Új a terápiában

A hajhullás okai a szervezet mélyén gyökereznek


Haj­ko­ro­nánk a leg­főbb ékes­sé­ge­ink kö­zé tar­to­zik! Meg­je­le­né­sünk, öl­töz­kö­dé­sünk, haj­vi­se­le­tünk tü­krö­zi és egy­ben be­fo­lyá­sol­ja is bel­ső vi­lá­gun­kat, lel­ki­ál­la­po­tun­kat. Azon­ban fi­gyel­ni kell ar­ra, hogy ne csu­pán meg­je­le­né­sün­kre gon­dol­junk ag­gód­va, ha te­le lesz a kád haj­mo­sás után a haj­szá­la­ink­kal, vagy ha ne­tán fol­tos haj­hul­lást ész­le­lünk. Ilyen eset­ben ugya­nis va­la­mi nincs rend­ben szer­ve­ze­tünk­ben.

 

Ter­mé­sze­te­sen nem min­den haj­hul­lás ne­vez­he­tő kó­ros­nak, pl. az sem, ha ta­vasszal erő­sebb haj­vesz­tést ész­le­lünk, mi­vel ezért az ilyen­kor fo­ko­zot­tab­ban műkö­dő pajzs­mi­rigy a fe­le­lős. Szin­tén nem kó­ros je­len­ség az „erő­seb­bik nem” bol­tí­ves, il­let­ve „pi­li­ses” haj­vesz­té­se a fej­te­tőn, ez min­dössze azt mu­tat­ja: kel­lő mennyi­sé­gű tesz­tosz­te­ron­juk (fér­fi ne­mi hor­mon­juk) je­len­lé­té­re haj­hagy­máik az ál­ta­lá­nos­nál ta­lán ki­csit ér­zé­ke­nyeb­bek. Az ilyen tí­pu­sú haj­hul­lást akár fér­fi­as­sá­guk je­lé­nek is te­kint­he­tik.

 

Mi­lyen eset­ben ne­vez­he­tő kó­ros­nak a haj­hul­lás? Ha ma­rok­szám­ra hul­lik, ha fol­tok­ban hul­lik, ha mi­nő­sé­ge, tap­in­tá­sa, fé­nye meg­vál­to­zik. Nők­nél ren­del­le­nes­nek te­kint­he­tő az is, ha haj­ha­tá­ruk nem egye­nes, ha bol­tí­ves­sé vá­lik.

 

Ilyen eset­ben nem­csak a haj­hul­lást kell meg­aka­dá­lyoz­ni kü­lön­bö­ző sze­rek­kel, ha­nem ki kell de­rí­te­ni a mé­lyebb oko­kat a szer­ve­zet­ben. Fo­ko­zot­tabb haj­hul­lást ered­mé­nyez­het a nyo­me­lem­hi­ány, pl. a vas­hi­ány, az A- és E-vi­ta­min hi­á­nya, a kén­tar­tal­mú esszen­ciá­lis ami­no­sa­vak hi­á­nya. En­nek ve­szé­lye el­ső­sor­ban a nem meg­fe­le­lő­en táp­lál­ko­zó­kat, a fo­gyó­kú­rá­zó­kat, a do­hány­oso­kat feny­ege­ti. Saj­nos a mai em­ber bél­nyál­ka­hár­tyá­ja kör­nye­ze­tünk ké­mia­i­lag ter­helt ál­la­po­ta miatt ál­ta­lá­ban ká­ro­so­dott, bél­fló­rá­ja meg­vál­to­zott – ez pe­dig le­he­tő­vé te­szi a kó­ro­ko­zó mi­kro­bák meg­te­le­pe­dé­sét. Min­de­zek ko­moly egész­ség­ügyi gon­dot okoz­hat­nak. A do­hány­zás, a dro­gok és a gyógy­sze­rek to­xi­kus ha­tá­sa mel­lett utób­bi cso­port­ból kü­lön ki­eme­len­dők a bé­ta­blok­ko­lók, a fo­gam­zás­gát­lók, me­lyek szin­tén fo­ko­zott haj­hul­lást ered­mé­nyez­nek. A ha­já­po­ló­ban hasz­nált ve­gyü­le­tek ugyan nem to­xi­kus anya­gok, azon­ban „nyak­ló nél­kü­li” al­kal­ma­zá­suk nem egész­sé­ges. A haj­hul­lás­nak hor­mo­ná­lis okai is le­het­nek, pél­dá­ul a pajzs­mi­rigy csök­kent és túl­zott műkö­dé­se egy­aránt ki­vált­hat­ja. A fér­fi ne­mi hor­mon, a tesz­tosz­te­ron a nők szer­ve­ze­té­ben is ter­me­lő­dik, és a hor­mon­ház­tar­tás ren­del­le­nes­sé­ge ese­tén akár dif­fúz, akár lo­ká­lis haj­hul­lást ered­mé­nyez­het – leggya­krab­ban a kö­zép­ko­rú, il­let­ve a kli­max idő­sza­ká­ban lé­vő nők­nél. A stressz, a lel­ki meg­ráz­kód­ta­tás, a de­presszió is hir­te­len őszü­lést, haj­hul­lást okoz­hat. Ilyen­kor a haj­hagy­mák vé­rel­lá­tá­sa szen­ved kárt, az erek össze­hú­zó­dá­sa miatt.

 

Az okok fel­de­rí­té­sé­hez min­den eset­ben góc­ku­ta­tást kell vé­gez­ni. A góc ak­kor ala­kul ki a szer­ve­zet­ben, ha egy mi­kro­ba (gom­ba, ví­rus, bak­té­ri­um, egy­sej­tű) okoz­ta he­lyi gyul­la­dást a szer­ve­ze­tünk le­győz­ni nem, csak lo­ka­li­zál­ni ké­pes.

 

A leggya­ko­rib­bak a fo­gá­sza­ti gó­cok, de góc­ként nagy sze­re­pet játsz­hat az orr­ga­rat, el­ső­sor­ban az ar­cü­reg, va­la­mint a tü­ne­tet nem adó epe­hó­lyag-gyul­la­dás is. A góc­ku­ta­tás, majd a góc­ta­la­ní­tás elen­ged­he­tet­le­nül fon­tos kó­ros haj­hul­lás ese­tén. A pon­tos fel­de­rí­tő mun­kát szol­gál­ja a bio­fi­zi­kát a me­di­ci­ná­ba in­tegrá­ló Voll-fé­le szá­mí­tó­gé­pes di­ag­nosz­ti­kai el­já­rás, amellyel ki­mu­tat­ha­tó, hol, mi­lyen mi­kro­ba in­for­má­ció­ját vi­szi a szer­ve­zet, mi okoz­za a gó­cot, mely anya­gok (pél­dá­ul: sam­po­nok, ha­já­po­ló sze­rek, lak­kok, de­zo­do­rok) és ét­elek „szö­vet­ba­rá­tok” a vizs­gált sze­mély számá­ra. Ma­ga a vizs­gá­lat a pá­ciens számá­ra gyors, ké­nyel­mes és fáj­da­lom­men­tes. A haj­hul­lás oká­nak meg­ál­la­pí­tá­sát kö­ve­tő­en az egyén­re szó­ló ho­me­o­pá­ti­ás, ki­ne­zio­ló­giai, al­lo­pá­ti­ás vagy ép­pen lo­ká­lis ke­ze­lés, azaz a ter­ápi­ás ja­vas­lat meg­ha­tá­ro­zá­sa kö­vet­ke­zik, a be­teg ál­la­po­tá­nak, be­teg­sé­ge sú­lyos­sá­gá­nak függ­vé­nyé­ben.

 

Könnyen be­lát­ha­tó, a kó­ros haj­hul­lás nem pusz­tán esz­té­ti­kai, „fe­lü­le­ti” pro­blé­ma. Ve­gyük ko­mo­lyan! Ne vár­juk meg az ál­ta­la jel­zett ren­d­el­le­nes­ség, be­teg­ség ki­ala­ku­lá­sát, eset­leg sú­lyos­bo­dá­sát, hi­szen ke­zünk­ben a meg­ol­dás, mely­nek ré­vén nem csu­pán szeb­bé, ha­nem egész­sé­ge­seb­bé is vál­ha­tunk, kí­vül-be­lül! (x)

Dr. Kecs­kés Gab­ri­el­la bel­gyó­gyász, ho­me­o­pa­ta
XII. évfolyam 5. szám

Címkék: hajhullás, Medic-Poliklinika

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.