Új a terápiában

Akupunktúrával a krónikus fájdalmak ellen

Az akupunktúra fájdalomgátló mechanizmusa a köztiagyra gyakorolt hatásával magyarázható

A több mint kétezer éves múltra visszatekintő kínai tűkezelés mára Nyugaton is elfogadott és elterjedt  gyógymód a fájdalomcsillapításban. Akupunktúrával hatékonyan csillapíthatók mind az akut, mind pedig a krónikus fájdalmak.


 

A test különféle tájain jelentkező fájdalmak akupunktúrás kezelésének hatásossága ma már tudományosan alátámasztott, bizonyított tény. Számos fájdalomcsillapító mechanizmus lép működésbe a tűszúrások nyomán. Tudjuk, hogy a fájdalomingereket a gerincvelő dolgozza fel. A fájdalom terjedésének, érzékelésének gátlásában részt vevő gerincvelői struktúrák között a legfontosabbak az ún. nyeles sejtek (stalked cells), amelyek fájdalomcsillapító hatású opioid peptideket termelnek. Ezeket a sejteket gyorsan terjedő fájdalomingerek, például akupunktúrás tűszúrások aktiválják.

 

 

Az akupunktúra több szinten gátolja a fájdalominger terjedését

A fájdalominger gátlásának további fontos mechanizmusa Ronald Melczack és Patrick Wall kutatók nevéhez fűződik, akik 1965-ben publikálták a „kapuelméletről” (Gate Control Theory) szóló munkájukat. A két tudós felfedezte, hogy a fájdalomingereket a gerincvelő megszűri és nem eredeti formájukban továbbítja az agyhoz.

 

Az ingerek továbbítását a gerincvelő vagy gátolja, vagy fékezi, vagy felerősíti. Ha a fájdalmas testrészszel közös szegmens felületét valamilyen ingerlés, például tűszúrás vagy nyomás éri, a fájdalominger gátlódik, azaz a gerincvelőből nem jut el az agyba. Ez magyarázatot ad a masszázs és egyéb manuális technikák – legalábbis átmeneti – fájdalomcsillapító hatására.

 

Az akupunktúra ezen túlmenően agyunk fájdalomérzékelést moduláló központjait is stimulálja. Ezek az agyban és a gerincvelőben olyan ingerületvivő anyagokat szabadítanak fel, amelyek szintén gátolják a fájdalomingerek terjedését, továbbítását.

 

Néhány fájdalomcsillapító hatású akupunktúrás pont kezelése önmagában is viszonylag fájdalmas. Hatásosságuk részben azzal a ténnyel magyarázható, hogy testünk megtanult a legfenyegetőbb eseményre (adott helyzetben az akupunktúrára) koncentrálni. Ennek kapcsán az „eredeti”, krónikus fájdalom hosszabb időre a háttérbe szorul.

 

 

Az akupunktúra további fájdalomgátló mechanizmusa a köztiagyra gyakorolt hatásával magyarázható. A köztiagy megfelelő területeinek ingerülete a mellékvesékben fokozott kortizon-termelést eredményez, ami gyulladás- és fájdalomcsillapító hatású.

 

A fentieken túlmenően, bizonyos kóros állapotokban a megkeményedett, túl tónusossá váló izmok ellazításával is fájdalomcsillapító hatást érhetünk el akupunktúra segítségével. Gyakori jelenség az ún. triggerpontok kialakulása a vázizomzatban. Ezek az izomzat túlérzékeny, fájdalmas pontjai, amelyeknél egyúttal keményedés is tapintható. A klasszikus kínai akupunktúrás pontok és a nyugati orvoslás által leírt triggerpontok 70-100 százalékban azonosak. Ez a jelenség alátámasztja azt a feltételezést, miszerint az akupunktúra korai időszakában a régi orvosok először fájdalmas, nyomásérzékeny pontokat kezeltek tűikkel. Az évszázadok alatt összegyűjtött tapasztalatok alapján rendszerezték a gyakran kezelt pontokat, így alakult ki a ma ismert távol-keleti pontrendszer.

 

Hátfájdalmak csillapítása

Az ágyéki gerinc mentén jelentkező krónikus hátfájás példáján bemutatjuk, miként zajlik le a tűszúrásos kezelés. Először a fájdalom közelében elhelyezkedő vagy a fájdalmas testrésszel azonos szegmensben elhelyezkedő pontokat kezeljük. (Szegmensnek nevezzük testünknek ama szakaszait, amelyek egy gerincvelői ideg beidegzési területét képezik.) A tapintásra, nyomásra érzékeny pontok, bőrterületek megfelelhetnek klasszikus akupunktúrás pontoknak, de el is térhetnek azoktól. Az ágyéki gerinc területén ezek főképp a húgyhólyag- és az epehólyag-meridiánokon elhelyezkedő pontok, illetve nem meridiánokon található nyomásérzékeny pontok lehetnek (ún. ah-si pontok. Kínaiul az ah, si kb. azt jelenti: jaj, igen. Ez a beteg gyakori válasza, amikor a kezelő érzékeny pontokat keres az ujjával.)

 

A fájdalom elhelyezkedésétől függően léteznek azonban ún. távoli pontok is, amelyek, mint nevük mutatja, a fájdalom helyszínétől távolabb, ugyanakkor a fájdalmas területen keresztül haladó meridiánokon találhatók. Az ősi kínai elképzelések szerint e távoli pontok szúrásával felszabadítható a fájdalmat okozó csi-áramlás blokkja, pangása. Nyugati értelmezés szerint ezek a pontok is a fájdalmas területekkel azonos beidegzésű, jórészt hosszanti lefutású szegmensben helyezkednek el, főképp a végtagokon.

 

A Vab 4 pontot fájdalomcsillapítás céljából bárki akupresszúrás módszerrel is kezelheti saját magán. (A képen a hüvelykujjnál elhelyezkedő Di 4 pontról van  szó. A másik pontok: 3E5 magyarul HM 5 (hármas melegítő), Dü 3 = Véb. 3 (vékonybél)

 

A példában szereplő ágyéki fájdalmak esetén távoli pontokként a hólyagmeridiánon (H 60 pont) és/vagy az epehólyag-meridiánon (pl. Eh 41 pont) elhelyezkedő akupunktúrás pontok jöhetnek szóba.

 

Tengelymodell, amely a pontválasztást segíti

A fájdalmak kezelésében további lépést jelent az ún. tengelymodell vagy tengelyséma alkalmazása, amely a meridiánok meghatározott, egymáshoz fűződő kapcsolatait írja le. Ilyenkor azon a meridiánon végezzük a kezelést, amely azzal áll funkcionális kapcsolatban, amely mentén a fájdalom jelentkezett. A nyugati értelmezés szerint ilyenkor gerincvelői és agyvelői szinten történik a fájdalomcsillapító mechanizmusok aktiválása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a húgyhólyagmeridián mentén jelentkező fájdalom esetén a vékonybél-meridiánon választunk kezelendő pontokat (pl. a Véb. 3-as pontot), ha pedig az epehólyag- meridiánon található a fájdalmas terület, akkor a hármas melegítő meridián valamely pontját (pl. a HM 5 pontot) kezeljük.

 

Léteznek ún. mesterpontok is, amelyekkel a kínai magyarázat szerint energetikai zavarokat hozhatunk helyre. Nyugati koncepció szerint ezek olyan pontok, amelyek megszúrása önmagában is igen fájdalmas. A fájdalomcsillapításban leggyakrabban alkalmazott ilyen pont a vastagbél 4-es, amelyet akupresszúrás módszerrel is kezelhetünk saját magunkon.

 

Üresség- és bőségtípusú fájdalmak a kínai terminológiában

Ha a mozgásszervrendszer fájdalmait a hagyományos kínai gondolkodási modellnek megfelelően kezeljük, a diagnózis a nyugati orvoslásétól eltérő kritériumok szerint születik meg. Először is a távol-keleti gyógyászatban ismert a bőség, illetve az üresség (hiány) állapota. Ez a felosztás egyfelől befolyásolja, milyen pontokon zajlik majd a kezelés, másfelől az alkalmazott inger erősségét és időtartamát. Az ún. bőségtípusú fájdalmak erősek, hevesek, az ürességtípusúak inkább enyhébbek. Bőségfájdalmak esetén főképp távoli pontokon zajlik a kezelés, és a pontokat „levezető”, más néven szétszóró technikával (erős tűmanipuláció) kezelik. A kezelés rövid ideig (5-10 percig) tart, és a kezelések intervalluma rövid (heti több alkalom). 

 

A hagyományos testakupunktúra mellett léteznek ún. akupunktúrás  mikrorendszerek is, mint például a fülakupunktúra

 

Az ürességfájdalmak csillapításában egyaránt alkalmaznak közeli és távoli pontokat, a meridiánok lefutásának megfelelően, illetve a tengelymodellt alkalmazva, és a tűket csak gyengéden stimulálják. Egy kezelés 20-30 percig tart, a kezelések intervalluma heti legfeljebb 1-2 alkalom. A kínai orvoslás ezen kívül megkülönböztet öt fontos klimatikus kórokozó tényezőt: a szárazságot, a szelet, a hőséget, a nedvességet és a hideget.

 

A fájdalomterápiában ezek közül főképp a szél, a hőség, a nedvesség és a hideg játszik lényeges szerepet. A fájdalom jellege általában emlékeztet a kiváltó okra: A széltípusú fájdalom hirtelen lép fel, heves és változtatja a helyét (vándorol). A hőségfájdalom erős, égő vagy szúró jellegű.

 

A nedvességfájdalom általában tompa, feszítő jellegű, vagy elnehezülés érzésével jár együtt. A hidegfájdalom szúró, metsző, éles karakterű. A pontválasztásnál és az ingerlés módjánál figyelembe kell venni a kiváltó klimatikus tényezőt is. A széltípusú fájdalmak csillapításába be kell vonni a felszínt felszabadító pontokat is, pl.: Eh 20, HM 5 vagy Vab 4. A hőség jellegű fájdalomnál a hőséget szétszóró, csillapító pontokat kell választani, pl.: Vab 4 vagy Vab 11.

 

A nedvesség által előidézett fájdalmakat moxálással, azaz a pontok melegítésével kell kezelni, és nedvességet, nyálkát kivezető pontokat választunk: L 9, Gy 40. A moxálás vagy moxibuszció során ürömfűből sodort parázsló „szivarral” melegítjük a pontokat. A hidegfájdalom szintén jól reagál a melegítésre, ehhez gyakran a vese funkcióköréhez tartozó pontok közül választunk: V 3, V 7, H 23.

 

 

A terápia során tekintetbe kell venni a beteg lelkiállapotát is

Az egyes hangulati faktorok az ún. „belső” kórtényezők, amelyeket a kínai orvoslás egyben a legfontosabb kórtényezőkként tart számon. Ezek az alábbiak:

• düh/agresszió (máj),

• öröm (túlzottan felhangolt, szinte mániás állapot) (szív),

• gond, rágódás (lép/hasnyálmirigy),

• bánat (tüdő),

• félelem (vese).

 

Ilyenkor az egyes hangulati tényezővel kapcsolatban álló szerv, illetve funkciókör ún. forráspontját (kínaiul jüan-pont; ezek általában a meridián kezdeti szakaszán helyezkednek el), valamint a gerincoszlop mentén található, szintén egyes szervekhez kapcsolódó ún. su-pontot kezelik.

 

Kezelések a fülkagylón

A hagyományos testakupunktúra mellett, amelynek története több mint 2000 éves múltra tekint vissza, léteznek ún. akupunktúrás mikrorendszerek is, mint például a fülakupunktúra, a kézakupunktúra vagy a skalpakupunktúra. Mind eme eljárások közös eredője az a feltételezés, hogy az adott, viszonylag kis alapterületű akupunktúrás területen leképeződik a szervezet egésze. Napjainkban a legelterjedtebb mikrorendszer a fülakupunktúra.

A klasszikus kínai akupunktúrás pontok és a nyugati orvoslás által leírt triggerpontok 70–100 százalékban azonosak

 

A fülakupunktúrás kezelés előtt a terapeuta apró szondával nyomásérzékeny pontokat keres a fülkagylón, a fájdalomnak megfelelő projekciós területen. Ezen kívül léteznek a fülben is általános hatású, szervekhez, testrészekhez közvetlenül nem köthető fájdalomcsillapító mesterpontok is. Ilyen például a fülkagyló sen-men pontja vagy a thalamus mesterpontja. Krónikus fájdalmak esetén feltétlenül meg kell vizsgálni a pszichovegetatív hatású és a gyulladásgátló pontokat is.

V.T.
XVIII. évfolyam 5. szám

Címkék: akupunktúra, fájdalomcsillapítás, hagyományos kínai orvoslás, krónikus fájdalmak

Aktuális lapszámunk:
2019. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.