Szépség

Testkezelés kézmasszázzsal

Ha öntudatlanul is, de valamennyien használjuk a kézmasszázs nyújtotta előnyöket: amikor például gondolkodás közben babrálunk az ujjainkkal, vagy ha idegesek vagyunk, egyik kezünkkel a másik felületét masszírozzuk. A kéz reflexzónáinak rendszeres masszírozása segíthet megelőzni különféle betegségeket, jóllehet ennek jelentőségét a hivatalos orvostudomány alábecsüli. A kéz azonban ugyanúgy alkalmas reflexzónamasszázsra, mint a láb, és önkezelés céljaira még jobban kézre is esik.  


 

 A kézreflexzóna-masszázs egyaránt jót tesz, akár önmagunkat kezeljük, akár  szakembert bízunk meg ezzel

 

Reflexzónáknak azokat a kézen és lábon található pontokat nevezzük, amelyek összeköttetésben állnak az egyes szervekkel és testtájékokkal. A hagyományos kínai orvoslásban hasonló elképzelések élnek: az akupunktúra és az akupresszúra bizonyos pontok kezelésével képes arra, hogy a meridiánok útján hatást gyakoroljon távoli szervekre vagy testrészekre. Ezen a feltételezésen alapul az amerikai orvos, dr. W. Fitzgerald (1872-1942) zónaterápiája, amelyre a modern reflexzóna-terápia is visszavezethető. Az amerikai szakember a test mindkét felét öt hosszanti zónára osztotta. Ezek a zónák mindig egy-egy kéz- vagy lábujjnál kezdődnek. Az egy zónán belül található testrészek reagálnak egymásra. A láb, illetve a kéz kezelése tehát ezáltal az egész szervezetet befolyásolja.

 

Az egymáshoz rendelt szerveknek és szöveteknek megfelelően helyezkednek el a kezünkön található reflexzónák. A hosszanti és keresztvonalak segítenek a tájékozódásban, és felvilágosítást adnak arról, hol is helyezkednek el pontosan az egyes belső szervek reflexpontjai. A két kéz együtt leképezi a teljes testet: a hüvelykujj hátsó része például a gerincnek felel meg, míg a kézfelület jobb és bal oldalán helyezkednek el a testben megfelelő módon található szervek, például a szívzóna a bal, míg a májzóna a jobb kézen. Az áttekintést két keresztvonal könnyíti meg:

 

• az első keresztvonalon fekszik a fej és a nyak,

• a második keresztvonalon található a mellkas és a felhas,

• a második keresztvonal alatt helyezkedik el a has és a medence.

 

 

A kezelés rövid lazítással kezdődik

A reflexzóna-kezelésnek mindig rövid lazítással kell kezdődnie és végződnie. Ehhez elegendő néhányszor jó mély lélegzetet venni, majd becsukni a szemünket és követni a lélegzetünk ritmusát. Keressünk olyan csendes helyet, ahol senki sem zavar minket. A szoros ruha akadályozza a szabad energiaáramlást, holott a kezelésnek éppen ez a célja. Tegyük le a gyűrűnket, óránkat és karkötőinket is. Az pedig magától értetődő, hogy ilyen jellegű kezelést csak olyan valaki végezhet, akinek rövid a körme.

 

A tulajdonképpeni kezelés krém vagy olaj nélkül történik. Csúszós kézzel ugyanis nem kezelhetők korrekt módon a reflexpontok. A kezelést követően azonban sor kerülhet egy könnyű, krémmel végzett kézmasszázsra. Ha részletes kézmasszázsra nincs idő, akkor rövid változata is szóba jöhet. A megfelelő helyen addig masszírozzuk a bőrt, amíg fel nem melegszik. Ez bárhol és bármikor beiktatható. A reflexzónákat tüskés műanyag labdával is stimulálhatjuk.

 

A kéz reflexzónáinak kezelésére többféle technika is létezik. A legnagyobb munka a hüvelykujjnak jut, mert ez a legerősebb ujjunk és ezért ezzel tudjuk a leghatékonyabb nyomást gyakorolni. Bizonyos területek kezelésére, illetve ahol a nyomásnak nem szabad túl erősnek lennie, ott a többi ujjunk. Mindig az ujjbegyekkel dolgozzunk, a nyomás ne legyen túl erős, a kezelésnek nem szabad a páciens számára kellemetlennek, fájdalmasnak lennie.

 

 

Hernyómozgás és horogfogás

Érzéssel és egyenletesen masszírozzunk, és mindig maradjunk kontaktusban a kezelt kézzel. Először végezzük el a jobb kéz teljes kezelését, majd utána jöhet a bal kéz. Így folyamatos lesz a terápia.

 

Amennyiben az egész testre akarunk a kézen keresztül hatni, akkor mindig a felső keresztvonal fölötti zónákkal kezdjük (fej és nyak), és lassan haladjunk lefelé a medencezóna felé. A kezelés idő ne legyen hosszabb 40 percnél. Idősebb, beteg vagy törékeny emberek, illetve gyerekek esetében nem szabad túllépni a 20 percet. Kicsi gyerekeket simogató mozdulatokkal körülbelül 5 percig kezeljünk. Igazán jó hatást akkor érhetünk el, ha hetente két alkalommal iktatunk be kezelést, legalább 8-10-et összesen.

 

Mint már volt róla szó, a kézmasszázs kiválóan alkalmas öngyógyításra. Megelőzésre is jó, de bizonyos panaszok ellen is hatásos. Ennek során főként arra kell ügyelni, hogy mindig összefüggő funkciójú területeket kezeljünk. Annak ugyanis semmi értelme nincs, hogy egyetlen szervet a többitől elszigetelten vegyünk munkába.

 

 

 A jobb tenyér térképe

 

1.  orrmelléküregek 11. ágyékcsigolyák
2.  szem 12.  keresztcsont
3.  fül 13.  farkcsont
4.  felső nyirokrendszer 14.  méh/prosztata
5.  nyak/torok 15.  vállízület
6.  pajzsmirigy 16.  kar
7.  légcső és nyelőcső 17.  könyök
8.  mellékvese 18.  térd
9.  nyakcsigolyák 19.  csípő
10.  mellkasi csigolyák 20.  petefészek/herék
Ha a két kezünket tenyérrel magunk felé fordítva egymás mellé tesszük, akkor a képen ábrázolt reflexzónákat látjuk rajtuk. A mindkét testfélben előforduló szervek mindkét tenyéren is szerepelnek. A nem páros szervek, mint a máj, a szív vagy a lép, elhelyezkedésüknek megfelelően csak egyik tenyéren láthatók.  A zónák mérete a tenyér nagyságától is függ 
 

A bal tenyér térképe

 

 

 

 

Fejfájás, gyomorbaj, bélpanaszok

Így például gyomorfájdalom esetén az egész emésztőtraktust kezelni kell, a szájtól a végbélig. A módszer során ne csak a funkcionális zavarokat vegyük figyelembe, hanem az esetlegesen fennálló lelki okokat is.

 

Gyomor- és bélpanaszok: a kezelés előtt és után erőteljesen lélegezzünk be a hasunkba, hogy aktivizáljuk a rekeszizmot, és nyomást gyakoroljunk az emésztőszervekre. A következő zónákat mindig a megadott technikával kezeljük:

 

• agy: nyomás/oldás,

• hipofízis: nyomás/oldás,

• tüdő/hörgők: hernyómozgás,

• rekeszizom: hernyómozgás,

• napfonat: megnyugtató technika,

• gyomor: horogfogás,

• máj/epe/hasnyálmirigy: nyomás/oldás,

• vékonybél: hernyómozgás,

• vastagbél: hernyómozgás,

• végbél: hernyómozgás.

 

Kiegészítésként a méregtelenítő szerveket szintén kezelhetjük a kézreflexzónákon keresztül:

 

• felső és alsó nyirokerek: nyomás/oldás,

• lép: nyomás/oldás,

• vesék: nyomás/oldás.

 

Szív- és érrendszeri panaszok: az olyan panaszok, mint a bal karba kisugárzó fájdalom, mellkasi fájdalom, légszomj, gyorsan elvörösödő fej, pánikszerű szívdobogás, szédülés és izzadás komolyan veendő szív- és érrendszeri megbetegedések jelei lehetnek. Ilyenkor az orvosnak kell eldöntenie, alkalmazható- e a reflexzóna-terápia. Ha azonban az említett tüneteket idegesség váltja ki, akkor a reflexzónamasszázs mindig jó módszer a harmónia helyreállítására. A következő zónáknál a következő technikákat vethetjük be:

 

• agy: nyomás/oldás,

• hipofízis: nyomás/oldás,

• pajzsmirigy: ujjmozgás,

• szív (bal kézfelület): hernyómozgás/nyomás/oldás,

• tüdő/hörgők: nyomás/oldás,

• rekeszizom: hernyómozgás,

• mellékvesék: horogfogás,

• napfonat: megnyugtató technika.

 

 

A reflexzóna-terápia segít akut fájdalom esetén

Hát- és ízületi fájdalmak: a hátfájásnak számtalan oka lehet. Állandó túlterheltség, rossz tartás, elhasználódott ízületek, görcsös izmok, tönkrement porckorongok vagy csigolyák gyakran okoznak erős fájdalmat és akadályozzák a mozgás szabadságát. A stressz, a gondok és a szorongás szintén kiválthatnak görcsöket és fájdalmas zavarokat. A reflexzónaterápia akut fájdalom esetén nyugtató hatású, és kellemes, ellazító módon csillapítja a fájdalmat.

 

A következő zónákat kezelhetjük:

• gerinc: hernyómozgás,

• vállöv: hernyómozgás,

• vállízület: horogfogás,

• kar: hernyómozgás,

• láb és térd: hernyómozgás

• napfonat: megnyugtató technika.

 

A kézrefelxzóna-masszázs olyan hatásos technika, amelyet alkalmazhatunk önmagában vagy talpmasszázzsal együtt. A szakember által végzett kezelést saját magunk által végzett önterápiával egészíthetjük ki.

 

Láz és trombózis esetén tilos!

A kézmasszázs nemritkán akkor kerül szóba, amikor a láb masszírozására nincs lehetőség, például gyulladás (köszvény) vagy sérülés (törés) esetén, illetve nagyon érzékeny lábnál. Akkor is érdemes a kéz kezelésével kísérletezni, ha a talpmasszázs nem hozott eredményt.

 

Láz vagy trombózis esetén nem szabad reflexzóna- terápiát alkalmazni. Ezenkívül néhány előírást be kell tartani:

 

• Szívbántalmak esetén különösen finoman és óvatosan masszírozzunk.

• Nagyon óvatosan kezeljük a cukorbajosokat is, azaz csekélyebb nyomással, mivel a bőrük valószínűleg vékonyabb, ezért könnyebben alakulnak ki rajta kék foltok.

• Legyünk óvatosak a terhesség első három hónapja alatt.

• Egy-egy műtét után az első hetekben a kezelést csak nagyon elővigyázatosan alkalmazzuk. Ugyanakkor a kézmasszázs hozzásegíti a szervezetet a gyorsabb gyógyuláshoz.

• Ne nyúljunk nyílt sebekhez és beteg bőrfelülethez!

• Az idősebb embereket nagyon óvatosan kezeljük, hogy elkerüljük a csontritkulás miatti esetleges töréseket.

• Gyerekeknél is csak csekélyebb nyomással dolgozzunk.

 

A szervezet nagyon eltérően reagálhat a kézreflexzóna- masszázsra: előfordulhat fokozott izzadás, ödéma a szem alatt, bőrkiütés, fokozott vizeletkiválasztás (erős szag) és székletkiválasztás, erősebb szomjúságérzés. A páciens a kezelés után gyakran mélyebben alszik és mély ellazulást él át. Az is megtörténhet, hogy forrónak érzi a testét, vagy láz lép fel. Kialakulhat fogi érzékenység, vagy megtörténhet, hogy korábbi betegségek újra fellángolnak. Ezek a tünetek azonban, ha egyáltalán kialakulnak, nem egyszerre jelentkeznek, és 24 órán belül elmúlnak.

 

A rendszeres kézönmasszázs hozzájárul kellemes közérzetünkhöz és serkenti a szervezet öngyógyító erejét. Ezenkívül a masszázs javítja a nyirokkeringést és a vérellátást, valamint az immunrendszer működését. A reflexzóna-terápia nem komoly betegségek gyógyítására szolgál, de az olyan krónikus panaszoknál, amelyeknek nincsen szervi okuk, meglepő sikereket hozhat.

 

 

Fogások és nyomástechnikák

• Hernyómozgás: a hüvelykujj váltakozó hajlításával és kinyújtásával valóban hernyószerűen, kis lépésekben haladunk előre. Így nagyobb területen dolgozhatunk. A többi ujj nyugalomban marad.

• Ujjmozgás: az előzőhöz hasonlóan végezzük, de a hüvelykujj nélkül, a többi ujjunkkal. Ezt a technikát főként a csontos és érzékeny területeken érdemes alkalmazni, például a kézfejen.

 • Horogfogás: a hüvelykujj- vagy a többi ujjbegy segítségével egy pontosan meghatározott reflexpontot nyomunk meg, majd engedünk ki, majd végigcsúsztatjuk rajta az ujjunkat.

• Nyomás/oldás: a hüvelykujjal vagy valamelyik másik ujjal a fájdalmas reflexpontot megnyomjuk, majd körülbelül 10 mp múlva a nyomást felengedjük. Addig ismételjük, amíg a pont érzékenysége csökken.

• Megnyugtató technika: ennek során a hüvelykujj nem mozog, hanem egy fájdalmas ponton nyugszik, és folyamatosan nyomja, 1-3 percig. A fájdalom ilyenkor gyakran magától elmúlik.

- me -
XII. évfolyam 9. szám

Címkék: kézmasszázs, masszázs, testkezelés

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.