Szerkesztői jegyzet

Lelki súlyfeleslegeink


Mindig csodálattal adóztam a kínai orvostudománynak, gyógynövény- és táplálkozáskultúrának, valamint az ezeket megalapozó, Lao-ce, Konfucius, Csuang-cu, Lin-csi, Buddha és a többi szellemi óriás által kiteljesített életfilozófiai háttérnek.

 

Meg voltam - és meg vagyok - győződve arról, hogy mai, számtalan konfliktushelyzetet produkáló világunkban a testi-lelki harmónia megőrzéséhez vezető legkiválóbb út az ő életszemléletük átültetése a gyakorlatba és az ő tanításaik tanulmányozása (lenne).

 

Mindez annak a legújabb hírnek a kapcsán jutott ismét eszembe, hogy egyik napilapunk beszámolt Barry Popkin amerikai professzornak egy Ausztráliában tartott meghökkentő előadásáról. Az ő kutatásai eredményei alapján az derült ki, hogy a világon a túlsúlyosak száma meghaladta az egymilliárdot (!), vagyis már többen vannak, mint azok, akiket a hiányosan tápláltak közé sorol a nemzetközi statisztika!

 

A különböző "fejlettnek" mondott országokban 50-60%-os arányban vannak a fölösleges testsúllyal rendelkezők, akik milliárd dollárokat költenek fogyasztószerekre és fogyasztóprogramokra. A statisztikák szerint azonban ezeknek az embereknek csak mintegy 5%-a őrzi meg a csökkentett testsúlyt. A többi sokszor még inkább túlkompenzál egy-egy terápiás periódus után. Különösen aggasztó a gyermekkorban elhízottak esete, akik 80%-ban felnőttkorukban is fölösleges kilókat cipelve teszik magukat hajlamossá a legkülönbözőbb megbetegedésekre. Egy Kínából tudósító újságírót nemrégen megkérdeztek, miben fogalmazná meg a különbséget a 10-15 év előtti Kína és a jelenlegi között? A felhőkarcolók és az autók mellett ő a legfeltűnőbbnek a kövér gyermekek számának növekedését jelölte meg! Mindezt egy olyan országban, amelynek táplálkozáskultúrája, lelki-testi harmóniát segítő kimagasló gyógynövény- és testmozgáskultúrája mind a mai napig példaértékű a világ többi része számára. Különösen figyelemreméltó ez annak a fényében, hogy például a 90%-ban kínaiak lakta Szingapúrban gyakorlatilag nem látni elhízott embert, csak ha európai vagy indiai származású! A kínai sajátosság abban rejlik, hogy a jobb életkörülmények kialakulásával az államilag "engedélyezett" egyke számára a szülők igyekeznek minden, eddig nem vagy nehezen hozzáférhetőt biztosítani a bőséges tápláléktól kezdve a mozgásszegénységet garantáló számítógépen és televízión keresztül számos egyéb civilizációs vívmányig.

 

A pszichés háttér további megvilágítását szolgálja az az amerikai felmérés, amelyet 24 európai országban végeztek. Ebből kiderül, hogy az elhízott emberek részaránya a volt szocialista államokban nőtt a leggyorsabban. Egyértelműen a tervgazdaság után megjelent árubőség és lehetőségek az okai annak, hogy az eddig nem is látott finomságokat és a hagyományos ételeket is felszabadultan kezdték az emberek magukba tömni. A háborús - és békebeli - nélkülözéseket mély tudatukban hordozó népek "az az enyém, amit meg tudok enni" életfelfogása drasztikusan, általában 40-60%-ra növelte a fölösleges kilókkal küszködők arányát, amivel elértük az angol–amerikai színvonalat! Az angolok például évente 13 milliárd dollárra becsülik azt az összeget, amit a kövérséggel járó betegségek gyógyítására fordítanak és amennyibe a kiesett munkaórák kerülnek. Angol orvosok felmérték, hogy a fiatalság jelenlegi állapota náluk olyan gyatra - nem csak az elhízás, hanem az ülő életmód, a mértéktelen dohányzás, drogfogyasztás és szex következtében is -, hogy ez lesz az első olyan tinédzser korosztály Nagy-Britanniában, amelynek az átlagéletkora alacsonyabb lesz, mint szüleiké! Még a jómódú és igazán kiegyensúlyozott viszonyok között élő finneknél is feltűnően sok, kifejezetten elhízott fiatalt látni.

 

A "zsírjárványnak" számos okát sorolják. A bizonytalan anyagi helyzet, a relatív sikertelenség állandó érzése, amit a média reklámjai váltanak ki, a munkahelyi és partneri feszültségek, amelyek a toleranciacsökkenés egyenes leszármazottjai, az életöröm elvesztése, a hasznosság érzésének a csökkenése, a gyilkos versenyben való lemaradás érzése, a kreatív életvitelbe vetett hit hiánya, az egyre mérgezettebb ételektől való félelem vagy a gyorsan növekvő környezeti ártalmak teremtenek életrövidítő szituációt. A fokozódó számú stressz-szituáció oldására pedig a legegyszerűbb mód az "örömbe evés vagy ivás". Előbbi inkább a nőkre, utóbbi inkább a férfiakra jellemző, bár a hölgyek ezen a téren is a legjobb úton vannak az egyenjogúság felé.

 

Tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy az európai ember elsődleges kórokozója az, hogy képtelen saját stresszhelyzeteit megoldani, a jelentől és a jövőtől való félelmét kiiktatni, kezelni. Örök optimistaként viszont azt is látom, hogy szerencsére egyre többen vannak, akik a dalai láma végtelenül bölcs békéjét, Lao-ce szeretet-mérték-tartózkodás felhívását, Konfucius egyszerűségre, a mások tiszteletére intő felhívását, a jóga vagy a zen által előhívott belső békét valódi megelőzésként, lélekderítő orvosságként használják, mert nyilvánvalóvá válik számukra, hogy a belső mosoly, a valódi harmónia útja a spirituális fejlődésen és nem a torkos napokon keresztül vezet.

Dr. Simoncsics Péter
XII. évfolyam 10. szám

Címkék: jegyzet

Aktuális lapszámunk:
2017. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.