Sztárvilág

Johnny Depp - Ha nem vagy kedves mindenkihez, nem vagy igazi ember

Világsztárok harmóniában

Szépek és gazdagok. Gazdagok és sikeresek. Lehet, hogy mégsem minden az övék? Amit nem kapnak meg, mennyire hiányzik? Bevallják? Letagadják? Mégis mitől vannak egyensúlyban?


Johnny Depp náthás. Nem nagy ügy. De ha azt vesszük, hogy le is mondhatta volna a Párizs-London járatot, sokat elárul a jelleméről, hogy mégsem tette. Még meg is ölel, ösztönből, ahogy szokott, aztán gyorsan és zavartan visszahőköl: nehogy már megkapd!

 

Nem mindennapi fickó. Magyarországon manapság főleg azért "lebeg" a neve, mert a viszkis rablóval kacérkodik. Az emberek nem néznek mögé, tovább, hogy honnan jött, mi mindent csinált, mi mindent szeretne. Sokan azt sem tudják, hogy negyedvér indián. Hogy kiskorában becsalinkázta egész Amerikát. Hogy Nicolas Cage-nek köszönheti az első ügynökét. S hogy nem kért, nem kér és soha nem fog kérni a hollywoodi csiliviliből, amitől el is menekült két gyerekével és francia barátnőjével egy dél-francia faluba meg egy karibi szigetre. Los Angeles-i villájában csak a húga lakik, aki produkciós cégét vezeti és ügyes-bajos dolgait intézi.

 

- A náthánál tartottunk...

 

- Influenza, méghozzá kiadós. Ne is akard tudni, milyen lázas voltam. Azt hittem, ki kell hívni a tűzoltókat. Úgy izzadtam, mint egy ló, még tegnap éjjel is. Most már istenes.

 

- Köszönöm, hogy mégis eljöttél, hogy beszélgessünk a Sweeney Toddról, életed első musicalszerepéről, amiért Golden Globeot nyertél és Oscarra jelöltek. De nem lehetett nagy truváj a felkészülés, hisz zenész vagy. Vagy igen?

 

- Azért gitározni meg szólót énekelni az két dolog! Az ember a zenésztársaival még csak elpöntyög valahogy egy színpadon, és nem dől össze a világ, ha mellényúl, de ha szólista és csak egyetlen taktust hamisan énekel a mikrofonba, vége! Ez a hatodik filmem Tim Burtonnel, a világért se akartam csalódást okozni neki.

 

Jelenetek a Sweeney Todd c. filmből, Johnny Depp oldalán Helena Bonham-Carter

 

- A barátnőd (Vanessa Paradis - a szerk.) énekesnő, ráadásul nem is akármilyen. Biztos segített, nem?

 

- Nagyon is sokat. Ő volt a kísérleti nyúl. Neki mutattam meg az első felvételeket, nehogy már leégjek Tim előtt. Vanessa korrigálta a hangképzésemet, megtanított, hogy kell kitartani egy hangot, de igazán azért vagyok neki hálás, mert olyan önbizalmat adott, hogy még! Képzeld, tényleg tetszett neki az énekhangom. Nem akartam hinni a fülemnek, mikor mondta.

 

- A táncot is vele gyakoroltad?

 

- Elhiszed, hogy életemben nem táncoltam? Jó, azt a tötyögős-lötyögős lassút, azt persze igen, de az nem tánc. Szóval eddig még csak a kamerának táncoltam. Rettegek is tőle, ne félj! Olyan fokon, hogy előbb éneklek el neked egy operaáriát, mint hogy felugorjak az asztal tetejére és ropjam!

 

- Pedig a partnered, Helena BonhamCarter alig tudott betelni veled. Neked is ilyen könnyen jön ki a szádon a dicséret, mint neki?

 

- Nem is tudod, milyen jót kérdeztél. Kedvesnek lenni nemcsak a feleségeddel, a barátnőddel, a gyerekeid anyjával és a gyerekeiddel kötelező, hanem úgy érzem, még egy idegennel is, aki szembejön az utcán. Mindenkivel. Ha nem tudod elhitetni azzal a nővel, aki a legfontosabb neked, hogy ő az igazi, és a gyerekeiddel, hogy földre szállt angyalok, ráadásul minden áldott nap, akkor az én szememben nem is vagy igazi férfi. Sőt. Továbbmegyek. Akkor még annak a minimumnak sem felelsz meg, ami minden normális lelkületű embertől elvárható.

 

- Ebben a filmben Mrs. Lovettet a szerelem, Sweeney Toddot a bosszúvágy hajtja. Téged mi hajt az életben?

 

- Magas labda! Nem is tudom. Sose voltam különösebben ambiciózus, de mindig szerettem valamivel tötyölni. Hogy az egy nóta, egy skicc, egy festmény, egy film, egy melódia, tulajdonképpenmindegy. Szeretek játszani. Ne nevess ki, még babázni is szeretek a kislányommal. Mindig azt, ami éppen adódik. Amit a pillanat teremt. Ami természetes.

 

- Fogalmazhatok úgy, hogy a család hajt?

 

- Igen, igen! Dicsérni, szeretgetni őket a nap minden percében, adni és kapni, ebből merítem az erőmet.

 

- A film másik motívuma a megbocsátani és felejteni tudás. Ezzel hogy állsz?

 

- Erre csak azt tudom mondani, hogy egy tökéletes világban, ahol minden olyan, mint a mesében, a legszebb idea a megbocsátás és a felejtés. De abban a világban, amiben mi élünk, nem hiszem, hogy sokan képesek rá .Én biztos nem. Ha valaki keresztbe tesz nekem, főleg, ha olyasvalaki az illető, akit szeretek, tehát számít nekem, biztos, hogy nem hagyom szó nélkül. És akkor keveset mondtam. Híres bosszúálló vagyok. De tényleg. Nem feltétlenül csinnadrattával, mert lehet azt finoman is csinálni. Ez ugyanis karma. Forog a kerék, lehet, hogy sokáig forog, de egyszer csak eltalálja azt, aki megérdemli. Ebben száz százalékig hiszek.

 

- Örülök, hogy ezt mondtad, mert már majdnem megijedtem, hogy nem kellett a szomszédba menned Sweeney Toddért...

 

- Ne tévedj, az a jéghideg, érzelemmentes énem nekem is megvan, amit persze ritkán hagyok a felszínre törni, de ha úgy adódik, nincs könyörület! Csak egyvalamire nem vagyok hajlandó, hogy sokáig emésszem magam, ha valami bánt. Na arra nem.

 

- Elég a drámából, nézzük a vidámat. Mitől szép egy nő a szemedben?

 

- Felőlem akármilyen lehet, alacsony, magas, kövér, sovány, öreg, fiatal, mindegy, mert a szépség nem a kortól, nem is a külsőtől függ. A legszebb emberi tulajdonság az őszinteség, és ha ez közhelynek hangzik, hadd tegyem gyorsan hozzá, hogy nagyon ritka madár. Mint ahogy az is, hogy ki mennyire hajlandó törődni a másikkal. Egyszer már majdnem eljutottam odáig, hogy ilyen ember nincs is. Talán mert túl fontos volt nekem az a lány, és irdatlanul magányosnak éreztem magam abban a kapcsolatban. De elmúlt. És egy jó ideje megint van okom hinni, hogy létezik.

 

- Furcsa hallani, hogy akadt valaki, aki nem becsült meg téged. Vagy ez még azelőtt történt, hogy híres lettél?

 

- Én nem gondolkodom ilyen kategóriákban, főleg magamról nem. Nagyon letisztultan, egyszerűen élek, másoknak talán unalmasan is. Ha dolgozom, akkor belefeledkezem a munkába, aztán szépen hazamegyek a srácokhoz meg a barátnőmhöz és velük vagyok. Annyi pont elég nekem a zenebonából, amennyi egy film premierje körül van, még sok is. Néha föltűnik egy-egy fickó, hogy megpróbálja lekapni a gyerekeket, ilyenkor jól felhúzom magam, de a hétköznapjaim nagyon távol esnek a nyilvánosságtól, és erre vallásosan, görcsösen vigyázok is.

 

- Nagyon kerek ez az egész, amit elmondtál. Maradtak egyáltalán álmaid?

 

-Hát persze. Hogy még egy kicsit hadd lebzseljek ezen a földön, hadd lehessek még jó apa és jó társa a páromnak. Nem tudok elég hálás lenni azért, hogy még mindig beülnek rám a moziba, még mindig örömöt szerez az embereknek, amit csinálok. Ennél több nekem nem kell. Ez hatalmas felelősség a vállamon. Mert ha egy szép nap már minden mindegy, akkor untatni fogom a nézőt, aki leperkálja a jegy árát. Ha megunod, ha már nem izgat és nem érdekel, amit csinálsz, szállj.ki. Na látod, itt még nem tartok. Hál’ istennek!

Návai Anikó
XIV. évfolyam 3. szám

Címkék: Johnny Depp, sztárvilág

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.