Sztárvilág

Bradley Cooper - Ismerd be, ha hibázol...

Világsztárok harmóniában

Szépek és gazdagok. Gazdagok és sikeresek. Lehet, hogy mégsem minden az övék? Amit nem kapnak meg, mennyire hiányzik? Bevallják? Letagadják? Mégis mitől vannak egyensúlyban?


Bradley Cooperről az jut eszembe, hogy vagy feledékeny, vagy rendetlen. Szeptemberben a torontói filmfesztiválon a hotel parkolójában tanúja voltam, hogy már indult volna a reptérre, de nem találta az útlevelét. A sofőr, a menedzser, a sajtós, az asszisztens fejest ugrott a csomagtartóba, miközben Bradley hol a fejét vakarta, hol a zsebében kotorászott. Végül gondterhelt arccal visszament a szállodába, fel a szobájába, és valahonnan végül csak előkerült az az útlevél, mert mire befejeztem a dolgomat, eltűnt a kocsija. Sőt azóta már Los Angelesben is biccentettünk egymásnak egy filmpremieren. Cooper szekerét a Másnaposok dobta meg igazán, és azóta egyik filmet forgatja a másik után. Magyarországon most mutatják be a Szavakat, és hamarosan a mozikba kerül a Silver Lining Playbook, amelyben egy bipoláris fiatalembert játszik.

 

– Kezdhetjük negatívumokkal?

 

– Persze!

 

– Mit kezd velük? Mondjuk, ha hibázik, bevallja? Kijavítja?

 

– A hiba arra jó, hogy tanulj belőle. Semmiért nem sírok, amit eltoltam. Okosabb lettem tőle. A hibáinkkal éppúgy meg kell tanulni élni, mint az erényeinkkel. És nem titkolom a hibáimat.

 

– És mint színész, hogy éli meg, hogy a szívét- lelkét kiteszi egy filmben, aztán a közönség és a kritika lefitymálja?

 

– Hát ez elég nagy gáz, de aki jégre megy, ne legyen meglepve, ha elcsúszik. Azt nem mondtam, hogy nem fáj, persze, az ember annak drukkol, hogy amit csinál, szeressék, és ha nem jön be, akkor szomorú. De odáig nem megyek el, hogy ezzel mérjem a saját értékemet.

 

– A srác, akit a Szavakban játszik, végül arra vetemedik, hogy ellopja valakinek a  könyvét. Színész ilyet nem tehet, de ha módja volna  rá, melyik kollégától csenne el egy-két trükköt?

 

– Ne vicceljen, minden, amit tudok, onnan ered, amit a kollégáktól lestem el. Mindent.

 

– És arra is emlékszik még, amikor nem futottak maga után Hollywoodban, hanem az orrára csapták az ajtót?

 

– Ugyan már! Dehogyisnem! Csak a színészt az különbözteti meg az írótól, hogy még  csak nem is adják neki írásba, hogy menjen a francba. El tudom képzelni, mit érez egy író, mikor azt a dossziét lapozgatja, amiben sorra ott vannak a visszautasító levelek. Nekem csak azzal kellett elboldogulnom, hogy nem kellek. Sokkal többször, mint ahányszor kellettem...

 

– És hogy viselte? Önmarcangolással?

 

– Ehhez csak szőrös szív kell és kemény bőr. A mi szakmánkban ez az egyik legtanulságosabb dolog, hogy nap mint nap kiteszed magad annak, hogy nemet kapsz. És hogy fel kell dolgoznod, hogy nem neked szól, nem az emberi értékedet minősíti, csak a munkádat. És le kell nyelned, tovább kell menned. Eleinte persze beledöglik az ember, aztán ez valahogy elmúlik magától. És mindig attól függ, hogy milyen filmre kapod a nemet. Bántani mindig bántja az embert, de ha egy szerepet tényleg nagyon akarsz és mégse kapod meg, le tudod higgasztani magad azzal, hogy ez most nem jött be. Nem könnyű.

 

– Mennyit nyom a latban, hogy a világ legszexibb férfijának kiáltották ki?

 

– Nem hiszem, hogy sokat. Ettől még nem nyílnak ki az ajtók. Csak olyan, mintha hájjal
kenegetnének.

 

– Nem állítják meg többen az utcán?

 

– Nem szoktam sétálni és túrázni se. Úgyhogy nem futok bele olyanokba, akik megállíthatnának.

 

– Ebben a filmben írót játszik. Mennyi affinitása van az íráshoz?

 

– Olvasni szeretek, az egyetemen szoktam rá. Ott nyomasztóan kötelező volt, ezért érdekes, hogy mióta lediplomáztam, magamtól olvasok. Ami az írást illeti, az egyik haverommal szöszölünk egy forgatókönyvön. Van négy regény, amit megpróbálunk filmre adaptálni. De ettől még nem tartom magam írónak. Viszont töredelmesen bevallom, hogy az írást is élvezem.

 

– Kedvenc könyve?

 

– Milan Kunderától A lét elviselhetetlen könynyedsége. Most fejeztem be. Nagyon tetszett.

 

– Tudja, mi olyan vonzó magában? Hogy mennyire nem játssza meg magát. És hogy a karrierjéről is ilyen természetességgel beszél.

 

– Nézze, kár lenne utólag átfesteni, hogy mindent mindig tudatosan csináltam. Volt egy rendező, aki be mert vállalni, aztán egy másik is tett rám, és az ember ezen az alapon lépeget előre. Nem úgy van, hogy csinálok egy kasszasikert, aztán dobok egy kis koncot a művészhaveroknak. Azért kötnek a Másnaposokhoz, mert bejött, megcsináltuk a folytatást, és most már a harmadik résznél tartunk. Ha az első nem durran akkorát, akkor most lehet, hogy a kutya se ismeri a nevemet. Persze van egy pár rendező, akinek a nevére ugrok, ha füttyent. Szimpla oka van, ettől vagyok igazán boldog. Szeretem ezt a szakmát. Szeretem a csapatmunkát. És szeretem az életemet sima mederben tudni.

 

– Ezek szerint nincs grand dizájn?

 

– A grand dizájn az, hogy egészséges legyek. Ha sikerül megkapaszkodom a szakmában, egészséges vagyok és fejlődni is tudok, az lenne az ideális.

 

– Játsszunk el a film címével. Mit jelentenek önnek a szavak?

 

– Sokat. A szónak óriási hatalma van.

 

–Nagyobb hatalma, mint a pénznek?

 

– Ó, sokkal. A szó a legfontosabb eszközünk. A fele annak, amiből élek. Azért kapom a fizetésemet, amit kimondok. Vagyis a szó a legerősebb valuta.

 

– Mint a világ legszexibb férfija, nyilván jó tippje van, hogy tartsa magát karban egy férfi?

 

– Mikor egy szerepre fogynom kell, trénert kapok és betartom a diétát. Munka. És fegyelem. A limonádé jöhet, csak a cukrot kell belőle kihagyni. És olyankor nem főzök magamnak. Mert imádok kotyvasztani.

 
Jelenetek a "Silver Linings Playbook" c. filmből

 

 

– Kerülgetjük a témát, hogy viseli el, hogy hirtelen világsztár és híres ember lett?

 

– Úgy, hogy nem hagy el a memóriám. Élesen emlékszem, amikor New Yorkban éltem és nap mint nap jártam válogatásokra, miközben megpróbáltam anyagilag talpon maradni. A stressz, a félelem, az öröm folyton kavargott bennem. Ezzel jár ez a szakma. Csak tudnod kell, hogy minden véges. Nem hülyítem magam, mert pontosan tudom, hogy holnap kifújhat. Aki okos, tudja. Ez egy nagyon veszélyes, nagyon bizonytalan szakma. A Másnaposok az egész életemet gyökeresen megváltoztatta, de csak azért, mert véletlenül belecsöppentem egy világsikerbe, amitől senki nem várta, hogy az lesz. Emiatt kaptam a további lehetőségeket, hogy olyan rendezőkkel dolgozzak, akiket tényleg csodálok. Ez óriási előrelépés volt, tanulhattam és fejlődhettem. És a többi tényleg nem agysebészet. Egészség kell és az, hogy szeresd, amit csinálsz.

 

– Beszéltünk a visszautasításról, amit valahogy feldolgoz az ember. De hogy teszi magát túl a szerelmi csalódáson?

 

– Volt egy srác az egyetemen, aki folyton azon rágódott, hogy a szerelmi csalódásnál nincs rohadtabb. Nekem is volt ilyen az életemben, de nem sajnálom. Mikor az ember szívét összetöri valaki, attól csak erősebb leszel. És még jobban tud és akar szeretni.

 

Los Angeles, 2012. október

 

Návai Anikó
XVIII. évfolyam 11. szám

Címkék: Bradley Cooper, sztárvilág

Aktuális lapszámunk:
2017. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.