Új a terápiában

Amit testünk elmondhat

A kranioszakrális terápia magasiskolája


 

A Természetgyógyász Magazin korábbi számaiban már megismerkedhettek a kranioszakrális terápia lényegével, alapjaival, most ismerkedjünk meg e csodálatos módszer továbbfejlesztett változataival. Az alapmódszer elsajátítását minden masszőr, alternatív mozgás-és masszázsterapeuta figyelmébe ajánljuk, a továbbfejlesztett változatok a manuális készséggel rendelkező orvos természetgyógyászok, fogorvosok, pszichológusok számára igazi kihívást jelentenek.

 

Emlékeztetőül: idegrendszerünk központja az agy és a gerincvelő. Az egész idegrendszerünk két vékony védőréteg szövettel van bevonva.

 

A belső védőburkot, mely az agyhoz és a gerincvelőhöz simul, Pia maternek, vagy lágy agykéregnek nevezzük.

 

A külső burkot, mely a koponyacsont belsejével és a gerinccsigolyákkal érintkezik, Dura maternek, vagy kemény agykéregnek nevezzük. A kettő között folyik a cerebrospinális folyadék, vagy agyfolyadék. A kemény agykéreg a koponyacsontok és a csigolyák bizonyos helyein (2. nyaki csigolya, keresztcsont stb.) szilárdan hozzátapad a csontokhoz. Ezen felül a fasciákon (vékony, inakhoz hasonló kötőszövetszálak) keresztül kapcsolódik a környezetében levő erekhez, izmokhoz, idegekhez.

 

A cerebrospinális folyadék állandóan termelődik, s a többlet elfolyik. Ez sajátos ritmusban történik, mely hatására a koponya csontjai, a gerincoszlop, sőt az egész test is ebben a ritmusban, a szem számára észrevehetetlenül mozog. Ez a mozgás részben fentről lefelé, részben hátulról előre, s részben belülről kifelé, tehát háromdimenziósan zajlik le. Ezt a ritmust kranioszakrális ritmusnak nevezzük.

 

A légzés, a szívverés ritmusához hasonlítható. A frekvenciája (taktusa, percenkénti gyakorisága) 8-12 mozgás/perc. Ez a mozgás a koponya tetejétől a lábunk ujjáig vonul végig a testünkön, és gyakorlott kezek által ki is tapintható.

 

A lábak ollótartása aktivizálja a kranioszakrális rendszert

 

Baleset, rossz mozdulat, helytelen táplálkozás, testi vagy lelki stressz következtében megváltozik izomtónusunk (összehúzódik, begörcsöl, de ugyanúgy el is ernyedhet). Ez a helyi változás kihathat az egész szervezetre a fasciákon keresztül, sőt a kranioszakrális ritmus helyi blokkjához is vezethet. Ezek a változások kitapinthatóak. Ha például nagy forgalomban, feszült figyelem, stressz következtében megfeszül izomzatunk a nyaki tájon – ez a koponyacsontok diszkrét eltolódásához, blokkolásához vezethet. A kranioszakrális mozgás következtében ez a koponyacsonti eltolódás derékfájást okozhat. Az orvosi diagnózis korrekt módon lumbágó. A szokványos intenzív kezelés (injekció, fizioterápia stb.) nem hozhat tartós sikert, hisz a derékfájás valós oka a koponyacsonti minimális eltolódásra vezethető vissza. A kranioszakrális diagnózis és az ezt követő terápia (CST) segítségével visszamozgatjuk a csontokat, s a derékfájás megszűnik.

 

A koponyacsontok blokkolása, eltolódása természetesen sokfajta panaszhoz vezethet. Fejfájás, idegesség, váll-, derék-, hát-, csípőtáji panaszok, sőt egyes gyerekek túlfűtött, izgága, agresszív viselkedésének az okait is kereshetjük itt. Ugyanakkor egy periferikus eredetű mozgásszervi panasz is kiválthat központi zavarokat. A kranioszakrális terápia feladata ezeket az okokat felismerni, megtalálni és gyógyítani.

 

Egy kezelés kb. 1 óráig tart és a 10 lépcsőből álló kezelési-diagnosztikai egységet foglalja magában alapfokon. A 10 lépcső a fejtől a talpig, s vissza a fejig való diagnosztizálást-kezelést tartalmazza. Krónikus panaszok esetében 8-10 kezelésre van általában szükség. Kimondottan lágy, kellemes masszírozási-mobilizálási technika.

 

A kranioszakrális terápia továbbfejlesztett változatainak segítségével még többet tudhatunk meg klienseinkről, s ez által többet is tudunk segíteni nekik a gyógyulás folyamatában. Ismerkedjünk meg az „unwinding”, valamint a hakomi metódusokkal.

 

Az unwinding (nem kanyargó) technikák abból állnak, hogy a 10 lépcsős kezelési egység befejezése után, a fejet, az egyik végtagot, a törzset vagy az egész testet (ehhez már 2-3 segítő is kell) a kezünkbe vesszük, megfigyeljük a ritmusát, s megpróbáljuk követni mozgási irányát. E mozgás alatt állandóan követjük a kranioszakrális ritmust. Bizonyos helyzetekben ez a ritmus megáll. Ilyenkor megállítjuk a mozgást, addig várunk, míg a kezelt testrész elernyed, ezután újra követjük a mozgást.

 

Így oldhatók fel a szülés közben szerzett blokádok

 

Agyunk nem csak eseményeket, képeket, hangokat, hanem mozgási mintákat is raktároz, s erre bizonyos helyzetekben emlékezünk is, ezért akarva-akaratlan időnként újra abba a mozgási mintába kerülünk. Ha autóbaleset ér bennünket, mely alatt a fejünk hátra oldalra csapódik, ez a mozgásminta a későbbi életünk folyamán újra s újra felidézi tudat alatt a balesetet, s ez által stresszhelyzetet hoz létre szervezetünkben, megállítja testünk e pontján a kranioszakrális ritmust. A terapeuta ezt érzékeli, megállítja a mozgást, megvárja, míg e mozgásmintát feldolgozza, oldja a szervezet. Ezután folytatja munkáját, míg a következő „stressz mozgásminta” fellép, majd azt is oldja. E technika elsajátításához hosszú gyakorlat szükséges. Igen hatásos, s a beteg számára igen kényelmes módszer, hisz nem kell szavakban megfogalmazva felidéznie a stresszt kiváltó eseményt, elég, ha „csak” a teste emlékszik rá.

 

Az egész test mozgatása igen látványos, részeiben hihetetlennek tűnő jelenség. A beteg néha szó szerint „lebeg” a levegőben, három-négy segítő kezétől támogatva. Az érdekes az, hogy legyen bármilyen nehéz is a beteg, nem okoz problémát a tartása. Az egész test unwinding technikáján keresztül sokszor jelenlegi helyzetünket is kifejezzük mozgás utján.

 

Az egész test unwinding terápia vízben is végezhető. Ilyenkor kb. mellig érő kellemes hőmérsékletű vízben tartja a terapeuta és a segítők a felszínen a pácienst. Az egész mozgás-oldás itt történik. Csodálatos élmény.

 

A másik módszer, az úgynevezett hakomi technika verbális módszer, vagyis testközpontú pszichoterápia.

 

A hakomi hopi indián kifejezés, azt jelenti körülbelül: „ki is vagy te” vagy „az, aki te vagy”. Ez tulajdonképpen testbeszéd, mely alatt a kliens a 10 lépcsős kezelés után tovább fekszik a vizsgálóasztalon, s a terapeuta figyeli a beteg testmozgását, légzését. Esetleg végigsimogatja, tapogatja, s a megfeszült testrészeket, izmokat megtapintva kommunikál a klienssel, s segít megtalálni a kliensnek a fájdalom, az izomfeszültség okát. Itt a kliens maga keresi a megoldást, a terapeuta csak ráhangolódik a kliensre, s „nyitó” szavakkal segít. Ilyen nyitó szavak, kifejezések például: „Súlyos terheket kell elvinni ezeknek a vállaknak, ugye?”, s közben megérintjük a feszült vállizmokat. Ez persze szituációtól, panasztól függ, s a nyitó szavak is mások. Ha eltaláltuk a kulcskifejezést, akkor a kliens felsóhajt, néha el is sírja magát, s így jutunk egyre mélyebb lelki szintre, míg végül a problémát a kliens maga találja meg, s általában a megoldást is látja.

 

Összehasonlítva például a pszichokineziológával, itt nem mi keressük meg a történetet, az okot az izomteszt segítségével, hanem a kliens maga teszi ezt meg. Mi itt csak figyeljük a testet, s nagy empátiás készséggel megpróbáljuk beindítani az oldás folyamatát. Főleg olyan esetekben érdemes alkalmazni, ha a lágyabb technikák illenek jobban a kliens személyiségéhez.

Dr. Sarkadi Ádám
VIII. évfolyam 5. szám

Címkék: kranioszakrális terápia

Aktuális lapszámunk:
2020. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.