Szerkesztői jegyzet

A ló két oldalán


Ezotéria, New Age, parapszichológia, természetgyógyászat. Az elmúlt két évtizedben ezek a fogalmak kicsiny hazánkban is népszerűvé váltak. Ez a nehezen definiálható témakör azonban parttalan átláthatatlanságáról és értelmezéseinek bábeli zűrzavaráról csakúgy híres, mint megítélései szélsőségeiről. A mérték pedig itt igazán óriási érték lehetne, ugyanis a naiv hit és a mindent kizáró szkepszis között a józanul kritikus nyitottság a valódi út.

 

Az áttekinthetőségre elsősorban a szemléletmódok terén lenne nagyobb szükség, miután az említett területek elméleteinek zöme inkább filozófiai, mint természettudományos jelentőséggel bír. Mindennek jobb megértéséhez saját szűkebb szakterületemnek, a tudományos parapszichológiának a helyzetét idézném példaképp. Az ezerkilencszázas évek közepétől már bőséges kísérleti bizonyítékkal rendelkező kutatási ágazat mindmáig hasonló módon szembesül azzal a merev elutasítással, ami nem a tudomány, hanem alapvetően az emberi lelkivilág korlátait képviseli.

 

A "nem lehet, mert lehetetlen" típusú hozzáállásra a tudomány történetéből számtalan példát idézhetnénk. Az új felfedezéseket övező mindenkori bizalmatlanságon túl a parapszichológia esetében azonban más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Egyrészről a világról alkotott oksági felfogásunkba - az összes eddigi tudományos tapasztalatot beleértve - valóban beilleszthetetlen például a jövőérzékelés képességének a ténye, másrészről a parajelenségek hívőinek túlzásai és áltudományos vagy teljesen tudománytalan magyarázatkísérletei is eltántorító hatásúak.

 

A pszi jelenségek ugyanakkor rendkívüli jelentőségűek, hiszen tudatunk és a valóság olyan szintű kapcsolatára világítanak rá - érzékszerveken túli észlelések, tárgyakra és véletlen folyamatokra ható tudati elvárások stb. -, amelyek az egészséget, életet, halált, sőt a létet és a sorsot is új megvilágításba helyezhetik. Pusztán a laborszinten kutatott pszi képességek tényeit szemlélve is egy - a természettudományos igényeknek szintén megfelelő - egységesített fogalmi rendszer létrejöttének lehetőségét látom, ami akár az ezotéria vallásfilozófiai jellegű állításait is képes lenne megközelíteni.

 

Mindez persze nem feltétlenül jelenti az ezotéria helyenként ingoványos elméleteinek tudományos igazolhatóságát. Az új életre keltett ősi vallások és misztikus tanok változatlan, akár dogmatikus formában való követése, az alapjaiban meg nem értett szimbólumvilágok félreértése, vagy egyszerűen a szükséges kulturális gyökerek hiánya jobbára a „nagy igazságok” tragikomikus mutációjához vezethet. Ugyanígy gyanússá válhatnak az alternatív gyógyászatban fellelhető ellentmondások és önellentmondások, a "gyógyítók" esetenként tagadhatatlan lelki betegségei, vagy a "hatások" alkalmasint egyszerű, kontrollcsoportokkal végzett bizonyításának hiánya vagy hiányosságai.

 

 

A ló egyik oldaláról a másikra esve épp csak a lényeg sikkadhat el, a továbblépés lehetősége az emberi megismerés gyönyörű útján, ami valóban egy új kort hozhat a New Age különös korszakában. Konfrontálódni lehet és sokszor kell is, az egymástól inkább elforduló nézetek kommunikációs nehézségeinek megfontolt diplomáciával való kezelése pedig már egy felnőttebb viselkedés ismérveként is tekinthető. Nyilvánvaló az is, hogy amire igény van, az veszélyes könnyűséggel adható el, vagyis a kereslet igénytelensége a kínálat igénytelenségéhez vezethet.

 

Az "ezoterikus" piac hirdetései között fellelhető szélsőséges példák joggal válnak vörös posztóvá a kritikusabb szemlélők számára, az emberiség aggasztó butaságának lezárhatatlan történetét is felidézve. A kis- vagy nagystílű kuruzslók és álpróféták, a jó- vagy kevésbé jóhiszemű szellemi és lelki kufárok ünnepelt tevékenységét figyelve az ezotéria kiábrándító fonákját látom groteszk fintoraként az igazi üzenetnek. Annak, hogy az igazság nem ideát, de nem is odaát van. Annak, hogy az értékek elsősorban magunkban egyesíthetők, és nem csak tévedni, de a tévedést felismerni és túllépni is emberi dolog. Bízom a "szembenállók" párbeszédének lehetőségében, amihez az első lépést saját párbeszédének megkezdésével mindenki maga kell megtegye. Azt mondják, ha a lóról valaki leesik, érdemes mihamarabb visszaülnie, hogy a lovaglástól el ne ijedjen. Én ehhez még hozzáteszem, hogy a nyereg jó esetben, az egyensúlyi pont pedig minden esetben a ló hátán, középen található.

Paulinyi Tamás
XI. évfolyam 6. szám

Címkék: jegyzet

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.