Új a terápiában

Fitoösztrogének


 Fitoösztrogéneket több mint száz növényben mutattak ki

 

Az ázsiai epidemiológiai adatok szerint a távol-keletiek a szív-érrendszeri betegségek terén is sokkal egészségesebbek az nyugati embereknél. Ebben is a táplálkozási szokások, ezen belül is a szója jótékony hatása érvényesül.

 

A szójában gazdag táplálkozás hatására csökken a vér koleszterinszintje, különös tekintettel a káros hatású LDL-koleszteriné. A még veszélyesebbnek tartott trigliceridek szintje is csökken. Igaz, mindeme áldásos hatásokat nem a fitoösztrogéneknek köszönhetjük. Elmondható tehát, hogy a szójában bővelkedő étrend előnyösebb, mint a fitoösztrogén-tartalmú kapszulák szedése.

 

A fitoösztrogéneknek a  csontrendszerre gyakorolt hatásairól is számos tanulmány látott napvilágot. Ezekből kiderül, hogy az ázsiai országokban jóval kevesebb a csontritkulás okozta csonttörések száma, mint Nyugaton. Ezen túlmenően a fitoösztrogén-készítmények szedésének a csontsűrűség változására gyakorolt pozitív hatása szintén igazolható.

 

Különösen érdekes a fitoösztrogének és az emlőrák kapcsolata. Utóbbi Európában és az USA-ban még mindig a nők leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. A japán nők körében azonban ötször ritkább az emlőrák, mint a nyugati nőknél. Azt, hogy ennek a különbségnek nem genetikai okai vannak, ún. migrációs tanulmányokkal bizonyították: azoknál a japán nőknél, akik kivándoroltak az USA-ba, jelentősen megnőtt a rákos megbetegedés kockázata - méghozzá annál nagyobb mértékben, minél régebb óta éltek Amerikában, és minél inkább szakítottak a hagyományos japán étrenddel.

 

 

Az izoflavonok ösztrogénszerű és antiösztrogén hatása

A fitoösztrogének egyes szervrendszerekben utánozzák az ösztrogénhatást, például a csontrendszerben, az érrendszerben. Ugyan akkor más szervekben, például a női emlőben hormongátlóként működnek, ezzel csökkentve az emlőrák kockázatát. E különleges tulajdonságukban nagyon hasonlítanak azokra a korszerű gyógyszerekre (SERM: Selective Estrogen Receptor Modulators), amelyek kifejlesztésére a gyógyszeripar óriási összegeket költött. A bioflavonok tehát növényi SERM-nek tekinthetők.

 A változáskori tüneteket eredményesen enyhítheti a vörös here szelíd, ösztrogénszerű hatása

 

Míg az epidemiológiai adatok, azaz nagy népességcsoportok és életmódjuk éveken át történő megfigyelése a fitoösztrogének emlőrák elleni védőhatását illetően egyértelműen pozitívak, addig a nyugati világban élő nőknél az izoflavonok emlőrák elleni védőhatására irányuló vizsgálatok csalódást okoztak. Fokozatosan egyre világosabbá válik e különbség magyarázata. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az izoflavonok rák elleni védőhatását illetően létezik egy „időablak”. Ez azt jelenti, hogy az izoflavonok védőhatása főképp akkor érvényesül, ha már fiatal felnőttkorban rendszeresen fogyasztják. Ez magyarázatot ad arra is, hogy a japán nők, akik hazájukban gyermekkoruk óta rendszeresen fogyasztanak izoflavonokat, miért élveznek nagyobb védettséget, mint nyugati kortársaik, akik - ha egyáltalán - csak idősebb korban kezdik fogyasztani ezt a hatóanyagot.

 

Ez az „időablak” jelenség azonban csak a rák elleni védelemre vonatkozik. A klimaxos tünetek befolyásolása, valamint a csontrendszerre és az érrendszerre gyakorolt jótékony hatások életkortól függetlenül érvényesülnek. A fitoösztrogének szedését tehát ajánlhatjuk minden, enyhe vagy közepesen súlyos klimaxos tünetben szenvedő nőnek egyaránt. A súlyos szimptómákkal küzdő nők esetén azonban önálló terápiára már nem alkalmasak ezek a növényi anyagok.

 

Fitoösztrogéneket több mint száz növényben kimutattak. Táplálkozásunk tudatos, célzott módosításával ezekből annyit tudunk magunkhoz venni, amennyi a kívánt hatáshoz szükséges.

 

Ha szóját eszünk, kellő mennyiségű izoflavont vehetünk magunkhoz. A teljes szójababból készített élelmiszerek értékesebbek a növény elkülönített részeiből készült termékeknél. Ha például reggel és este egy-egy pohár szójatejet iszunk, és délben elfogyasztunk egy tofuból készült ételt, a nap folyamán kb. 50 mg izoflavont juttatunk szervezetünkbe.

 

A hüvelyesek, mint például a lencse, a borsó, a csicseriborsó és a bab szintén tartalmaznak izoflavonokat, bár kevesebbet, mint a szója. Cserében sok lignánvegyület van bennük. A lenmagban lignánok és telítetlen zsírsavak vannak (omega-3).

 

Az ázsiai országokban jóval kevesebb a csontritkulás okozta csonttörések száma, mint Nyugaton

 

A vörös here kumesztánokban gazdag. A hatóanyagot a növény virágai szolgáltatják, ezeket frissen vagy szárított formában veszik a készítmények alapanyagául. Tinktúrákat a gyógyszertárban is készítenek belőle, de ezzel magunk is próbálkozhatunk: vegyünk egy lekváros üvegnyi vöröshere-virágot, öntsük le 40 százalékos alkohollal, és a lezárt üveget 14 napig napfényes helyen tartsuk. Kaphatók azonban gyári készítmények is.

 

A teljes őrlésű gabona, a búzakorpa, a rozs-, a zabliszt és a zabpehely is gazdag lignánokban. Ezt a hatóanyagcsoportot azonban megtaláljuk sok gyümölcsben és zöldségben is. A napraforgómag, a mogyoró (nem földi), a dió és a hajdina is gazdag fitoösztrogénekben.

-tamás-
XVII. évfolyam 12. szám

Címkék: anti-aging, fitoösztrogén, klimax, változókor

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.