Sztárvilág

Meg Ryan - Az amerikai üdvöske

Világsztárok harmóniában

Szépek és gazdagok. Gazdagok és sikeresek. Lehet, hogy mégsem minden az övék? Amit nem kapnak meg, mennyire hiányzik? Bevallják? Letagadják? Mégis mitől vannak egyensúlyban?


 

Tíz évvel ezelőtt a legnépszerűbb amerikai hetilap címlapján mosolygott, mint a legnagyobb és legkedvesebb filmcsillagunk. Család, gyerek, siker, pénz, nyugalom - minden álmunkat kifejezte és megtestesítette. Hideg zuhanyként érte a világot, hogy a stabilnak látszó csoda milyen törékeny és csalóka. Mert nemcsak Russell Crowe robusztus személyisége tehetett arról, hogy Meg Ryan, a mi feddhetetlen üdvöskénk zavaros kalandba sodródott. A balul végződött affér kapcsán először ostoroztuk, aztán értetlenkedtünk, majd rájöttünk, hogy a legeslegnagyobb üdvöskéknek sem mindig jár ki az amerikai álom. A mézeskalács kerítés mögött ugyanis már rég baj volt a paradicsomban. Hol keres vigaszt egy feleség, ha a férje rosszul tűri, hogy a társa sikeresebb nála? Egy másik férfi karjaiban. És hol keres vigaszt egy férj, ha otthon nem akarja vállalni a konfrontációt? Az italban és a nőkben. Meg Ryan és Dennis Quaid elvált, s ezzel karrierjük is megtorpant. Meg majdnem ötvenévesen néha azon mereng, hiba volt-e visszautasítani az Elemi ösztön főszerepét, agyonplasztikáztatni az arcát, visszavonulni a független filmek bizonytalan és homályos világába, és felborítani a családot. Házasságából született nagyfia 17 éves, már szinte felnőtt, egyedül örökbe fogadott kínai kislánya még pici. Nem lenne csoda, ha Meg Ryan egy szép nap úgy döntene, visszatér eredeti foglalkozásához, és felcsap újságírónak.

 

- A Nők című filmedben az anyukád azt a tanácsot adja: igaz, csal a férjed, de eszedbe ne jusson elválni. Nem háborogtál?

 

- Dehogyisnem! Rojtosra téptük a szánkat a kolleginákkal, annyit vitatkoztunk, mert mindenki a saját igazát hangoztatta. Az ütközőpont persze inkább nemzedéki kérdés. Anyáink vallották, hogy ha törik, ha szakad, a házasságban ki kell tartani. Szerintem minden nő maga tudja, miért marad vagy miért lép ki. Minden férfi-nő kapcsolat kétirányú utca. Mind a két fél beleadja a magáét, és nem érdemes bűnbakot keresni, ha mégsem sikerül. A felelősség persze más kérdés. Mary feltétel nélkül szereti a férjét, és ebbe minden belefér. Még az is, hogy megcsalja.

 

- Ismerősen csenghet neked.

 

- De még mennyire! Leginkább az, hogy ettől a pofontól egyszer csak fölébred, és rájön, hogy fogalma sincs saját magáról. Itt van, lassan középkorú, él egy életet, amiről azt hiszi, hogy tökéletes, de csak a felszínt karcolja, és újra ki kell találnia magát.

 

- Mit gondolsz, a férfiak hűtlenkedése születési hiba?

 

- Őszintén mondom, hogy nem.

 

- Tíz évig voltál férjnél, most pedig már egy jó ideje egyedül élsz. Mennyit változott a véleményed a kapcsolatokról és a házasságról?

 

- Szerelmesnek lenni csodálatos, kiegyensúlyozottnak lenni felemelő. Ha ez a két dolog együtt van, nem kell több. De lehet, hogy ha holnap kérdezel, egész mást mondok.

 

- Idén húsz éve, hogy világsikert arattál a Harry és Sally című vígjátékoddal. Mennyit tanultál azóta a kapcsolatokról?

 

- Húsz évvel ezelőtt semmit nem tudtam. Nemcsak a kapcsolatokról, a világról sem.

 

- És mire jöttél rá, mint legnagyobb tanulságra?

 

- Hogy a legfontosabb kapcsolatod te vagy magadnak. Ha ez nem tiszta, semmi más nem tiszta.

 

- Megtanultál megbocsátani is?

 

- Igen, és bár még nem gyakorlom tökéletesen, megértettem, hogy a megbocsátás nem a másiknak szól, aki vétkezett, hanem magunknak. Mert az ember csak így tudja abbahagyni az önmarcangolást, kiirtani magából a dühöt, a kérdőjeleket, a sérelmeket, és csak így tud továbblépni. Nem másokért kell megbocsátani, hanem azért, mert sokkal jobb békében élni, mint háborgó lélekkel.

 

- Barátnőknek is meg tudsz bocsátani?

 

- Igen, az évek során azt is megtanultam. Mint ahogy azt is, hogy nem minden barátság egyforma mélységű, és vannak barátnőim, akikkel nem osztom meg minden titkomat. Nemcsak azért, mert ismert ember vagyok, és félek, hogy kifecsegik valamelyik szennylapnak, hanem azért is, mert az igazán mély, bizalmi barátság nagyon ritka. De van ilyen. Az én életemben is.

 

- Évekig lubickoltál benne, hogy te vagy Amerika üdvöskéje. Megkönnyebbültél tőle, hogy elmúlt, vagy néha nosztalgiázol?

 

- Rosszabbat is el tudok képzelni, mint azt, hogy az embert Amerika üdvöskéjének tartják. Ugyanakkor amennyi szeretettel és őszintén rád húzzák, annyira le is egyszerűsítenek ezzel, mert a többi tulajdonságodról szinte nem is vesznek tudomást. Tehát nem könnyebbültem meg, mert nem lettem se több, se kevesebb attól, hogy ez elmúlt. Szép volt, jó volt, és most egy egész más korszakomat élem, még akkor is, ha jóval kevésbé a nyilvánosság előtt.

 

- Magadtól mondtad ki, hogy visszahúzódtál. Mikor és miért döntöttél így?

 

- Magától jött és jókor. Ha maradok, a további pályám határozta volna meg az életemet, nem pedig én, aki sokkal teljesebb és kreatívabb ember vagyok, mint csupán színész. Diane Keaton mondta egyszer nagyon találóan saját magáról, hogy az életben hullámokban jönnek a váltások, s közben az ember néha úgy érzi magát, mintha parkolópályán lenne. Aztán egyszer csak elkezd valami egész mást, és teljesen feltöltődik. Bejártam a harmadik világot. Rájöttem a kalandozás ízére.

 

- A színészet is alkalmi kaland?

 

- A színészet nekem valami olyasmi, amit még nem tudtam megfejteni. Szenvedélyes kényszer. Színésznek lenni jó. Forgatni jó. Bandázni a többiekkel jó. Ma már leginkább ezért csinálom.

 

Meg Ryan az Anyám új pasija c. filmben

 

- És boldog vagy?

 

- Béke van a lelkemben, és ez a legfontosabb. Élem a hétköznapjaimat. Van egy pici lányom, egy nagy fiam, és szabad vagyok, mint a madár. Kicsit nomád módra, mert azt csinálok, amihez éppen kedvem szottyan. Kitöltöm azokat az űröket, amelyekre annak idején, amikor a csúcson voltam, nem jutott időm. Például rengeteget utazom.

 

- Másodszor vállaltad az anyaságot. Más most, mint először?

 

- Jack már majdnem kétméteres lakli, csupa szöglet, csupa karc. Daisy pedig kerekded baba, gyönyörű pofival, rácsodálkozó szemekkel. Állunk a Los Angeles-i reptéren, várjuk a csomagokat, egyszer csak megszólal: mami, menjünk haza busszal. Mire a fiam halálos komoly képpel rávágja, tényleg, menjünk busszal. A kislányom egy csoda. Kész kis nő, már most úgy viselkedik és olyanokat mond, mint egy komoly felnőtt. Imádom.

 

- Jó érzés lehet, hogy másodvirágzásodban újra sikerült kitalálnod magad.

 

- Az ember nap mint nap újra kitalálja magát. Ez a szép az életben, a kíváncsiság, a szomj. Úgy érzem, nincsenek határok. Bármit megtehetek, és keményen megdolgoztam érte.

 

- És fizikailag?

 

- Többet kellene futni. Meg jógázni. De semmit nem sürgetek. Annak is eljön az ideje.

 

Hollywood, 2009. május

Návai Anikó
XV. évfolyam 7. szám

Címkék: Meg Ryan, sztárvilág

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.