Sztárvilág

Natalie Portman - A Harvardtól a világsikerig

Világsztárok harmóniában

Szépek és gazdagok. Gazdagok és sikeresek. Lehet, hogy még sem minden az övék? Amit nem kapnak meg, mennyi re hiányzik? Bevallják? Letagadják? Mégis mitől vannak egyensúlyban?


Nem sok csámcsognivalót talál az ember, ha beüti Natalie Portman (26) nevét az internet keresőprogramjába. Nem jár klubokba, utál vásárolni, még azt sem lehet tudni, éppen ki az aktuális barátja. S ha Natalie-t kérdem, ez pont így van rendben.

 

Értelmiségi családban, anyagi jómódban és szellemi gazdagságban nőtt fel New Yorkban, ahová nem sokkal születése után költöztek Izraelből. Pici korától fogva színésznősködik, de a folyamatos filmezés sem akadályozta meg, hogy közben kitűnő eredménnyel diplomázzon a Harvard Egyetemen, ahol pszichológiát tanult. Vegetáriánus, nem hord semmilyen állatbőrből-szőrből készült holmit, és minden csinnadratta nélkül több nemzetközi jótékonysági intézményt támogat, mint sok hangoskodó kolleginája.

 

Legutóbb Berlinben beszélgettünk, ahová A másik Boleyn lány c. filmjét kísérte el barátnőjével és filmbeli partnerével, Scarlett Johanssonnal.

 

- Neked küldték el először a forgatókönyvet, így a két nővér közül bármelyiket választhattad volna. Miért döntöttél Boleyn Anna mellett?

 

- Mert ilyen manipulatív, gonosz és komplikált figurát még sosem játszottam. Annának sok olyan vonása van, amelyeket ma is felfedezni a nőkben. Szemben a húgával, aki a belső értékekre fogékony, Anna a hatalomra szomjas, imádja a csillogást és nem tud ellenállni azoknak a földi javaknak, amelyek mindannyiunkat csábítanak, és ha nem lenne olyan erős gerincem és stabil értékrendem, valószínűleg engem is.

 

- Mennyire értesz a manipulációhoz?

 

- Elméletileg nagyon, de annyira nincs a véremben, hogy akkor is másra bíznám, ha nem volna más kiút.

 

- Pedig a manipuláció ezen a pályán szinte elengedhetetlen.

 

- Ne keverd össze az ambícióval! Rivalizálni egészséges, csak nem szabad mindenáron. Én sosem folyamodnék tisztességtelen eszközökhöz és egyetlen porcikám se kíván semmi rosszat másnak. Viszont mindig határozottan inspirál, ha valaki nagyobbat dob nálam.

 

- Ez nyilván ritkán fordul elő, mert minden alakításod kritikai siker, és magánemberként is példamutatóan élsz. Nem iszol, nem dohányzol… Hogy lettél vegetáriánus?

 

- Muszájból. Ortodox suliba jártam, minden osztálytársam kóser tízórait hozott. Az én csirkesalátás szendvicsemről senki nem hitte el, hogy tonhalas, hazudozni meg már akkor se szerettem, tehát ráálltam a salátákra. És mivel a legtöbb vallás szerint azért étkezünk naponta háromszor, hogy legalább a reggelinél, az ebédnél és a vacsoránál gondoljunk arra, amiben hiszünk, valahányszor leülök enni, eszembe jut, hogy az életet minden formájában tisztelni kell.

 

- Ezért nem eszel húst és nem hordasz bőrből készült táskát. De milyen cipőben jársz?

 

- Ha csak tehetem, tornacipőben, és nem hordok bőrcipőt. Épp azért kezdtem cipőket tervezni, mert néha kikerülhetetlen, hogy tűsarkúba bújjak. De nem azért, hogy pénzt keressek vele. Az összes bevételem jótékony célra megy. Bono felesége, Eden is kidolgozott egy olyan ruhakollekciót, ami csak pamutból és kartonból készül, és ő se vesz ki belőle egy fillért sem. Meggyőződésem, hogy a természetes anyag lesz a jövő divatja. Ahogy ész nélkül összevissza vásárolunk, egyébként sem vezet sehova. Csak szennyezzük a környezetet, gyilkoljuk az állatokat, és materiális dolgokat hajszolunk ahelyett, hogy a lelkünket építenénk.

 

- Mi a helyzet a sminkkel?

 

- Csak olyan arcfestéket és krémet használok, amit nem állatokon kísérleteztek ki, illetve, ami nem állati eredetű.

 

- Nem lehet könnyű felöltöztetni téged egy premierre. Egyáltalán: élvezed?

 

- Ha annyira mosolyog rád a szerencse, ahogy rám, fölösleges kínoznod magad a bűntudattal, inkább örülj neki és élvezd. Nem azért öröm belebújni egy szép ruhába, mert kihívóbb vagy drágább, mint másé, hanem azért, mert ha szépen vagy felöltözve, jó rád nézni. Rosszul vagyok attól, amit a minap olvastam, hogy milyen felszínesek az amerikai kamaszlányok. Sokkal több időt fecsérelnek vásárlásra, mint amennyit olvasásra szánnak. Sajnos a vásárlás az első számú amerikai népbetegség. Fogyasztjuk a holmikat, nem élvezzük. Közben pont a dolog értéke vész el, hogy egy szép ruha mekkora esztétikai érték.

 


 

Natalie Portman A másik Boleyn lány c. filmben

 

- Honnan ez a filozófikus bölcsesség és életszemlélet?

 

- A családom politikailag és filozófiailag elég kiadós batyuval áldott meg. A nagypapám Lengyelországban a szocialista cionisták egyik baloldali vezéralakja volt, innen ered a szocialista gondolkodásom. Demokratának tartom magam, de nem hagyományos értelemben, mert nem mindegy, milyen többség határozza meg a demokráciát. Más a helyzet Amerikában, ahol a melegek és a heteroszexuálisak, illetve a nők egyenlő jogairól van szó, és más a Közel-Keleten, ahol az önrendelkezési jogról. Mindenesetre azt gondolom, nincsenek, vagy legalábbis nagyon limitáltan vannak előítéleteim. Az én szememben mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, és valószínűleg innen ered az idealizmusom is, hogy mindenáron szeretnék javítani a világon. Legyen az a barátom, vagy a fiú, akivel éppen járok, ha nagy dolgok mozgatják, leborulok előtte. Azok viszont kerüljenek el jó nagy ívben, akik csak saját magukkal vannak elfoglalva.

 

- Nem gondoltál még arra, hogy ezzel a világszemlélettel egy ponton érdemes lenne pályát módosítanod és a politikát választanod?

 

- Semmi nem tart örökké, tehát nem fogom a karomra tetoválni, hogy amíg világ a világ, színésznő leszek. Évről évre magamon látom, hogy mennyit változom, de a szakmám iránti szeretetem nemhogy csökken, hanem inkább mélyül. Mára megfogalmaztam magamnak azt, hogy miért. Moziba menni olyan, mint egy társadalmi szertartás. Beül az ember és két órára elfelejti a saját keserveit annak a kedvéért, akit a vásznon lát. Befogadja a csalódását, az örömét, megérti a kínjait és egy kicsit eltöpreng azon, amit a filmtől kapott. Ha más nem is történik vele, erősödik az empátiája. Még azt a hajléktalant is más szemmel nézi az aluljáróban, mikor kijön a moziból. Ha erre gondolok, eszem ágában sincs abbahagyni ezt a szakmát, mert értékesebb, értelmesebb, társadalmilag hasznosabb és érzelmileg kielégítőbb elfoglaltságot nem tudnék elképzelni magamnak.

 

- Beszéltél a jótékonykodásról. Mire céloztál?

 

- A FINCA nevű szervezetben dolgozom, mely mikrofinanszírozást nyújt a harmadik világban élő nőknek, hogy lábra tudják állítani a kisvállalkozásaikat és el tudják tartani magukat és a gyerekeiket anélkül, hogy rászorulnának akár a kormány, akár egy férfi kegyes jóindulatára. Nagyon sokat dolgozom ezzel a szervezettel, melynek 22 országban vannak lerakatai Afrikától a volt szovjet köztársaságokig. Elmegyek, ahová csak tudok, segítek pénzt szerezni és ha kell, tanítani.

 

- Olyan sok komoly dologról beszéltünk, oldjuk fel valami könnyűvel: neked melyik a kedvenc filmed?

 

- Micsoda kérdés?! A Dirty Dancing. Könnyesen romantikus vagyok.

 

Berlin-New York, 2008. február

Návai Anikó
XIV. évfolyam 4. szám

Címkék: Natalie Portman, sztárvilág

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.