Szerkesztői jegyzet

A megtisztulás kora


    Pár évvel ezelőtt az érzékenyebb lelkületűek rossz energiákat kezdtek érezni. Dacára agykontrollnak és mindenfajta pozitív programozásnak, a csillagok nem engedtek, besötétedett, befellegzett Magyarországnak. Bár financiálisan sokaknak gyarapodást hozott ez az időszak, egyre többen éreztük, ezt a sötétséget másnap nem követi világosság. Megváltozott a világ. Átrendeződött az értékrend. Demoralizálódtunk.

     

    Sikerült testvért testvér ellen hangolni. A csaló ügyesnek, a tolvaj szemfülesnek bizonyult. A pénzisten mindent elvakított. Megkérdőjeleződött a becsület, az emberség, a testvériség, a szeretet, a hit. Az emberek mintha kivetkeztek volna önmagukból. A híradások „kékfény” adásokká váltak, a mindennapokban felkorbácsolódott a „tenger”, felhozta az „emberi mocskot”, és ez diffundálódott emberi kapcsolatainkban is. Egyre inkább éreztük, érezzük, gyökeres változásra, tisztulásra, felemelkedésre van szükség!

     

    Ami fent, úgy lent, részben az egész. Ne csodálkozzunk, ha a társadalmi és globális méretekben megnyilvánuló válság az egyén vállalkozásában, életében is leképeződik.
    Manapság sokan megéljük, hogy egyre kevesebb az a barát, aki a bajban megmérettetik, vagy éppen ellenkezőleg: válságos helyzetben „kibújik a szög a zsákból”, az önös érdekek fölülemelkednek a közösségen, szétzúzva mindent, bajba keverve mindenkit, akikből évtizedeken át profitáltak, megszerezve nemcsak jövedelmet, de tudást, emberséget, erkölcsi és anyagi támogatást is.

     

    Jó tett helyébe jót sose várj! – ismert a közmondás. Ne csodálkozzunk hát, ha hála helyett meglopnak, megcsalnak bennünket. Ne csodálkozzunk, ha egy több évtizede működő magánegészségügyi intézményből a dolgozók kilopják a betegek kartonjait, adatait, egy jövedelmezőbb állás ígéretével elcsábítják az ott dolgozó, betanított orvosokat, nővéreket.


    Természetesen mindenkinek jogában áll újat kezdeni, saját módszerét, tehetségét hasznosítani – feltéve, ha van neki. Ám a plagizálók mindig más tehetségéből és produktumából élnek. Következésképpen lopni, csalni és hazudni mindenképpen elítélendő jogilag, vagy jogszabályok hiányában, erkölcsileg. Sajátos paradoxon, hogy néha a kárvallottak érzik úgy, mintha hibát követtek volna el, megmagyarázhatatlan bűntudattal keresik a magyarázatot a történtekre.


    Saját intézményemben zajló események késztettek e jegyzet megírására. Pünkösd táján, talán a szentlélek erejének a segítségével sikerült megértenem, hogy a vihar arra jó, hogy kisöpörje a „szemetet” a házunk tájáról. Jelentem, hogy a közelmúltban mély válságát élő egészségügyi intézményünk, a Medic-Poliklinika mindenféle támadás és ármánykodás dacára is működik, mert küldetése változatlan, és a változások a megújulást és a megtisztulást segítik – akárcsak az egész országban. A szokottnál is több vizet fakasztó tavaszi szél remélhetően igazi erkölcsi és szellemi megújulást hoz az országban, mikro- és makrokörnyezetünkben egyaránt kimossa a gyalázatot.

     

    E pillanatban még fúj a szél, ömlik az eső és áradnak a folyók. Ám biztosak lehetünk benne, hogy a viharfelhők után ismét ragyogni fog a nap, helyükre kerülnek az értékek, hogy tovább folytassák csatájukat a dialektika törvényei szerint.

    Dr. Kecskés Gabriella
    XVI. évfolyam 7. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.