Sztárvilág

Eva Green - Mindannyiunkban ott az ördög és az angyal

Világsztárok harmóniában

Szépek és gazdagok. Gazdagok és sikeresek. Lehet, hogy mégsem minden az övék? Amit nem kapnak meg, mennyire hiányzik? Bevallják? Letagadják? Mégis mitől vannak  egyensúlyban?


A mai kommunikációs technika világában szinte semmi nem lehetetlen, csak az, hogy az ember fizikailag két helyen legyen egyszerre. Beszélgetésünk időpontjában a Los Angeles-i nappalimban vettem fel Eva Green telefonját, aki a cannes-i Carlton Hotelben szépítgette magát a Camelot c. tévésorozat világpremierjére, s szinte ugyanezekben a percekben peregni kezdtek a filmkockák az Uránia moziban Fliegauf Benedek a Méh c. filmjének magyar bemutatóján - melynek szintén ő a főszereplője.

 

„Múlt héten találkoztam Bencével Hamburgban, ahol szintén bemutattuk a filmet!” - mondja Eva -, „ha beszélsz Bencével, szívből gratulálok! Csodálatos rendező, nagyon szerettem dolgozni vele.”

 

- Bond-lányként ismertünk meg, aztán egyik napról a másikra megtudtuk, hogy főszerepet vállaltál Fliegauf Benedek filmjében. Szokatlan döntés egy ekkora film után nem további hollywoodi főszerepekkel fokozni, hanem egy kis független európai filmben játszani.

 

- A Méh főszerepe alkatilag sokkal közelebb áll hozzám, mint Morgan, akit az Artúr-legendáról szóló Camelot-ban játszom. Nagyon egyszerű, félénk lány, kicsit különc is, és nagyon a saját világában él. És a történet olyan szépséges. Egy modern tündérmese. Ez a lány annyira szerelmes abba a fiúba, hogy nem képes elviselni a halálát, és úgy dönt, klónozza és megszüli. Nehéz így elmesélni, nem is tudom és nem is lenne szabad, mert egyrészt képtelenségnek tűnik, másrészt elveszti a poétikáját. Nagyon letisztult, nagyon minimalista film, amelyben a táj és a történet fontos harmóniában van egymással. Nem tudom másképp kifejezni: nagyon „benedekes”. Ma már nem sok ilyen vegytiszta, szép lírai film készül. Idő kell, mire a néző megérti a  karaktereket. Nagyon szokatlan film. És Benedek az egyik legtehetségesebb rendező, akivel dolgoztam.

 

- Hogyan találkoztatok? Hogyan kért fel téged?

 

- Elküldték nekem a forgatókönyvet, és beleszerettem a történetbe. De nem ismertem Fliegauf Bencét, nem láttam a filmjeit, tehát megnéztem a Tejutat is, a Dealert is. Fejbe kólintott, hogy vizuálisan milyen merész, milyen hideg filmek. Utána találkoztam Benedekkel Londonban, és kiderült, hogy egy csupa szív, érzékeny, aranyos fiú. Összeraktam a kettőt: a szokatlanul jegeces látványvilágot és ezt a melegszívű édes rendezőt, és azt mondtam, belevágok. Lutri ez is, mint minden az életben, az ember sosem tudja, mi lesz belőle. De azt hiszem, nagyon jól sikerült, és nagyon fontos a számomra, hogy minden erőmmel támogassam, főleg ebben a színes-szagos- háromdimenziós filmvilágban.

 

 

Jelenetek „A tökéletes érzék” és  „A mennyei királyság” c. filmből

 

- Hiszel a klónozásban?

 

- Létezik, nem? Amerikában már klónozzák a kutyákat. Ez a film, a Méh kérdez, nem válaszol. De gondolkodóba ejti az embert. Elvesztesz valakit, akit imádsz, és visszahozod az élők sorába - őrületes gondolat, de nem lehetetlen. Forgattunk egy berlini kórházban, ahol az orvosok beismerték, hogy zárt ajtók mögött már komoly klónozási kísérletek folynak. Nem tudom, mit higgyek. Nagy ködösítés veszi körül a témát, egyenlőre inkább tabu, de izgalmas és muszáj rajta elgondolkodnom.

 

- A Camelot-ban pedig a varázslat tesz próbára. Hiszel a varázsban?

 

- Nagyon is. Rengeteget olvastam a varázslatról, arról a fajtájáról, amelyik tényleg létezik, a természethez, a szélhez, a földhöz, a vízhez kötődik. Ebben hiszek. Hogy létezik. Abban, hogy egyet intesz a varázspálcával, és megváltozik a világ, mint a Harry Potterben vagy a Disney-filmekben, abban nem. Varázslat van, csak mi felejtettünk el varázsolni, mert hagytuk kikopni az életünkből. Elvesztettük a kapcsolatot a természettel. Hála a könyveknek, nemcsak gondolok rá, hanem be is iktatom az életembe.

 

- Hogyan?

 

- Sajnos nem adódik rá lehetőségem mindennap, de például ma délután is fogtam magam és végigsétáltam a tengerparton, mert elegem volt, hogy csak egy szobában gubbasztok, és már nem is érzem magam embernek. Sétáltam, hogy megsimogasson a szél, és megcsapja a bokámat a tenger. Más lelkiállapot. Akik szembejöttek, biztos azt hitték, kicsit lökött vagyok. De nem baj.

 

- Kellenek az ilyen pillanatok, hogy kizökkentsenek a szerepeidből, és visszazökkentsenek magadba.

 

- A Camelot nagyon sokat kivett belőlem. Szinte szünet nélkül dolgoztam, olvastam, emaileztem az íróval, és a hétvégeken tanultam a szerepemet a következő hétre. És próbáltam beleélni magam a figurába, persze azért nem öltem embert, mint Morgan. De izgalmas volt eljátszani egy nőt, akinek ekkora önbizalma van, ennyire vállalja a szexualitását, és egy jottányit sem enged abból, amit kitűzött magának.

 

- Morgan rengeteg dolgot elfojt, tele van indulattal, bosszúvággyal, ugyanakkor mai értelemben véve erős, független, határozott személyiség. Mennyire közösek a vonásaitok?

 

- Annyira mások vagyunk, hogy kimondani sem tudom. Hozzá képest nekem zéró az önbizalmam. És Morgan megszállottsága sem az enyém. Morgan nagyon független, nagyon ambiciózus nő. Sok hibát követ el, van közte nagyon súlyos is. Hisz abban, hogy a férfiak nem tudják lekörözni a nőket. Páncéllal veszi magát körül, közben rettenetesen sebezhető. Ördög is, angyal is. Ebben a viszonylatban magamról nagyon nehéz beszélnem. A képernyőn engem látsz, de mégsem. Morgannal csak a vonásaink azonosak.

 

- Úgy hírlik, amikor édesanyád, aki szintén színésznő, megtudta, hogy te is erre a pályára lépsz, mindent elkövetett, hogy eltérítsen.

 

- Ez így nem igaz, de tény, hogy leültetett, és ától cettig  elmesélte, mire számítsak, mennyire kiszolgáltatott egy színésznő ebben az iparágban. Nem tudom, meddig viselem, egyelőre bírom.

 

- Fiúügyekben is ilyen határozott volt az anyukád?

 

- Ó, nem. Hál’ istennek abba nem kotyogott bele. Nem örültem volna neki. Nem szeretem azokat az anyákat, akik barátnőnek nézik a lányukat. Ez egy másik viszony. Senki nem tudja megmondani, hogy egy lánynak mi tetsszen egy fiúban.

 
 

Jelenet a "Camelot" c. filmből

 

- Még nem vagy férjnél, tehát jogos a kérdés: milyen alapon válogatsz?

 

- Tőlem akár a holdról is lepottyanhat, ha kedves, vonzó és ... szexi.

 

- Francia lány vagy, mégis Londonban élsz. Miért?

 

- Mert egész életemben oda vágytam, és mert... Londonban rengeteg a park, nekem pedig van egy kutyám, aki imád sétálni. A család Párizsban, közel is, távol is, bármikor láthatom őket.

Návai Anikó
XVII. évfolyam 5. szám

Címkék: Eva Green, sztárvilág

Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.