Szépség

Wellness a fürdőkádban

Gyógyuljunk és érezzük jól magunkat a terápiás fürdők jóvoltából!

Szervezetünk folyamatos kapcsolatban áll a külvilággal, és érzékenyen reagál a hőmérsékletre, a nyomásra és egyéb faktorokra. Ezeket a jelenségeket a javunkra fordíthatjuk, és terápiás hatású fürdők jóvoltából kezelhetjük a különféle tüneteinket, vagy egyszerűen csak jól érezhetjük magunkat. Elég hozzá minimális ismeret és néhány marék szárított gyógynövény, só vagy tőzeg, és már élvezhetjük is a jótékony hatást.


Ha belemerülünk egy kád meleg vízbe, legalább átmenetileg elfelejtkezhetünk a gondjainkról és élvezhetjük a megfelelő adalékok gyógyító hatását

 

A fürdőterápia vagy balneológia a legősibb terápiás formák közé tartozik. Nemcsak a kúraorvoslás klasszikus alkotórésze, hanem otthoni alkalmazásával is jó eredményeket érhetünk el, legyen bár a cél a megnyugvás, a vitalizálódás, a fájdalomcsillapítás vagy a bőr-, ízületi vagy légúti megbetegedések orvoslása.

 

A régi görögök már az i. e. 5. században rendeltek gyógyvizes kúrákat, amelyhez a vizet a termálforrásokból nyerték, de gyógyiszapot is alkalmaztak. Az i. e. 4. században gyakorlatilag már valamennyi nagyvárosban rendelkezésre álltak a mindenki számára hozzáférhető közfürdők, nemritkán gőzfürdővelkiegészítve. A Római Birodalomban is mindenfelé fürdőket nyitottak, ahol a vendégek kádfürdők, masszázsok, izzasztó-, ivó- és köpölyözéses kúrák, valamint iszappakolások és termálvizes alkalmazások formájában élvezhették a kúrákat. Nemritkán luxuskörnyezet várta a vendégeket, akik ezerszámra keresték fel ezeket a fürdőket. A privát fürdők ezzel szemben kivételes luxusnak számítottak.

 

Az antik birodalmak bukásával, a 6. századtól kezdődően majd ezer évre eltűntek Európából a terápiás fürdők, és jórészt a higiénia is. Nem így a Közel- és Közép-Keleten, valamint Japánban, ahol a fürdőkultúra szintén nagy hagyományokra tekinthet vissza. Amikor a keresztes háborúk idején, a 11. és 12. században nagyobb számban érkeztek európaiak keletre, már a bűzről is tudni lehetett, ki melyik oldalhoz tartozott. A keleti mintán felbuzdulva a 12–13. században Európában is kialakultak a fürdőházak, ám ezeket a rossz hírű intézményeket az egyház nem nézte jó szemmel, ezért a történetírásban ritkán esett róluk említés. A pestis- és szifiliszjárványok azonban újra az európai fürdőkultúrareneszánsz végét hozták.

 

Csak a 16. században váltak a fürdők újra szalonképessé, és ekkortól kezdve egyre nagyobb mértékben alkalmazták őket gyógyászati céllal. Ekkoriban nem számítottak ritkaságnak az olyan túlzásba vitt előírások, mint 100 órányi fürdő vagy négyórás fürdés. Később a felhasznált módszerek gyógynövényekkel, illóolajakkal, tejjel, szénsavas vízzel, valamint iszappal és tőzeggel bővültek.

 

A közép-európai gyógyfürdők 200 évvel ezelőtt jöttek létre

A 19. század elejéről a vízterápia és a gyógyfürdők újra fellendülésnek indultak. Ezt a korszakot olyan személyiségek fémjelezték, mint Vinzenz Priessnitz (1799–1852) és korai természetgyógyászati folyóiratok, köztük a Németországban 1861-ben alapított Der Wasserfreund (A víz barátja). A hagyományos európai kúrahelyek közül szinte mindegyik ebben az időben jött létre, többnyire termálvízre és kénes gyógyvízre alapozva. Ezek többek között a különféle fájdalomállapotok, reuma, operációk, stressz- és kimerültségi állapotok kezelésére vagy utókezelésre szolgáltak, illetve az egészség megőrzésére és a betegségek megelőzésére.

 

A meleg folyó víz és az otthoni fürdőszobák elterjedésével a 20. század közepétől mind gyakoribbá vált a különféle fürdőadalékok otthoni használata, először tisztítás és illatosítás céljából, később gyógyító hatású tőzeg-, olaj-, só-, kén- és gyógynövénykészítmények formájában.

 

Speciális hatást érhetünk el ülőés lábfürdőkkel

 

A víz nyomása és hőmérséklete, illetve a fürdéshez kapcsolódó pihenés már önmagában is gyógyító hatású. A kellemes meleg víz ellazítja az izmokat és az idegeket, a vízben súlytalanná váló test ízületei tehermentesülnek. A víznyomás, amely a levegő nyomásának 800-szorosára tehető, meggyorsítja a vénás vér visszaáramlását, illetve a nyiroknak a szív felé való áramlását. A legtöbb fürdő akkor a leghatékonyabb, ha naponta egyszer (legjobb este, lefekvés előtt) 20 percig alkalmazzák, kádban ülve, és az ember utána gyorsan lezuhanyozik hűvös vízzel.

 

A kádat töltsük meg 37 (max. 38) fokos vízzel. A fürdőszoba legyen kellemesen meleg, mert főleg a gyerekek gyorsan kihűlnek, ezért fürdés után gyorsan be kell őket takarni. Szív- és keringési betegségek, visszeresség és akut megbetegedés esetén csak az orvossal való egyeztetés után üldögéljünk a kádban, szintén külön figyelmet igényelnek a gyerekek és az idősek.

 

Speciális hatást érhetünk el rész-, ülő- és lábfürdőkkel, ahol a víz hőmérséklete akár 45 fok is lehet, és olyan erőteljes hatású adalékokat használhatunk, mint a mustárliszt vagy a tölgyfakéreg- kivonat.

 

Tőzegfürdő fájdalom és gyulladás ellen

Az iszapfürdő főként reumatikus megbetegedések, artritisz, artrózis, csontritkulás, alhasi fájdalom és gyulladás esetén számít a leghatékonyabb gyógy- és házi szernek. A krónikus bőrbetegségeket is jól lehet gyógyítani ilyen módon. Az iszapfürdő lazító hatással van az idegekre és az izmokra, valamint ajánlják meddőségi problémákkal küszködő nőknek is. Erre a célra az ásványi anyagokban, természetes ösztrogénekben, cseranyagokban és huminsavakban gazdag tőzeg a legalkalmasabb. Nagy mennyiségű hő tárolására képes, és azt lassan adja le a testnek, ami kellemes vérellátás- fokozódást, átmelegedést eredményez, valamint a testhőmérséklet enyhe emelésével jár együtt. Ez fokozza az anyagcserét és az immunrendszer működését, feltéve, hogy sem akut fertőzés (megfázás, köhögés), sem szívés keringési betegségek, terhesség vagy magas vérnyomás nem áll fenn. Túlságosan érzékeny vagy sérült bőr (például nedves ekcéma) esetén is mondjunk le erről a megoldásról.

 

Az iszapfürdő főként reumatikus megbetegedések, alhasi fájdalom és gyulladás esetén számít a leghatékonyabb gyógy- és házi szernek 

 

Minél vastagabb az iszap, annál intenzívebb a hatás, és magasabb az ideális hőmérséklet (45 fokig). Ha a kádban veszünk iszapfürdőt, akkor azonban az legyen annyira folyékony, hogy gond nélkül lemenjen a lefolyón, hacsak nem akarjuk a kertben talajjavításra használni. A hatást erősíthetjük, ha kéntartalmú anyagokat keverünk hozzá. Ilyenkor kénes iszapfürdőről beszélünk.

 

A fürdő ne tartson tovább 20 percnél. Az otthoni használatra való iszapot gyógyszertárban vehetjük meg, és helyi melegkezelésekre is alkalmas, például gyulladt bőrterületre vagy ízületre (körülbelül 20 percig, kendőbe takarva).

 

 

Sófürdő: a só jó terápia a légutak, a bőr és az ízületek számára

A só terápiás hatását már régóta ismerik. Ehhez a fürdővízbe általában 1-6 százaléknyi sót kevernek, ami 120 liternél 1-7 kilónak felel meg. Környezetvédelmi okokból általában csak 1 kiló sót kevernek ennyi vízhez. Ezzel a víz sókoncentrációja nagyjából a szervezetének felel meg. Mivel a sós vízben nem működik az az úgynevezett ozmotikus nyomás, amely miatt az édesvízben a bőr felduzzad (ezért lesz ráncos az ujjunk, ha sokáig ülünk a vízben), a sós fürdő kíméli a bőrt.

 

Ideális esetben tengeri sót használhatunk, amelynek nagyobb az ásványianyag-tartalma, mint a normál konyhai sóé, és nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, például fluort vagy jódot. A szakboltokban kristályos só és sóoldat is kapható.

 

A sófürdőre elsősorban a bőrbetegségek, légúti fertőzések, izom- és ízületi fájdalmak reagálnak pozitívan. Klasszikus javallata ez például a neurodermatitisznek, az ekcémának, az aknénak, a pikkelysömörnek, a bronchitisznek, az izomfájdalmaknak, az ízületi vagy íngyulladásnak. De használnak sófürdőt hólyaghurut, belső nyugtalanság, koncentrációs és alvászavarok esetén is. Serkentik az anyagcserét és a vérellátást, ezért tavaszi kúrának különösen ajánlhatók.

 

A víz nyomása és hőmérséklete már önmagában is gyógyító hatású

 

Mint minden kádfürdőnél, a fürdési idő 20 perc, a víz hőmérséklete 37 fok legyen. A sót kézzel keverjük el a fürdővízben, amíg teljesen feloldódik. Minél durvább szemcséjű a só, annál hosszabb időt vesz igénybe a feloldódás. Fürdő közben és után lehetőleg ne használjunk szappant vagy bőrtonikot, hogy a só megszáradhasson a bőrön és azt ne irritálja.

 

A bőr- és ízületi megbetegedésekre a kénes fürdő is kiváló. A kén számos anyagcsere-folyamatban részt vesz, beleértve a fehérjeképződést is, és többek között gyulladáscsökkentő és vérellátásfokozó hatással van a bőrre és a mozgásszervekre. A megfelelő készítmények készen kaphatók.

 

 

Bőr- és tüdőterápia: fürödjünk teában!

Egyszerű és hatásos terápiás fürdőket készíthetünk gyógynövények segítségével. Ilyenkor a bőr egyenletesen veszi fel a növényi hatóanyagokat, miközben az illatukat be is lélegezzük. Gyógynövényes fürdőhöz öntsünk le 4 evőkanál, illetve 40 g szárított gyógynövényt (például mezei zsurló, levendulavirág) 2 liter forrásban lévő vízzel, 5-10 percig hagyjuk lefedve állni, majd szűrjük bele a folyadékot a 36-37 fokos fürdővízbe. Akut megbetegedések esetén dupla adagot használjunk. Kézzel keverjük össze. Ha sietünk, a gyógynövényt egyenesen beleszórhatjuk a fürdővízbe is, de így kevesebb hatóanyag oldódik ki.

 

Ahogyan valamennyi terápiát, a gyógynövényes kezelést is legföljebb 6 hétig használjuk, ezt kétszer ilyen hosszú szünet kövesse, mivel különben fennáll a hozzászokás, esetleg az intolerancia veszélye. Szinte valamennyi gyógynövényes fürdőről elmondható, hogy gyakorlatilag nincsen mellékhatása, és gyerekek esetében is nyugodtan alkalmazható. Idegesség, belső nyugtalanság vagy alvászavarok kezelésére kiváló a levendulavirág, a valeriánagyökér, a citromfűlevél és a komlótoboz. Depresszív hangulat vagy enyhe depresszió ellen adhatunk még orbáncfüvet is.

 

A mezei zsurló gyulladáscsökkentő és viszketéscsökkentő, valamint anyagcsere-serkentő hatása miatt jól beválik bőr- és alhasi gyulladások esetén, beleértve az ekcémát is. Különösen fontos hatóanyaga a hatalmas mennyiségű kovasav. Szintén gyulladáscsökkentő bőrbajok és légúti megbetegedések esetén a kamillavirágzat. Ezt azonban ne használjuk túlzottan, mert kiszárítja a bőrt. Hasonlóképpen egyértelmű gyulladáscsökkentő a cickafark (bevált női szer, a „kamilla nővére”), a körömvirág, a hamamelisz, a zabszalma és a szénavirág. Ekcéma vagy más, nehezen gyógyuló bőrbaj esetén kiváló eredményt ad a cseranyagokban gazdag tölgyfakéreg (lábfürdőként izzadó lábra jó). Ugyanilyen célokra használhatjuk a diólevelet és az árvácskalevelet.

 

Fájdalom esetén beválik az árnikavirág

 

Főként hideg és nedves időben hoz mediterrán hangulatot a fürdőszobába a kakukkfű. Felmelegíti a testet, megfázás esetén tágítja a légutakat és gyorsan gyógyítja a megfázást, az arcüreg-gyulladást és a köhögést. Aki jól elviseli, az adhat a fürdővízhez még fenyőtűt, zsályalevelet vagy néhány csepp eukaliptuszolajat.

 

Fájdalom (például izom-, hát- vagy ízületi fájdalom) esetén beválik az ördögkarom, az árnikavirág és a fűzfakéreg. A valódi gyógynövényeket használjuk, mert a különféle gyári készítményekben nemkívánatos adalékanyagok (tartósító- és illatanyagok) fordulhatnak elő.

 

Gyógynövényes receptek részfürdőkhöz

• Ekcéma elleni részfürdő

60 g tölgyfakérget főzzünk fel 2 liter vízzel. 15-20 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le. A teát öntsük egy kis kád meleg vízbe, és fürdessük benne az érintett testrészt. A külső genitális vagy anális részek gyulladása esetén alkalmazzunk ülőfürdőt. Utána a bőrt gondosan szárítsuk meg. Makacs ekcéma vagy bőrfertőzés esetén a bőrt naponta 1-2-szer 15 percig kezeljük, max. egy héten át.

• Ülőfürdő alhasi panaszokra

1-2 evőkanál mezei zsurlót, aranyrutát, kamilla- és cickafarkvirágzatot forrázzunk le 2 liter vízzel, 10 perc után szűrjük bele az ülőfürdő vizébe. Naponta 1-2-szer 15 percig tartson a fürdő. A kamillatinktúra erősíti a hatását. Segít menstruációs panaszok, hólyag- és prosztatagyulladás esetén.

• Emelkedő hőmérsékletű lábfürdő

A forró (38-42 fokos) lábfürdő reflektorikus meleg- és vérbőséget adó ingert jelent, amely órákig kitart, például borzongás, hólyaghurut, megfázás esetén. Hatását a következőképpen fokozhatjuk: töltsünk meg meleg vízzel (33 fok) egy magas falú kádat vagy vödröt úgy, hogy bokáig érjen benne a víz, majd 15 percen át lassan öntsünk hozzá forró vizet, amíg kellemesnek érezzük a hőmérsékletét. Utána szárítsuk meg a lábunkat és burkoljuk be jó melegen, majd pihenjünk.

• Mustárlisztes lábfürdő

Megfázás, borzongás vagy kezdődő migrén esetén tegyünk 3 evőkanál mustárlisztet egy kis kádba, és keverjük el 40-43 fokos vízben, majd a lábunkat áztassuk benne 1 percig. Utána gondosan öblítsük le langyos vízzel. Vigyázat, a mustárliszt erősen irritálja a bőrt, ezért csak kipróbálás után a gyerekeknél 7 éves kor alatt vagy különösen érzékeny bőr esetén ne alkalmazzuk!

 

Szorongás és idegesség esetén a levendula megnyugtat és ellazít

 

Gyógynövényes kádfürdő, receptek

• Idegesség vagy alvászavarok esetén 2 evőkanál citromfűlevelet keverjünk el 3 evőkanál komlótobozzal és 1 evőkanál levendulavirággal, öntsük le 2 liter forrásban lévő vízzel és 10 perc állás után szűrjük bele a fürdővízbe. Naponta 1-szer 20 percig tartson a fürdő, lefekvés előtt.

• Szénavirágos lazító fürdő

6 evőkanál szénavirágot (ezek különféle szárított virágok, amelyek a széna kaszálásakor melléktermékként keletkeznek) forrázzunk le 1 liter vízzel, majd 10 perc után szűrjük bele a fürdővízbe.

• Megfázás elleni fürdő

1-1 evőkanál kakukkfű-, kamilla-, bodzaés levendulavirágot keverjünk össze, forrázzuk le 2 liter vízzel, 10 perc állás után szűrjük bele a fürdővízbe. Orr- és hörgőtágító hatását 5 csepp kakukkfűolaj hozzáadásával fokozhatjuk, arcüreggyulladás esetén adjunk még hozzá 3 csepp eukaliptuszolajat.

• Fürdő hát-, ízületi és izomfájdalom esetén

2-2 evőkanál árnikavirágot, ördögkaromgyökeret, fűzfakérget és 2 evőkanál csalánt keverjünk össze, forrázzuk le 2 liter vízzel és 10 perc állás után szűrjük bele a fürdővízbe.

• Gyulladt vagy száraz bőrre

1-1 evőkanál körömvirág- és kamillavirágot, valamint hamameliszlevelet és orbáncfüvet (gyulladás esetén plusz még árvácskát és lándzsás útifüvet) keverjünk össze, forrázzuk le 2 liter vízzel, 10 perc állás után szűrjük bele a fürdővízbe. Adjunk hozzá 1 evőkanál olívaolajat vagy orbáncfűolajat. Naponta 1-szer 20 percig fürödjünk. A gyulladt felületeket esetleg utána bekenhetjük körömvirágkrémmel.

-emel-
XVIII. évfolyam 4. szám

Címkék: balneológia, fürdőterápia, gyógynövény receptek, immunerősítés, terápiás fürdők, wellness

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.