyel a halogénlámpa, amely ennek megfelelően otthoni és munkahelyi használatra is jó. Olyan izzóról van szó, amely bróm és jód hozzáadásának köszönhetően hatékonyabb, kisebb és tartósabb a hagyományos izzónál. Üvegfedéllel van felszerelve, mivel UV-fényt sugároz ki, és érintésre könnyen bepiszkolódik. A design-megvilágításról és az egymáshoz közel elhelyezett áramsínekről az erős mágneses mező miatt inkább mondjunk le.

     

    A halogénlámpák, köszönhetően erős sugárzási hőjüknek és csekély kékfény-arányuknak, az összes világítási megoldás közül a legkellemesebben hatnak a szervezetre, jól összeillenek az egyidejűleg besugárzó nappali fénnyel, ezért építésbiológiai szempontból az első választásnak számítanak, legyen szó bár íróasztali vagy mennyezetvilágításról. Energiafelhasználásuk is kiváló. 

     

    Takarékos lámpák

    A neoncsövek és kompakt formáik, az energiatakarékos lámpák a gázfeltöltődés elve alapján működnek. Egyszerűsítve ez azt jelenti, hogy fluoreszkáló belső rétegük az áram hatására kapcsolatba lép a csőben lévő, gázformájú higannyal és argonnal, és ez adja ki a fényt. Higanytartalmuk miatt ezeket a fényforrásokat speciális hulladékként kell kezelni, különben veszélyeztetik az egészséget.

     

    A neoncsövek fénytermelés közben vibrálnak, 100 villanás/másodperc sebességgel, az általános váltóáramnak megfelelően. Ha ezt csak az érzékeny szem veszi is észre tudatosan, tudattalanul mérhető módon stressz alá helyezi a szervezetet. A fénycsövek további hátránya, hogy rendkívüli módon egyoldalú a színspektrumuk: csak a spektrum tetején található néhány színből áll, pirosból, türkizből és mindenekelőtt kékből. Mivel a szem ideghártyájának színreceptorai csak három fő színpontot (piros, zöld, kék) érzékelnek, az emberi szem nem veszi észre a spektrumból hiányzó színeket, mégis érzi a lámpából sugárzó hidegséget. 

     

    Nappali fehér vagy teljes spektrum: nincs aha-effektus

    Manapság többféle színű neoncső kapható, a fehér nappali fényű hasonlít a leginkább a valódi nappali világossághoz, a meleg fehér vegyes körülményekhez igazítható. A színvisszaadást javítják a három csőből álló vagy a teljes spektrumú fényforrások, bár ezeknek a fénye is jelentősen eltér a természetestől. Éppen ezért ezek csak folyamatos megvilágításra valók, például folyosókon vagy raktárakban, és csak nagyon korlátozottan munka- vagy lakóhelyiségekben.

     

    Ha a vibrálás csökkentése céljából előkapcsolót alkalmaznak az energiatakarékos lámpáknál, akkor az így kialakuló magas, illetve alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzást legalább fémből készült külső házzal le kell szigetelni. Ezeket a borításokat szakszerűen földelni kell. Ezenkívül a lámpatest és a fej között legyen legalább másfél méternyi távolság. A fényraszterrel megakadályozható a direkt vakító hatás. 

     

     

    LED - a jelzőlámpától a jövő technológiájáig

    Mindenki ismeri a LED-lámpácskákat (Light Emitting Diode, azaz fénykibocsátó dióda), amelyekkel elektromos készülékeken, kulcstartókon, zseblámpákban találkozhatunk. Olyan picike szilíciumcsipről van szó, amely további elemként alumíniumot vagy foszfort tartalmaz. A LED-lámpákat egyre gyakrabban használják belső és külső terek megvilágítására egyaránt, és mert alacsony az áram- és anyagfelhasználásuk, miközben erős fényt adnak, a jövő mesterséges fényének tartják.

     

    Joggal merül fel a kérdés: van-e értelme a hagyományos izzók betiltásának?

     

    A ma kapható LED-lámpák fénye erősen koncentrált, emiatt leginkább csak kisebb felületek megvilágítására alkalmasak, és elég hideg, vakító és természetellenes fényt adnak. A használatukhoz nélkülözhetetlen feszültségszabályozó ezen kívül erős vibrálást és elektroszmogot eredményezhet. Emiatt a LED egyelőre inkább csak külső megvilágításra, jelzőfényként használható, mint belső tér megvilágítására.

     

     

    A helyes fényen múlik, hogyan érezzük magunkat

    A lakó- és dolgozóhelyiségekben, főként az íróasztalon világos fényű villanykörtét vagy halogénizzót használjunk transzformátor nélkül. Csak akkor kapcsoljuk be, ha valóban szükségünk van rá - ez minden világításra vonatkozik. Ha folyamatosan fénycsöveket kell használnia valakinek, akkor a teljes spektrumú lámpa lehet a megoldás. Ideális esetben minden lámpának van földelt kábele. Aki kipróbálta, bizonyíthatja: a kellemes fény hatására jobban tudunk figyelni, kiegyensúlyozottabbak leszünk és általánosságban véve is jobban érezzük magunkat.

     

    Energiatakarékos lámpák

    Az energiatakarékos lámpákkal valóban energia takarítható meg. Mivel azonban általában jóval kevésbé hatékonyak és az élettartamuk is rövidebb, mint amennyit a gyártók megadnak, ezenkívül pedig sokba kerül az előállításuk és a hulladékként való feldolgozásuk, ez az előny legföljebb akkor érvényesül, ha hosszú távon használjuk azokat. A legtöbb energiatakarékos lámpa 3000 óra vagy 6-7000 be- és kikapcsolás után tönkremegy. A villanykörték és a halogénizzók élettartama ennek sokszorosa. 

     

    Elektroszmog

    A vibrálás ellensúlyozására beépített elektromos foglalat a villanykörtéhez vagy a halogénizzóhoz képest olyan agresszív elektromágneses sugárzást okoz, hogy még 30 cm távolságban is erősen túllépi az alacsony sugárzású képernyőkre érvényes határértékeket.

     

    Fénykeverék

    Az energiatakarékos lámpák halvány, kékes fényt adnak, amely kevés színből áll és nem is hasonlítható össze a nappali világossággal. Kompakt felépítésük miatt még a hagyományos neoncsövek színminőségét sem érik el, miközben jóval nagyobb mértékben okoznak stresszt, teljesítménycsökkenést és kellemetlen közérzetet. 

     

    Vibrálás

    Az energiatakarékos lámpák vibrálása 20-60 000 villanás/mp, és ennek a biológiai hatása nem ismert. 

     

    Világosság/sugárzás

    Az energiatakarékos lámpák általában lényegesen sötétebb fényt adnak, mint a villanykörték, ezért sem az íróasztal, sem nagyobb helyiség megvilágítására nem alkalmasak. A fényminőségük különösen rossz a bekapcsolást követő néhány percben, illetve néhány órai folyamatos használat után. 

     

    Káros anyagok

    Mivel az ólom mint nehézfém károsítja az agyat, a belső szerveket és a magzatot, és ezekben fel is gyülemlik, használatát teljesen el kellene kerülni és a mindennapokból teljesen száműzni. Az energiatakarékos lámpákban ehhez képest 2-6 mg-os halálos dózis található, emiatt veszélyes hulladékként kell feldolgozni. Ha összetörik, a higany kikerül a levegőbe. A műanyag foglalatban káros égésvédelmi anyagok is találhatók, amelyek hő hatására fokozott mértékben bocsátódnak ki. 

     

    Forrás: Naturarzt, 2009/3.

    - me -
    XVI. évfolyam 2. szám

    Címkék: izzók, mesterséges fény

      Aktuális lapszámunk:
      2019. október

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.