Szépség

Táplálkozás és a bőr

Az igazi szépség belülről fakad

Az utóbbi években gyakran bukkannak fel a sajtóban olyan kifejezések, mint „szépségtáplálék”, „bőrtáplálék” vagy „nutrikozmetikum”. Mindezek a táplálkozás és a bőr állapota közötti szoros kapcsolatra utalnak. És valóban, a bőrünk külsejét nemcsak külső tényezők határozzák meg, hanem igen lényegesmértékben belső faktorok. A természetgyógyászok és a teljes értékű táplálkozás hívei már régóta megfigyelték ezt, ahogyan a különféle bőrbetegségekben szenvedők is. Ugyanakkor  z orvosok között csak kevesen osztják ezt a véleményt és használják ki előnyeit.


 

Az öregedés jelei a leglátványosabban testünk legnagyobb méretű szervén mutatkoznak meg: a bőrön. A bőr öregedését sokáig az egyén genetikai adottságaira vezették vissza. Ma már tudjuk, hogy a fiatalos bőrkép egyáltalán nem magyarázható meg csak az örökletes adottságainkkal. Ikrekkel végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az életmódunknak legalább ugyanilyen jelentőségű befolyása van a bőrünk öregedésére. A túlsúly, a dohányzás, az alváshiány, a stressz, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás és a nem megfelelő táplálkozás legalább 40 százalékban hozzájárul a bőr öregedéséhez.

 

A bőr optimális egészségéről csak akkor beszélhetünk, ha megfelelő mennyiségben jut hozzá tápanyagokhoz. Az A- és a C-vitamin vagy a cink hiánya megzavarja a bőr működését. Ezekre a tényekre a gyógyszeripar is ráharapott, és kialakította a nutrikozmetika névre hallgató kutatási ágat. Így fejlesztették ki azokat a funkcionális élelmiszereket és táplálékkiegészítőket, amelyek állítólag jó hatást gyakorolnak a bőrre. A termékeknek számos különféle hatást tulajdonítanak, ezek közül azonban egyelőre csak kevésre áll rendelkezésre tudományos bizonyíték. 

 

Az összetevőknél általában természetes tápanyag-alkotóelemekről van szó. Gyakran alkalmazzák például a másodlagos növényi hatóanyagokat:

 

A kakaó flavonoljai például védik a bőrt a napsugárzástól, és befolyással vannak a struktúrájára, a vastagságára és a hidratáltságára. Ugyanígy a kollagén és a hyaluronsav készítmények.

 

A paradicsom piros színezőanyaga, a likopin ugyancsak az UV-B sugarak előidézte bőrkárosodások ellen nyújt védelmet.

 

 

A zöldség és a gyümölcs szebbé teszi a bőrt

A német fizikaprofesszor, dr. Jürgen Lademann, a berlini Charité egyetemi bőrklinikájának munkatársa évek óta keresi a választ arra a kérdésre, mennyire befolyásolja az életmódunk, de mindenekelőtt a táplálkozási szokásaink a bőrünk állapotát. A professzor kifejlesztett egy módszert, amellyel mérhető az emberi bőr felületének antioxidáns-potenciálja.

 

Hogy valaki sok zöldséget és gyümölcsöt eszik-e, vagy inkább gyorséttermi ételeken él, az már a bőrének a kémiai összetételéből is megállapítható. Több száz középkorú emberrel elvégzett mérési adatok bizonyítják, hogy az arcról leolvashatók az életmódról és a táplálkozási szokásokról árulkodó információk. A nem dohányzó és sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó személyek bőrének felszínén lényegesen magasabb a béta-karotin és a likopin nevű antioxidánsok koncentrációja, mint azokéin, akik dohányoznak és hagyományos vegyes koszton élnek.

 

Brit kutatók rájöttek, hogy egy ember arcának színe döntő szerepet játszik abban, a többiek vonzónak találják-e, és ez az arcszín a táplálkozással erősen befolyásolható. Így például a sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó diétán tartott emberek bőre már nyolcheti diéta után is sokkal vonzóbb és életerősebb.

 

 

A bristoli egyetem kísérleti pszichológiai tanszékének munkatársa, dr. Ian Stephen több vizsgálattal erősítette meg, hogy a rózsás bőrszín különösen egészséges és vonzó hatást kelt. Ezt az emberek általában erős szívvel és erőteljes tüdővel társítják képzeletben. Stephens vizsgálatai megcáfolják azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy napozással és az így elért napsütötte színnel növelhetjük vonzerőnket. A vegetáriánus hangsúlyú táplálkozás sokkal hatékonyabb ennek a célnak az elérésére.

 

Az étkezés a ráncok mélységét is befolyásolja. Aki sok sárga és piros zöldséget, hüvelyest és olívaolajat fogyaszt, annak sokkal kevésbé ráncos a bőre, mint annak, aki sok cukrot, zsíros ételt és húst eszik. A bőr tehát nemcsak a lélek tükre, hanem az egész testé és egészségi állapotunké.

 

A helytelen táplálkozás hatása nemcsak kivételes esetekben figyelhető meg

A hivatalos orvoslás képviselői szerint az ipari államokban megfigyelhető bőrbetegségek csak bizonyos pácienseknél (alkoholisták, drogosok, mentális betegek) és időseknél lehetnek a helytelen táplálkozás következményei. Elismert bőrgyógyászok azonban átfogó terápiás tapasztalataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bőrbetegségek nagyon sokszor a táplálkozás miatt kialakult anyagcserezavarok következményei. A legújabb tudományos kutatások is ezt bizonyítják, mint ez az akne példáján is látható.

 

Amerikai táplálkozáskutatók vizsgálataik során megállapították, hogy a civilizált országokban az akne szinte általános jelenség: a fiataloknak 80-95 százalékát, a 25 év feletti felnőttek esetében a férfiak 40, a nők 54 százalékát érinti. A természeti népeknél ezzel szemben ez a bőrbetegség gyakorlatilag ismeretlen, a kutatók nem tapasztaltak ilyet sem a pápua új-guineai szigetlakóknál, sem Paraguay vadásztörzsének tagjainál. Az inuitoknál (régebbi nevükön eszkimóknál) sem fordult elő ez a bőrbetegség, amennyiben a civilizációtól elszigetelve éltek és hagyományosan táplálkoztak. A japán Okinawa szigetének lakóinál vagy a kínaiaknál akkor találkoztak először aknéval, amikor feladták hagyományos táplálkozási szokásaikat. A kutatók mindebből arra a meggyőződésre jutottak, hogy az aknéért főként a mai, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása a felelős, vagyis olyan élelmiszereké, amelyeknek elfogyasztását követően gyorsan emelkedik a vércukorszint.

 

Milyen szerepet játszik a túlsúly és az inzulin?

Sok aknéban szenvedő beteg első helyen a táplálkozást teszi felelőssé a problémájáért. A bőrgyógyászok azonban másként vélekednek, szerintük nincs bizonyított összefüggés a táplálkozás és a bőr állapota között.

 

Egy 2720 brit katonával végzett vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a túlsúlyosaknál gyakoribb az akne, mint a normális testsúlyúaknál. Arra nézve is vannak adatok, hogy a sikeres fogyókúra a bőr állapotát is javítja. Ez azzal függhet össze, hogy kedvezőbbé válik a bőr addig túl magas inzulinszintje, a túlsúly egyik következménye. Arra nézve nem áll fenn kétely, hogy a túl magas inzulinszint kialakulásában rendkívül nagy fontossága van a táplálkozásnak. A tudósok szerint a megnövekedett inzulinszint hatására felbillen a szervezet hormonális egyensúlya, és elsősorban az androgének elválasztása emelkedik meg. Ezek a férfi nemi hormonok (közülük a legismertebb a tesztoszteron) egyébként a női szervezetben is előfordulnak (többek között az ösztrogén előanyagaként), és elősegíthetik az akne kialakulását.

 

A táplálkozás és a bőr(betegségek) közötti összefüggés egyik további erőteljes bizonyítéka lehet a gyógyböjttel szerzett sok kedvező tapasztalat. A böjtkúrával foglalkozó orvosok már régen megállapították, hogy a böjt igen hatékony a bőrbetegségek kezelésében. Két német orvos több mint tíz éven át szerzett tapasztalatokat böjtkúrával, és több mint 100, főként neurodermatitiszben, csalánkiütésben és pikkelysömörben szenvedő beteg állapotát kísérték figyelemmel.

 

Kúraprogramjuk a hétnapos böjtöt mozgással és laktovegetáriánus étkezéssel kombinálja. Azt látták, hogy a gyógyböjt igen jó hatású akut bőrproblémáknál, és gyorsan elmulasztja a tüneteket, de a hosszú távú eredmények is jók. Sok ekcémás beteg állapota hónapokig jobb, míg egy részüknél meg kell ismételni a gyógyböjtöt. A böjt jótékony hatása részben a gyulladáskeltő anyagok csökkenésével, részben a test saját kortizontermelésének növekedésével magyarázható.

 

 

Böjtölés: lökést ad az egészségesebb életmódhoz

A böjt legfontosabb hatását a szakemberek abban látják, hogy lökést ad az életmód hosszú távú átállításához, a rendterápia szellemében: egészségesebb napirend és egészségesebb életmód kialakítására ösztönöz. Akik rendszeresen böjtölnek, azoknál a megfigyelések szerint nem térnek vissza a leadott kilók, nem alakul ki a jojóeffektus. A megfelelően irányított böjt kedvező hatása tehát hosszú távon is érvényesül.

 

A hivatalos orvoslás képviselői gyakran hangoztatják, hogy a bőrbetegségek dietetikai úton történő befolyásolása „csak” a tapasztalatokon alapul. A vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a krónikus csalánkiütésben szenvedő betegek 70 százaléka három hét alatt tünetmentesség válik, ha következetesen betartja a tartósítószerektől, színezőanyagoktól és természetes pszeudoallergénektől mentes étrendet.

 

A bőr felépítésének keresztmetszete

Ha egy faggyúmirigy csatornája eldugul, mitesszer alakul ki. Ha sok van  belőlük, a bőr aknés lesz. Ebben nyilvánvalóan a táplálkozás is szerepet játszik

 

Németországban körülbelül 1,5 millió ember szenved pikkelysömörben, amelyre a hivatalos orvoslás álláspontja szerint nincs gyógyulást hozó kezelés. Egy vizsgálat mégis azt igazolta, hogy a kalóriacsökkentett diéta önmagában képes jelentősen csökkenteni a pikkelysömör tüneteit négy hét alatt. A túlsúlyos bőrbetegeknél tehát alapból javasolható a fogyókúra.

 

A bőrgyógyászok között Sigwald Bommer professzor (1893–1963) volt világszerte az egyetlen, aki egyetemi tanárként évtizedeken át foglalkozott bőrbetegségek táplálkozásterápiájával. Az 1920-as évek végén sikerült körülbelül 600 bőr-tuberkulózisban szenvedő beteget kizárólag táplálkozásterápiával meggyógyítania. Ennek következményeként fejlesztette ki bőrbetegeknek készült többlépcsős diéta-rendszerét. Bommer szerint nem kell feltétlenül a legszigorúbb, 1-es vagy 2-es diétával kezdeni, enyhébb esetekben sikert hozhat a 3-as vagy a 4-es fokozatú diéta is. A leggyakoribb és leggyorsabb gyógyulást azonban mindig az adott diéta következetes betartásánál látta, többek között rosacea, ekcéma, neurodermatitisz, pikkelysömör, illetve többféle bőrgyulladás esetén.

 

 

Akné: elsősorban a helytelen nyugati táplálkozás következménye

Ez a felfogás adott ösztönzést az osnabrücki egyetemen dolgozó Bodo Melnik bőrgyógyász professzornak, aki úgy látja, az aknét az az általánosan elterjedt nyugati koszt okozza, amely erőteljes inzulinkiválasztást idéz elő. Szerinte annál fontosabb lenne Hippokratész 2500 éves bölcsességének szem előtt tartása: táplálékod legyen orvosságod, és orvosságod legyen a táplálékod. Kedvező hatású a rostokban gazdag táplálkozás, sok zöldség, gyümölcs, nyers koszt és teljes őrlésű gabona. Ezen kívül azt tanácsolja, az étkezések között tartsunk többórás szünetet, hogy elkerüljük az evés után kialakuló megnövekedett inzulinszintet.

 

Összefoglalásként elmondható, hogy a táplálkozásnak a bőr egészségére és öregedésére gyakorolt hatását hosszú ideje alábecsülik. Pedig nemcsak a vonzó bőrkép kialakulásában játszik szerepet, hanem lényeges szerepe van számos krónikus bőrbetegség kialakulásában, amelyek állapota intenzív diétás módszerekkel és böjtkúrákkal jól befolyásolható.

 

A Bommer-féle többlépcsős táplálkozásterápiás diéta

Bommer professzor a 20. század első felében nagy sikereket ért el táplálkozásterápiájával. Természetesen ma nem ez az egyetlen lehetséges terápia. A természetgyógyászok kifogásolják a túl sok gyümölcsöt (főként a citrusgyümölcsöket), illetve a tejnapokat (ezek néhány páciensnél ellenjavalltak lehetnek). Bommer tapasztalatai azonban, ha olykor módosított formában is, de követésre ajánlhatók.

 

1. fokozat: böjt, gyümölcslé-diéta, szigorú nyers koszt, tejnapok.

 

2. fokozat: gyümölcs, gyümölcslé, tea, teljes őrlésű lisztből készült kenyér, méz, diófélék, zabkása (tej nélkül), zöldség (nyersen és főzve), saláta, héjában főtt krumpli, vaj és növényi olaj 20-40 g.

 

3. fokozat: mint a 2., csak pluszban még fél liter tej, 100 g túró, zsiradék 50-60 g.

 

4. fokozat: mint a 3,., csak heti max. 500 g hal/hús, heti 2 tojás.

 

Tiltott: hús- és halkonzerv, füstölt áruk, virsli, sajt (kivéve túró), konyhasó, mindenfajta liszt, kivéve a teljes őrlésűt, édesség és sütik, mindenfajta zsiradék, kivéve a vajat és a növényi olajat, ecet, ecetes konzervek, kémiai úton tartósított élelmiszerek, kávé, fekete tea, kakaó, csokoládé, alkohol, nikotin.

 

Korlátozott mértékben engedélyezett: cukor, jó minőségű lekvár.

-nori-
XVIII. évfolyam 7. szám

Címkék: bőr, táplálkozás

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.