Új a terápiában

Agy, gyógyítsd meg önmagad!

A kutatók felfedezték az agyban az ifjúság forrását. A szellemi aktivitás, a szociális kapcsolatok és a testmozgás hatására a felnőtt agyban új idegsejtek keletkeznek - ami agyunkat késő öregkorunkig fiatalon tartja. Ha a neuronok termelődése leáll, Alzheimer-kór vagy depresszió fenyeget.  


Jeffrey Macklis agykutató kísérleti egereit mindennap újabb illatokkal ismerteti meg: egyik nap csokoládé, máskor rózsa illatát fújja nekik a ketrecbe.

 

Az állatok előtt ezzel nap mint nap új világokat tár fel. Eddig ugyanis szagszigetelt dobozokban éltek, és az egéralom kellemetlen szaga lengte körül őket. A többtucatnyi új illat közül egyiket sem érezhették korábban. Vajon agyuk reagál az új ingerekre? Macklis és kollégái a Massachusetts General Hospital által működtetett Center for Nervous System Repair és a bostoni Harvard Medical School dolgozói voltak az elsők, akiknek sikerült felderíteniük, hogy mi történik az állatok szaglóközpontjában. A kutatók az állatok homloklebenyében keletkező új idegsejteket figyelték meg, amelyek ezután a szaglóhengerbe vándoroltak.

 

A kutatók megállapították, hogy ha az állatokkal új, ismeretlen illatokat szagoltattak, a friss idegsejtek különösen aktív sejtekké váltak és két-három hétre az állatok idegrendszerébe integrálódtak. Hosszú nyúlványokat növesztettek, szinapszisokat (kapcsolódási pontok) hoztak létre más idegsejtek felé. Ezzel ellentétben a már korábban a szaglóhengerben jelen lévő, oda integrált sejteket alig lehetett ingerelni új illatokkal. Ez azt jelenti, hogy minden illattal egy új idegsejt-generációt lehet „megtanítani” és az agyba integrálni. Ez nem jelenti azt, hogy az új sejtek helyettesítik a régieket, sokkal inkább új feladatuk van: meg kell tanulniuk az új illatokat.

 

Az új emlékekhez új idegsejtek kellenek - ezt vallja a New York-i Egyetem klinikai pszichológusa, Elkhonon Goldberg is. A Central Park közelében található magánpraxisában rendszeresen keresik fel idős emberek, akik nem találják a kulcsukat, folyton bekapcsolva hagyják a tűzhelyet, vagy elfelejtik, hogy az előző percben mit olvastak.

 

Feledékenységük gyógyítására Goldberg speciális tréninget dolgozott ki, ami a különböző kognitív funkciókat hivatott serkenteni: szavak megjegyzését, a szellemi rugalmasságot és a térbeli gondolkodást, orientációt. A pszichológus 200 tesztet dolgozott ki a baj súlyosságának mérésére, és közel 60 feladatot fejlesztett ki: hetente kétszer egy órán át különféle feladatokat kell megoldani a számítógépen. Pl.a feledékeny embereknek rá kell jönniük, hogy a képernyőn látható színes háromszögek, négyzetek és körök milyen szabályszerűség szerint vannak elrendezve.

 

A három hónapig tartó kezelés végén Goldberg ellenőrzi, vajon a tréning hatására valóban javult-e a páciensek memóriája. Az első 100 páciens eredményei megelégedettséggel töltötték el a pszichológust. A páciensek 60%- ánál az emlékezetromlást sikerült megállítani, 30%-nál pedig a memória javulása volt megfigyelhető.

 

"Eredményeink valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy az agyban új idegsejtek képződnek" - mondja Goldberg, aki jelenleg terápiás programját dolgozza át. "Kognitív aktivitás segítségével új neuronok termelődését célzottan serkenthetjük."

 

Ezek szerint a felnőttagy képes megújulni? Új agyi kapacitás új sejtek segítségével? Néhány évvel ezelőtt Macklist és Goldberget fantasztának minősítették volna. Ugyanis a bostoni orvos és a New York-i neuropszichológus egy évszázada megdönthetetlennek tekintett orvosi dogmát kérdőjelezett meg: e dogma szerint már a méhen belüli életben befejeződik az idegsejtek osztódása. Eszerint agyunk csak meghatározott ideig képes megőrizni kapacitását egy bizonyos színvonalon, időskorban pedig menthetetlenül hanyatlani kezd.

 

A Freiburgi Egyetem könyvtára: a tanulás felébreszti a szendergő neuronokat

 

Ezzel szemben a neurológusok, biokémikusok, orvosok egyre több bizonyítékot találnak az ellenkezőjére: koponyánkban minden órában új, friss idegsejtek keletkeznek. A kutatók meglepve tapasztalják, hogy a neurogenezisnek nevezett idegsejtosztódás késő öregkorunkig tart, és az agy normális működésének alapvető feltétele.

 

"Manapság agyunkat teljesen más perspektívából látjuk" - mondja Gerd Kempermann, a berlini Max Delbrück Molekuláris Biológiai Kutatóközpont munkatársa, aki az eddigi kutatási eredményeket könyvben foglalta össze. "Felismertünk egy pozitív tendenciát: agyunk fejlődése életünk végéig tart."

 

Különösen bátorító a tény, miszerint az új neuronok, amelyek a felnőttek koponyájában keletkeznek, rendkívül sokoldalúak. Nyilvánvalóan ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy agyunk a nehéz és váratlan feladatokkal is képes megbirkózni. "Feltételezhetően a neurogenezis a feltétele annak, hogy késő öregkorunkig szellemileg frissek maradjunk" - véli Kempermann.

 

Hogy szellemi képességeink egy életen át épek maradnak-e, ezek szerint nem csak a géneken múlik. Sokkal valószínűbb, hogy az életvitelünk döntő szerepet játszik idegsejtjeink épségének megőrzésében. Utóbbiak ugyanis csak akkor érnek működőképes, teljes értékű neuronokká, ha feladatokkal látjuk el őket: tanulási ingerekkel és szellemi kihívásokkal. Azonban a testedzés is valóságos tápszer az agynak. Ha ezzel szemben ellustulunk, nem eddzük rendszeresen agyunkat, az új sejtek jelentős része elpusztul, főként idősebb korban.

 

A neurogenezis felfedezése nem csak az egészséges agyról alkotott képünket változtatta meg gyökeresen, hanem annak megértését is, hogy mitől és hogyan betegszik meg az agy. Eddig úgy vélték, hogy az Alzheimer-kórt vagy a Parkinson-kórt a meglévő idegsejtállomány pusztulása okozza. Az új felfedezések módosították a képet. Most az látszik valószínűbbnek, hogy a kórok hatására az új, friss sejtek termelődése leáll.

 

Nyaralók taj-csi közben a tengerparton: táplálék az agynak

 

A kutatók intezíven vizsgálják és vitatják a neurogenezisnek az alkoholizmusban, nikotinfüggőségben, a skizofréniában, a tanulási nehézségekben és a depresszióban játszott szerepét. E témák kutatása "jelenleg az idegrendszerrel foglalkozó tudományok, többek között a molekuláris pszichiátria legérdekesebb és legígéretesebb feladata" - írta a német Der Nervenarzt c. szakfolyóirat.

 

Sok minden, amit a kutatók felfedeznek, eleinte számukra is rejtélyesnek tűnik. Ilyen például, hogy a neurogenezis az agy elülső részének bizonyos területeire és a tanulás szempontjából fontos szerepet játszó hippocampusra korlátozódik. Ezzel szemben agyunkban szinte mindenhol találtak olyan őssejteket, amelyekből elméletileg teljes értékű idegsejtek képesek kifejlődni. Mégsem teszik. Inkább Csipkerózsika-álomban maradnak. Vajon miért?

 

A szendergő sejtek felébresztése az orvosok álma - és Jeffrey Macklisnak Bostonban sikerült is, egyelőre egerekben és madarakban. Azóta számos gyógyszergyár kutat olyan hatóanyagok és terápiák után, amelyek segítségével kiaknázhatók lennének agyunk parlagon heverő kapacitásai. A jelszó tehát így hangzik: Agy, gyógyítsd meg önmagad!

 

Vanessa Mae hegedűművész; Az új idegsejtek csak akkor alakulnak teljes értékűvé, ha új tanulási ingerekkel halmozzuk el őket

 

Ez, mint említettük, ellentmond a korábbi elveknek. Sok kísérlet után végül éneklő kanárimadaraknak köszönhetjük a dogma megdőlését. A hímek minden tavasszal trillázva udvarolnak a tojóknak. Repertoárjukat azonban a nyár folyamán elfelejtik, és a következő évben új dallamokkal hódítanak.

 

Fernando Nottebohmnak, a New York-i Rockefeller University biológusának reggeli zuhanyozás közben ötlött az eszébe, hogyan csinálják ezt a kanárik: a régi dallamokkal "feltöltött" agyi területek egyszerűen elpusztulnak, amit a következő évben új, friss agysejtek pótolnak. Radioaktív DNS-alkotóelemekkel folytatott kísérletekkel igazolták az elméletet: valóban, a hím kanárik minden évben többezernyi új neuronnal pótolják az elpusztult idegsejteket.

 

Eleinte sokan úgy vélték, hogy mindez a madarak kiváltsága. Azonban a kutatókat nem hagyta nyugodni a jelenség, és más állatfajokat is vizsgálni kezdtek: békákat, gyíkokat, rágcsálókat és majmokat is. Mindegyiküknél kimutatták a neurogenezis jelenségét. Ha ez így van, miért pont az ember lenne ez alól kivétel?

 

Azóta bizonyított tudományos tény, hogy a felnőtt agy hippocampusában naponta néhány ezer új idegsejt keletkezik. Az agyat alkotó, több százmilliárdnyi létező idegsejthez képest ez csekély számnak tűnik, azonban az újoncok a régi sejteknél sokkal jobban ingerelhetők. Ez azt jelenti, hogy elegendő néhány, igen aktív új sejt ahhoz, hogy az agy hálózati szerkezetét alapvetően megváltoztassa. Valószínű, hogy meglehetősen nagy kapacitású új idegsejtek biztosítják agyunk hihetetlen változóképességét, amelynek mértékét csak az utóbbi években fedeztek fel.

 

Kínai akrobaták zsonglőrmutatvány közben: megnagyobbodik az agyuk

 

Agyunk csodálatos alkalmazkodóképessége, amit szaknyelven plaszticitásnak neveznek, legalább három, általunk is ismert mechanizmusra vezethető vissza: egyfelől a neuronok között fennálló szinapszisok (kapcsolatok) egy másodperc alatt megerősödnek - különben nincs magyarázat arra a jelenségre, hogyan emlékszünk arra, amit az imént hallottunk, láttunk vagy szagoltunk.

 

Ezen túl azonban új szinapszisok is keletkeznek - általában néhány óra leforgása alatt. Az idegsejtek átláthatatlanul bonyolult hálózata tehát néhány óra alatt képes átstrukturálódni. Ez segít az emlékek elmélyítésében.

 

A neurogenezissel egy további mechanizmust ismertünk meg, amely szintén képes agyunk működését tartósan megváltoztatni. Ez a folyamat napok alatt zajlik le. Egyik tanulmány a másik után bizonyítja, hogy agyunk plaszticitásában fontos szerepet játszik az új idegsejtek keletkezése - írja Johannes Thome és Amelia Eisch pszichiáter szakorvos a Der Nervenarzt c. szakfolyóiratban.

 

Ez azt jelentheti, hogy a kevés, de annál sokoldalúbb új neuron fontos szerepet játszik abban, hogy az agy egész életünk során képes alakulni, módosulni, alkalmazkodni. Ahogy izmaink terhelésre megnőnek, úgy nő a gondolkodásért felelős sejtek száma agyunkban, ha megfelelő terhelés éri őket. A szaglóhengerben új idegsejtek keletkeznek, ha újabbnál újabb szagokkal, illatokkal ismerkedünk meg, a hippocampusban szintén új sejtek termelődnek, ha olyan hatás ér bennünket, amelyekre érdemes emlékezni.

 

 

 1. A nagyagy oldalsó kamráiban, valamint a hippocampusban az őssejtekből mindennap új idegsejtek (neuronok) képződnek  
2. A nagyagyból a friss neuronok a szaglóközpontba vándorolnak, ahol idegrendszerünk a szagingereket dolgozza fel. Az új idegsejtek integrálódnak az agy bonyo lult kapcsolatrendszerébe, ha új illatokkal találkozunk. Agyunk így tanul meg új illatokat  
3. A fiatal idegsejtek a hippocampusban nyilvánvalóan csak akkor érnek teljes értékű neuronná, ha fontos új tartalmakat tanulunk meg, memorizálunk. Az új idegsejtek  termelődésében beállt zavarokat az orvosok több betegséggel, pl. az Alzheimer-kórral, a Parkinson-kórral vagy az  alkoholfüggőséggel hozzák kapcsolatba  
4. Az agy minden területén  találhatók olyan idegsejtek, amelyek – titokzatos módon – nem idegsejtté osztódnak. Az orvosok arra törekszenek, hogy ezeket a szendergő idegsejteket felébresszék, s ilyen módon gyógyítsák a szélütést és az egyéb agyi érkatasztrófákat

 

A hippocampus ugyanis az emberi emlékezet "bejárata". Minden, ami hosszú távú memóriánkba elraktározódik, keresztülhalad ezen a kapun. A beérkező információkat a hippocampus szortírozza, így nem csak az emlékek maradnak meg, hanem időrendi sorrendjükre is emlékszünk.

 

Ha azonban nem megfelelő mértékű az idegsejtek megújulása, a hippocampus nem tudja megfelelően ellátni feladatát. Állatkísérletekben roncsolták a hippocampus osztódó sejtjeit sugarakkal, ill. sejtmérgekkel - az állatok ezután nem voltak képesek megtanulni olyasmit, ami korábban nem okozott gondot nekik. Más kutatók a hippocampust vírusokkal bénították meg: az így kezelt állatok hosszú távú memóriája észlelhető módon zavart szenvedett.

 

Úgy tűnik, mindez az embernél sincs alapvetően másképp. Legalábbis erre következtethetünk a daganatos betegek kemoterápiája során megfigyeltekből: a tumor növekedését gátló gyógyszerek átmenetileg a neurogenezist is gátolják, és valóban, sok beteg arra panaszkodik, hogy hétköznapi dolgokra rosszul emlékszik.

 

Minden, molekuláris szinten folytatott kutatás eredménye arra utal, hogy a neurogenezisnek kulcsszerepe van a tanulásban. A Freiburgi Egyetem Élettani Intézetének kutatói sokkal ingerelhetőbbek, mint a régiek, szinapszisaikat sokkal gyorsabban meg tudják erősíteni vagy gyengíteni más idegsejtekhez. Ezek olyan képességek, amelyek a tanulás és emlékezés során központi szerepet játszanak.

 

 

 Az idegsejtek keletkezése: az idegrendszer őssejtjei sejtosztódás útján szaporodnak
1. Az új sejtgeneráció egy része éretlen idegsejtekké alakul  
2. Néhány éretlen idegsejt ún. gliasejtekké alakul. Ezek alkotják agyunk kötőszövetét  
3. Más éretlen sejtek teljes értékű idegsejtekké érnek.  Ezek hosszú nyúlványokat, ún. axonokat növesztenek. Utóbbiak vezetik az ingerületeket. Az axonok végén elágazások vannak, amelyek végén más idegsejtekhez kapcsolódnak, speciális végkészülékek, az ún. szinapszisok segítségével. Több millió ilyen kapcsolódási ponton szünet nélkül jelek haladnak keresztül

 

Így hát elképzelhető, hogy a neurogenezis az a régóta keresett agyi mechanizmus, amelynek segítségével agyunk a környezethez alkalmazkodik. Az empirikus kísérletek legalábbis erre engednek következtetni. Aki testileg és szellemileg aktív marad, eredményesen kivédheti az öregedéssel járó hanyatlást.

 

Chicagói kutatók 642 idős, eltérő képesítésű személyen végeztek vizsgálatokat. Minden egyetemen töltött év 17%-kal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. További kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a magasabb iskolai végzettség valóban megvéd az Alzheimer-kór kialakulásától.

 

A nyolcvanas évek végén Robert Katzman kaliforniai neurológus elhatározta, hogy megtalálja a magyarázatot erre az összefüggésre. Feltételezte, hogy a sok gondolkodás és tanulás az agyi idegsejtek közötti kapcsolatokat megerősíti, ezáltal növelve agyunk "kognitív tartalékait". Minél nagyobbak e tartalékok, annál jobban viseli el az agy az öregkorral vagy betegséggel járó veszteségeket.

 

Katzmann feltételezését később igazolták. Gerontológusok 130 katolikus papot és apácát kognitív teszteknek vetettek alá, majd természetes haláluk után agyukat felboncolták. Teljesen mindegy volt, hogy közülük ki milyen magas iskolai képesítést szerzett, az Alzheimer-kórra jellemző lerakódások (plakkok) mindnyájuk agyában egyformán kimutathatók voltak.

 

 

Tv-nézés közben növekszik az Alzheimer- kór kockázata

 

Azonban ezek a lerakódások eltérő módon károsították az idős személyek agyát: a magasabb iskolai képesítést szerzett személyek időskorukra jobban megtartották kognitív képességeiket, mint az egyszerűbben strukturált személyek. Sőt: a jól képzetteknél csak akkor jelentkeztek az Alzheimer-kórra jellemző tünetek, amikor ötször annyi plakk képződött agyukban, mint az alacsonyabb képzettségűeknél. Ez megerősíti Katzman feltételezését, miszerint a nagyobb kognitív tartalék megvéd a rettegett időskori elbutulástól.

 

Az olvasás, a kártyázás, kézimunkázás, kirakós játékok játszása segíthet agykapacitásunk megőrzésében - állítja Robert Friedland, az Ohio állambéli Case Western Reserve University neurológusa. Az érdekes, gondolkodást igénylő munka tehát segít megőrizni egészségünket, míg a korai nyugalomba vonulás talán az elbutulás irányába tett első lépés.

 

Aki nyugalomba vonul, annak azt ajánljuk, óvakodjon a tvtől, mert jelentős mértékben megnöveli az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét. A kutatók 135 Alzheimer- kórban szenvedő beteg hozzátartozóját kérdezték ki a betegek életviteléről, szokásairól a betegség kitörése előtt. A válaszokat a 331 személyes kontrollcsoport tagjainak válaszával vetették össze. A "Brain and Cognition" c. folyóiratban közzétett eredmények szerint az elbutult személyek életük során sokkal többet tévéztek, mint egészséges kortársaik: minden, az élet során a tv előtt eltöltött órával 1,3%-kal nőtt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.

 

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden műsor egyaránt káros az agynak, de a rendszeres és hosszú tv-nézés a szellemi restség jele, ami valóban megnöveli az Alzheimer-kór kockázatát.

 

 

Kísérleti egér tájékozódási és memóriateszt közben: idegölő stressz

 

Ellentétben az Alzheimer-kórral, ami a személyiség teljes elvesztésével jár, az időskorral járó fokozatos szellemi hanyatlás nem betegség. Ráadásul az ártalmatlan feledékenység ellen védekezhetünk is. Ulman Lindenberger és Martin Lövdén, a Berlini Max Planck Intézet kutatói 516, 70-100 éves korú személynél vizsgálták a szociális életben való részvételüket. Kikérdezték az idős embereket, hogy az előző napokban más személyeket meglátogattak-e, vagy mások látogatták-e őket. Ezenkívül kikérdezték őket hobbijaikról, hogy járnak-e vendéglőbe, táncmulatságokba és kulturális rendezvényekre.

 

Az eredmény: azon idős személyeknél, akik szociálisan élénk életet éltek, a megfigyelés 8 éve alatt sokkal kisebb mértékben hanyatlottak a kognitív képességek, mint akik visszahúzódva éltek.

 

A vizsgálat az ok és a következmény kapcsolatát is tisztázta. Elképzelhető lett volna ugyanis, hogy a jobb agykapacitású emberek egyszerűen hajlamosabbak élénk, ingerekben gazdag életet élni. Ebben az esetben életstílusuk megváltozása semmilyen befolyást nem gyakorolt volna agyuk öregedésére.

 

Lindenberger és Lövdén azonban kimutatták, hogy pont az ellenkezője igaz: a szociálisan aktív élet megvéd a szellemi leépüléstől. A szociális kapcsolatok valószínűleg pozitívan stimulálják agyunkat és viselkedésünket.

 

 

Fiatalok memóriaverseny közben: az emlékezés része a felejtés is

 

A berlini pszichológus-kutatók a következő lépésben azt szeretnék feltérképezni, hogy a szellemi és testi aktivitás milyen mechanizmusok révén fejtik ki jótékony hatásukat az agyműködésre. Azt tervezik, hogy fiatal és idős embereket a hét három napján egy futópadon virtuális labirintusba küldenek: egy számítógép által animált állatkertbe, ahol az oroszlán ketrecétől el kell jutni az elefánt ketrecéig. A tesztben részt vevő személyeknek négy hónapig kell végezniük a tréninget. MRI-vizsgálatokkal fogják ellenőrizni, hogy a kísérleti alanyok agya hogyan reagál a tréningre. Egy dologra különösen oda fognak figyelni: az új idegsejtek termelődésére.

 

Amilyen mértékben a kutatások felfedik a neurogenezis normális funkcióit, ugyanolyan sokat tudnak meg arról, hogy mi árt ennek a hasznos mechanizmusnak. Annyi már kiderült, hogy a stressz az egyik fő ellenség. A stressz bizonyos hormonok (glukokortikoidok) termelésének emelkedését váltja ki, ami a vérrel eljut a központi idegrendszerbe. Igaz, hogy mindanynyiunk vérében állandóan jelen van valamennyi ezekből az anyagokból, sőt bizonyos élethelyzetekben ezek a hormonok életet mentenek, mert a vészhelyzetekben termelődő hirtelen hormonelválasztás fokozza éberségünket.

 

Ha azonban tartósan magas marad a szintjük, valóságos idegméregként hatnak. Ezt patkánykísérletekkel igazolták. Egyre világosabbá válik, hogy a stressz masszívan hat agyunk plaszticitására, ami pszichiátriai zavarok kialakulásához vezethet. Jól példázza ezt a depresszió: régóta tudott dolog, hogy a krónikus stressz kóros melankóliát okoz. Az ok és a következmény közötti kapocs a kísérletek és megfigyelések tanúsága szerint valószínűleg a neurogenezis.

 

Az elsők között sejtette meg ezt Ronald Duman, a Yale Egyetem farmakológusa, akit már régóta furdalt a kíváncsiság, vajon az antidepresszánsok a kezelés elején miért nem hatásosak. A tabletta folyamatos szedése esetén a gyógyszer csak néhány hét után képes javítani a beteg hangulatát - ez megfelel annak az időnek, ami alatt az őssejt érett idegsejtté alakul át.

 

Az orvosok szerint a skizofrénia kialakulásában is szerepet játszhat a neurogenezis. Ha a sejtek pusztulása és az új sejtek keletkezése között megváltozik az arány, felborul az idegsejtek által alkotott hálózat működési egyensúlya. Ha ehhez hozzáadódik egy külvilági inger (kiváltó tényező), kialakulhat a betegség.

 

Végül, de nem utolsósorban a leghétköznapibb szenvedélyek is kapcsolatba hozhatók a jelenséggel: az alkohol és a dohányzás. A tényt, miszerint az állandó ivás nem csak a régi idegsejteket teszi tönkre, nemrégen bizonyították patkánykísérletekben. Alkohol hatására a patkányok agyában az őssejtek szaporodása jelentősen lassult és csökkent az idegsejtek élettartama. Thome és Eisch pszichiáterek attól tartanak, hogy a csökkent neurogenezis releváns tényező lehet az alkohol által okozott kognitív funkciózavarok kialakulásában.

 

Érdekes módon ezek a leletek azt sejtetik, hogy soha nem késő leszokni a káros szenvedélyről. Négy-öt hét alkoholabsztinencia után a neuronok termelődése ismét megindult - és a kísérleti állatok ismét jól teljesítettek a tesztek során.

 

Alzheimeres betegek egy idősotthonban: a magasabb iskolai végzettség megvéd az elbutulástól?

 

Francia kutatók ugyanakkor annyi nikotint adtak be patkányoknak, amennyit a dohányosok vesznek magukhoz: a hippocampusban megfigyelhető neurogenezis közel 50%-kal csökkent. Ugyanez a helyzet az opiátokkal, mint pl. a morfiummal vagy a heroinnal, amelyekkel kapcsolatban szintén kimutatták, hogy gátolják a neuronok termelődését.

 

A kutatók kimutatták, hogy a Parkinsonkórnak is köze van a neurogenezishez. Eddig erről a betegségről annyit tudtunk, hogy a betegek agyában nem termelődik a dopamin nevű neurotranszmitter. Günter Höglinger német orvos, a Marburgi Egyetem munkatársa kimutatta, hogy dopamin hiányában nem termelődnek új idegsejtek. Ha azonban gyógyszerként adagolják ezt az ingerülettovábbító anyagot, a neurogenezis visszatér a normális mértékhez.

 

Nem csak az idős fejekben, de agyvérzést szenvedett középkorúakban is hirtelen fokozódik a neurogenezis mértéke. Stroke következtében a rossz vérellátású agyi területek idegsejtjei elpusztulnak. Erre a hippocampus fokozott idegsejttermeléssel reagál. Nyilvánvalónak tűnik, hogy agyunk ekkor az elpusztult sejteket igyekszik pótolni. Valóban: az új sejtek közül néhányan a sérült területekre vándorolnak és itt teljes értékű neuronokká érnek. Sajnos számuk túl csekély ahhoz, hogy a súlyos agyvérzés következményeit képesek lennének kijavítani. Azonban elképzelhető, hogy olyan kismértékű agyi infarktusok következményeit valóban hatékonyan képesek reparálni, amelyeket észre sem veszünk.

 

Macklis kutatócsoportja pillanatnyilag a molekuláris szinten kutatja, milyen tényezők együtthatása indítja be az őssejtek teljes értékű idegsejtté történő átalakulását. A kutatók 30-35 különböző génre és molekulára összpontosítják figyelmüket.

 

Két ilyen anyagot japán kutatók gyógyszerként kipróbáltak állatkísérletben. Ehhez mesterséges agyvérzést idéztek elő: rágcsálók agyában egy agyterület vérellátását biztosító véredényt átmetszettek, majd meghatározott proteineket adagoltak nekik. És láss csodát: a kezelés hatására az elpusztult idegsejteket újak helyettesítették, és a bénulásos tünetek javultak. Az egerek azonban nem emberek, tehát egyetlen orvos sem ígérheti egyelőre, hogy a kérdéses fehérjékből valaha gyógyszertári készítmény lesz. Egyelőre olyan módszerekkel kell új idegsejtjeink keletkezését ösztönözni, ami most is rendelkezésünkre áll, méghozzá ingyen: szellemi tréninggel és testmozgással.

V. T.
XII. évfolyam 9. szám

Címkék: agy, öngyógyítás

Aktuális lapszámunk:
2018. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.