Új a terápiában

Az orálakupunktúra mikrorendszere 2. - A biológiai fogászat alappillérei

Komplementer orvoslás – biológiai fogorvoslás X. rész

A sorozattal a biológiai fogorvoslás teljes területét szeretnénk bemutatni, részletesen kitérve az egyes tudományterületekre, az alternatív orvoslás kapcsolódási pontjaira, a legújabb diagnosztikus és terápiás ismeretekre. Célunk, hogy az érdeklődő olvasók és a szakemberek is pontos információkhoz jussanak, akár munkájukhoz, akár személyes problémájuk megoldásához várnak segítséget.


A fogak és a szájnyálkahártya a fogorvosok speciális működési területe. Még az olyan fogorvos számára is, aki nem foglalkozik akupunktúrával, fontos, hogy ismerje az egyes fogaknak, a szájüreg egyes területeinek kölcsönös viszonyát a szervezettel. A kapcsolatok ismerete segíti a fogorvost abban, hogy meg tudja ítélni a beteg funkcionális összállapotát, ezáltal számolni tud terápiája esetleges mellékhatásaival.

 

Mi az az odonton?

A fogak, az azokhoz tartozó ínyrész és az íny alatt elhelyezkedő szövetek (csonthártyák, csontállomány, erek, idegek, akupunktúrás csatornavégződések) funkcionális egységet képeznek, ez az ún. odonton. Az odonton energetikai egység, energetikai mikroszisztéma, melynek ionizációs változásait – az áramerősséget, a feszültséget, az ellenállást – a hozzá tartozó akupunktúrás pontokon mérni lehet. Erre alkalmas készülékek a Voll- és Pitterling-típusú ún. EAV diagnosztikus berendezések. Az elektroakupunktúrának ez a felismerése – 40 éve – nagyban hozzájárult az akupunktúra jelenség megértéséhez és tudományos módszerként való elismertetéséhez. Ugyanakkor a fogászat számára is világossá vált, hogy a fog nem különíthető el a fogágytól, a fog is élő konstrukció, és minden, a fogat érintő beavatkozás a fogágyon keresztül az egész szervezetre kihat. De a folyamatok ellenkező irányba is működnek, az egyes belső szervi betegségeknél a fogágyban körülírt gyulladásos vagy degeneratív, sorvadásos folyamatok léphetnek fel.


Nyomásérzékenység

A test akupunktúrás csatornái mentén található akupresszúrás pontok fájdalmassá válnak a belső szervek megbetegedései esetén, kezeléskor a fájdalmak mind a pontban, mind a célterületen, a szervben megszűnnek.

 

Injekciós kezelés

 

Az akupunktúrás pontok nyomásérzékenysége, tapinthatósága a pont ingerelt, irritált állapotában egyes kórképeknél a gyakorló akupunktőr számára nyilvánvaló. Weihe német orvos akupunktúra-alapismeretek nélkül figyelt fel erre a pontérzékenységre.Ugyanez érvényes a nyálkahártyapontokra.

 

A szájüregi nyálkahártyapontok fokozott nyomásérzékenysége éppúgy fennáll, mint a test egyéb akupunktúrás pontjainál. Ezeknek a pontoknak azonban sokkal finomabb a szövettani felépítésük, nagyobb az érzékenységük és a reakcióképességük. A bőr akupunktúrás pontjai tapintással csak akkor lokalizálhatók, ha azok irritáltak, és ha a terapeutának kifejezetten jó a tapintóérzéke. A szájüregi nyálkahártyapontokat ezzel ellentétben sokkal könnyebben ki lehet tapintani. E pontok irritáltsága a fokozott nyomásérzékenységben és a fokozott fájdalmasságban nyilvánul meg.

 

Szájüregi akupunktúra

A szájüregi akupunktúrának az a megfigyelés az alapja, hogy a különböző betegségek és szervi zavarok következtében a szájüregben szabályszerűen meghatározott, körülírt területeken nyomásérzékeny pontok jelennek meg. Célzott kezeléssel az ilyen területek nyomásérzékenységét és a távolabb fekvő szerv funkcionális zavarait meg lehet szüntetni.


Ez új szempontokat jelent a gyógykezelésben:

• A szájnyálkahártya egyes területeinek érzékenysége, gyulladásos, sorvadásos folyamatai diagnosztikus értékűek.
• A szájüregi ponton keresztül egésztest-akupunktúrát, illetve csatornakezelést lehet végezni.



A megfelelő területre adott injekció (neurálterápia, mezoterápia), illetve a lézerakupunktúra (az akupunktúrapont lágylézeres besugárzása) egyaránt terápiás hatású. Ez az eljárás a test egy új területét vonja be az akupunktúra körébe, mely alap- és kiegészítő terápiaként egyaránt alkalmazható.

 

A szájüregi pontok

Az orálakupunktúrás pontok jellegüket, működésüket tekintve Luo-pontként, illetve keresztirányú Luo-csatornaként viselkednek. Ezeknek a testakupunktúrában is meglévő, általános jellegű kapcsolópontoknak a jellemzői:

• biztosítják a „külső és a belső” kapcsolatát,
• biztosítják a megfelelő energia-egyensúlyt,
• összekapcsolják a jin és a jang oldalt,
• energia-túltelítettség esetén a felesleget átirányítják.

 

 

Tehát a Luo-pontok megszúrásánál – az injekciós terápiában – mindig a „megfelelő irányú” folyamat indul el.


A pontok hálózata

A szájüreg ajaki, illetve pofai falán helyezkednek el, ez a nyálkahártya-terület nem közvetlenül fog melletti ínyrészlet, hanem a fog koronai részével szemben fekvő nyálkahártya egy pontja. A metsző-, a szem- és a kisőrlő fogakhoz 1-1 pont, az őrlő- és a bölcsességfogakhoz 2-3 pont tartozik, a pontok elhelyezkedése láncszerű és elöl követi a száj ovális formáját.

 

Őrlőfogak mögötti pontok

A pontláncolathoz a szájüreg hátsó részén csatlakoznak és a fogakhoz nincs szomszédos viszonyuk. Kis területre zsúfolódnak össze, de a terápiás és a diagnosztikus jelentőségük igen nagy. Ennek a területnek a központja egy úgynevezett „9. fog” terület.

 

 

Injekciós akupunktúra (neurálterápia, mezoterápia)

A szervezetből, a funkciós körökből érkező zavaró jelek az akupunktúrás pontokba mint helyi izgalmi állapotok jelentkeznek. A cél az adott helyen megbomlott bioelektromos, biokémiai, bioenergetikai egyensúly helyreállítása. Mivel a szájüregben akupunktúrás tűkkel nem lehet dolgozni és az elektroakupunktúrás kezelés is problematikus, a legegyszerűbb és leghatásosabb az injekciós akupunktúra és a pontok lézeres kezelése. Az injekciós akupunktúra előnyei:

• kivitelezése és hatása gyors,
• jellegében neurálterápiás kezelés.


A szájüregi injekciós akupunktúrában a helyi érzéstelenítők általános terápiás szernek bizonyultak, de előfeltétel, hogy csökkentett koncentrációban és érösszehúzó anyag (adrenalin) nélkül alkalmazzuk ezeket. A lidocain (procain, xylocain) 0,5-1%-os oldata az általában alkalmazott injekciós folyadék.


Lézerkezelés

A lézer hatása csak ritka esetekben azonnali, mint az injekciós szájüregi akupunktúránál, a hatás általában 10-30 perc múlva vagy másnap jelentkezik.
Előnyösen használható a lézer a hátsó szájüregi területeken, a torok-szájpadív, illetve a nyelvgyök területén, tehát ott, ahol könnyen kiváltódik a hányinger, valamint az arc-, a fej-, a fül-, a kéz- (test-) pontokon, kiegészítő terápiaként.

A besugárzás ideje 10-15 sec pontonként (az adatok 30 mW-os hélium-neon lézerre vonatkoznak). Sok esetben a két módszert, az injekciós és a lézerakupunktúrát együttesen alkalmazzák.


Mire használható?

Egy ismert példa: A mindennapi fogorvosi praxisban gyakoriak a makacs, több éve fennálló, eltűnő-kiújuló folyamatok, amelyekbe a beteg lassan beletörődik, beleszokik. A pontosan nem lokalizálható fájdalmakat a fogorvos fogeredetű fájdalomnak minősíti, és a beteg sorban elvesztheti fogait, fogcsoportjait. A nyálkahártya-folyamatoknak pedig, mivel gyulladással és sorvadással járnak, szintén fogvesztés az eredménye.

Ezeknek a folyamatoknak hátterében gyakran kóros, diszharmonikus akupunktúrás energiaáramlások állnak. Ezek hátterében pedig az ún. funkciós köri zavarok. A funkciós körök energetikailag úgy működnek, hogy az ingerek, megterhelések és a diszfunkciók a jin-jang oldalt harmonizáló akupunktúrás csatornakörökben jelennek meg, ez a kör tudja felfogni és kiegyensúlyozni a zavarokat.



Bal felső nagy metszőfog pontja
 

Példaként nézzük a vese-húgyhólyag funkciós kör felépítését. Ezt a funkciós kört a szájüregben a felső és az alsó metszőfogak, illetve a környező szövetek képviselik. Ez a sáv, vetület tartja a kapcsolatot egyrészt a fogakkal (odonton), másrészt a hozzájuk tartozó szájüregi pontokkal. A vese-húgyhólyag funkciós körnek még a felső-alsó őrlőfogak mögötti területen is vannak pontjai. Ehhez a körhöz tartozik a homloküreg, mint koponya-melléküreg, az alsó végtag bizonyos részei, mégpedig a keresztcsont, a csípő, a láb és a térd háti része. Az ágyéki gerincen és a farokcsigolyák területén is vannak zónavetületek. A húgyhólyagcsatorna lefutásából mindezek – a látszólag távol eső területek – összefüggései következtethetők.

A vese-húgyhólyag funkciós körhöz tartozó szájüregi akupunktúrapontok alkalmasak lehetnek az urogenitalis (vizeletelválasztó, genitális és kismedencei) problémák tüneteinek csökkentésére, egyes fejfájások, neuralgiák, hátfájdalmak, lábfájdalmak kezelésére, valamint a homloküreg, a garat és a belső fül betegségeinek kiegészítő kezelésére.

E funkciós kör működési zavarait nemcsak az jellemzi, hogy az idetartozó nyálkahártya-területek nyomásérzékenyek, hanem azt is látjuk, hogy az egyes metszőfogaknál különböző fokozatú gyulladások (ínygyulladások, ínysorvadások) állnak fenn, amelyek a vese-húgyhólyag funkciós körben lévő funkcionális gyengeségre utalnak. Ugyanakkor a krónikus fogszuvasodások, a nem megfelelő gyökértömések, a gyökércsúcs körüli folyamatok állandó terhelést jelentenek – zavaró-mező-effektusuknál fogva – az egész funkciós kör részére. Így a kialakult folyamatoknál rövidesen megjelenik a „circulus vitiosus”, a káros kör, amely az egész rendszer energetikai zavarát okozva, a folyamatokat fenntarthatja éveken, évtizedeken keresztül.

 

Rizikótényezők

A funkcionális gyengeségek a fogorvos és a beavatkozás számára súlyosbító rizikófaktort jelentenek. A túlterhelt funkciós körök nagyon érzékenyen reagálnak az impulzusokra és az egyensúly-eltolódásra. Sok esetben ez a magyarázata a gyökércsúcs-reszekciók, az ínyműtétek, a foghúzások és az implantátumok szövődményeinek. Ha az adott területen, illetve a hozzá tartozó akupunktúrás csatornahálózatban energiaáramlási zavar valószínűsíthető, az ilyen beavatkozások indikációját nemegyszer indokolt szűkebbre szabni vagy esetleg későbbi időpontra halasztani.

 

Az olyan beavatkozások, amelyeket a legyengült funkciós körrel kapcsolt fogakon végzünk el, komplikációkkal járhatnak. Ez nemcsak rosszabb sebgyógyulást jelent, hanem az érintett funkciós körhöz tartozó szervben is felléphetnek akut reakciók vagy a krónikus folyamatok fellángolásai, így például vese- vagy epefájdalmak, gyomorpanaszok, szívtünetek, pszichés közérzet-rosszabbodás stb.

 

A test szabályozó mechanizmusa normál, egészséges körülmények között természetesen kivédi, vagy igyekszik kivédeni a fogeredetű negatív hatásokat.

 

A szájüregi tartós ingerek, elektrolízis útján diffundáló nehézfémek, idegen testek (túltömések), mechanikus ingerek (protézis szélének nyomása), krónikus zavaró hatást jelenthetnek az adott funkciós kör számára, és hozzájárulhatnak az alapbetegség súlyosbodásához.

 

Zavarómezők – gócok

Az orálakupunktúrában és a neurálterápiában a fogalmak egyértelművé tétele miatt inkább zavarómezőről beszélünk (a góc fogalmát a neurálterápia is más vetületben használja, mint a hagyományos orvoslás). Zavarómező alatt értünk minden olyan helyet és szervet, melyek patológiailag elváltoztak, vagy egyszer már megbetegedtek és így képessé váltak arra, hogy a közvetlen környezetükön túl más megbetegedéseket is előidézzenek vagy fenntartsanak.

 

A patogén, vagyis betegséget okozó gócok, a zavarómezők 80%-a a fej-, nyakrégióban található (mandulák vagy azok hegei, melléküregek, gyökérkezelt vagy műtött fogak, krónikus szájüregi gyulladások stb.). A szervezet egyéb részeiben zavarómező lehet a gyulladt bélrendszer, az epehólyag vagy más belső szerv és terület is. A zavarómező nem más, mint a vegetatív idegrendszerben és a kötőszöveti alaprendszerben rögzült információ, mely évekig tartó nyugalom után bármikor aktiválódhat, valamilyen inger, trauma, meghűlés, műtét stb. hatására. A betegséget okozó információáramlások a zavarómezőtől húzódnak a megbetegedett területhez. Ezt az állandósult kapcsolatot szakítja meg a neurálterápia vagy az orálakupunktúrás kezelés, mintegy rövidzárlatot okozva harmonizálja a normál működést.

 

A krónikus zavarómező meglétét valószínűsíti:

• a betegséggel szemben alkalmazott hagyományos terápiák hatástalansága,
• additív ingerek; pl. nátha, műtétek vagy szülés után kialakuló másodlagos betegségek,
• a hosszan tartó antibiotikum-, kortikoid-, pszichoterápiás vagy antiallergiás gyógyszeres kezelés,
• a féloldali betegség, a zavarómező legtöbbször „azonos oldaliságot” mutat,
• a vegetatív kísérő tünetek; fáradtság, alvászavar, frontérzékenység, hőemelkedés, magasabb vérsüllyedés, hajproblémák,
• a meglévő panaszok ellenére normál laborértékek.

A cikksorozat korábbi számai a www.biodent.hu honlapon olvashatók, tanfolyamokra előzetes jelentkezés a www.biodent.hu honlapon, illetve levélcím: Med-System, 1072 Bp., Csányi u. 3.

Dr. Csiszár Róbert
XIII. évfolyam 10. szám

Címkék: biológiai fogászat, méregtelenítés

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.