Új a terápiában

Fölösleges kockázat a HPV-oltás?

Csak húszéves korukig védi biztosan a lányokat, de leggyakrabban 40 fölött jelentkezik a kór

    Idén már ingyenesen kapják meg a 12. életévüket betöltött lányok 7. osztályban a HPV-oltást. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint az oltóanyag biztonságos, mellékhatás alig lehetséges, akkor is gyors lefolyású és nem maradandó, viszont véd a rettegett méhnyakráktól. A HPV-oltás melletti propaganda folyik a vízcsapból is, úgyhogy mi azt vettük sorra, mik az ellenérvek.


    Valójában nincs tényleges bizonyíték arra, hogy az oltás bármilyen rákot meg tudna előzni
     

    Először is nézzük meg, mekkora a méhnyakrák kockázata! Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak – ez az ÁNTSZ adata. A betegség, ha időben felfedezik, gyógyítható – ezt is az egészségügyi hatóság állítja abban a tájékoztatóban, amiben az oltás beadatását javasolja. 2011-ben tehát 5 219 149 nőből (KSH adata) 1490 lett méhnyakrákos, azaz a nők 0,028 százaléka. Igaz, közülük 407 nő meghalt – feltehetően azok, akiknél nem vették időben észre a kezdődő rákot, vagyis nem vettek részt rendszeresen rákszűrésen. Ennek a 407 életnek a megmentése volna a tét, ezért kell évente körülbelül 60 ezer lányt beoltani, és kitenni a mellékhatások kockázatának, amikről később még szó lesz. Ahelyett, hogy a szűrővizsgálatokat szorgalmaznák, tennék elérhetőbbé és kevésbé kellemetlenné.

     

     

    Mekkora a veszély?

    De nézzük, megmenthető-e az oltásokkal ez a 407 élet? Az ÁNTSZ tájékoztatója szerint az oltás „képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa esetében, amely a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozza”. Vagyis nem mindegyik esetben! Ettől fogva 285 nő életéről beszélhetünk, ez az elhalálozottak 70 százaléka. Még egyszer: ezért 60 ezer gyereknek 120 ezer oltást adnak be, mert a vakcina beadását hat hónappal később meg kell ismételni. Egy oltás piaci ára körülbelül 30 ezer forint, bár ebben a mennyiségben az állam nyilván kedvezőbb áron kapja. A kedvezmény a 3 milliárd 600 millió forintos árból jön le – ennyi a 120 ezer vakcina teljes ára. Az emberélet nem mérhető pénzben, de ha ezt az összeget a szűrés népszerűsítésére fordítják, lehet, hogy az a 285 nő is elmegy, akinek az életét az oltásokkal akarják megmenteni.

     

    De sajnos még mindig nincs vége a történetnek. Mert mit ír ugyancsak az ÁNTSZ? „Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek legalább nyolc éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség kialakulását jelenleg is vizsgálják.” Vagyis egyelőre nem tudják, mennyi ideig ad az oltás védettséget, de ha 12 éves korban beadják, akkor 20 éves korig biztosan véd. Ám a méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki!

     

    Az ÁNTSZ tájékoztatójában azt írja, hogy az oltás ellenzői gyakran manipulálnak forrásmegjelölés nélküli, téves adatokkal és megállapításokkal. Nos, a fenti adatok és megállapítások nyilvánosak és ellenőrizhetők az ÁNTSZ és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Ahogyan az alább következő adatok, tények és vélemények forrásait is megjelöljük.

     

     


    A fő bűnös

    Most nézzük, mi ellen véd az oltás! Mert bár szívesen nevezik méhnyakrák elleni vakcinának, valójában egy vírus, annak is csak két törzse ellen hat az oltóanyag. Megint az ÁNTSZ hivatalos honlapját idézzük először: „Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene. Ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a fertőzést. A HPV elleni védőoltás tehát képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa esetében, amely a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozza. Ezeken kívül más magas kockázatú HPV-típusokról is ismert a rákkeltő hatásuk, amelyek ellen az oltás nem, vagy csak kevésbé nyújt védelmet.”

     

    Mi is ez a fő bűnös, a HPV, avagy teljes nevén humán papillomavírus?

     

    Ez egy DNS-víruscsoport, amely a bőrön és a nyálkahártyákon okoz elváltozásokat. Több mint 150 különböző humán papillomavírus típust azonosítottak. Egyesek szemölcsöt, mások gyors lefolyású fertőzést okoznak, ami daganatot megelőző állapothoz is vezethet. A vírus bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okozhat. Igen gyakran előfordul, az egyik legelterjedtebb szexuális úton terjedő vírus. A fertőződés után a HP-vírusra nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is. A világ lakosságának 80 százaléka, vagyis ötből négyen megfertőződnek a vírus valamelyik fajtájával legalább egyszer. Ám ez többnyire észrevétlen marad, az egészséges immunrendszerű szervezet ugyanis rövid úton megszabadul tőle minden beavatkozás nélkül. A legtöbben meg sem tudják soha, hogy fertőzöttek voltak.

     

    A méhnyakrák leggyakrabbak a 40 év feletti nőknél alakul ki

     

    Ha azonban az immunrendszernek nem sikerül időben elpusztítania a vírust, az beépül az egészséges sejtekbe, és azok működését úgy kódolja át, hogy többé már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. A humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítő anyagának (DNS-ének) az épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át. Tizenhat típus számít magas rizikójúnak, ezek közül a 16-os és a 18-as ellen véd az oltás – addig, ameddig Szendi Gábor szerint a HPV-16 valóban a leggyakoribb a világ majd minden régiójában, de Európa különböző területein más rákkeltő HP vírusok is gyakoriak, amelyek ellen az oltás nem véd. Így például Kelet-Európában a HPV-31 3,2 százalékos gyakoriságú, míg a HPV-18 csak 1,9 százalékban fordul elő.

     

    Az is kérdéses, hogy valóban a HP-vírus felelős-e a rák kialakulásáért. Ahogyan dr. Kürti Katalin homeopata gyermekorvos fogalmaz: abból, hogy sok tűzoltó fordul elő a tűznél, még egyáltalán nem következtethetünk arra, hogy ők okozták a tüzet. Magyarán: a HP-vírust ugyan kimutatják nagy mennyiségben a rákos elváltozásoknál, de a szerepük még kérdéses.

     

    Ha szerepet játszanak is a méhnyakrák kialakulásában, egyáltalán nem állítható, hogy azt csak a vírusok okozzák. Az Amerikai Rákellenes Társaság a méhnyakrák kockázati tényezőinek az alábbi listáját adja meg a HPV-fertőzés mellett: dohányzás, HIV-fertőzés, chlamydiafertőzés, stressz és stresszel kapcsolatos rendellenességek, hormonális fogamzásgátlás, ismételt terhesség, hormonkészítmény szedése, dietil-sztilbösztrol és méhnyakrákos családi előzmények. Tehát amennyiben örökletes hajlam és életmód, továbbá más megbetegedés nem segíti elő a méhnyakrák kialakulását, ott a HPV önmagában valószínűleg nem okoz rákot.

     

     

    A mellékhatások kockázata

    Bár az ÁNTSZ honlapján azt írja: az oltóanyag biztonságos, nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amely a sejtekbe beépülve megváltoztathatná azok működését, hozzáteszi: az esetek kevesebb mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Még ennél is ritkább, hogy a védőoltást követő percekben súlyos allergiás reakció, anafilaxiás sokk alakul ki. Az oltóorvost, illetve az egészségügyi személyzetet kiképzik az ilyen helyzetek kezelésére annak ellenére, hogy ezek rendkívül ritkán fordulnak elő. A megfelelő orvosi ellátást követően a páciens maradandó károsodás nélkül, teljesen felépül, jellemzően már néhány órán belül.

     

    Ennek ellentmondanak a The Daily Sheeple című lapban megjelent adatok: az Egyesült Államokban eddig 15 037 lány esetében jelentettek csak az egyik oltóanyagra vonatkozóan mellékhatásokat az oltások utáni nemkívánatos eseményeket jelentő rendszeren keresztül (Vaccine Adverse Event Reporting System, VAERS), és ez a szám kizárólag azoknak a szülőknek a közléseit foglalja magában, akik megküzdöttek a mellékhatások bejelentésének akadályaival. Hivatalosan 44 lányról tudják, hogy ezektől az oltásoktól haltak meg. A bejelentett mellékhatások közé tartozik a Guillain-Barré-szindróma (évekig tartó vagy maradandó bénulás – esetenként végül légzésbénulást is okozva), lupus, epilepszia, vérrögképződés, agyi gyulladásos folyamatok. A szülőket általában nem figyelmeztetik ezekre a kockázatokra.

     

    Dr. Diane Harper, a HPV elleni oltás egyik vezető kutatója a 4. Nemzetközi Oltóanyag Konferencián tartott beszédében – amiről magyarul a natursziget.com tudósított – kitért az oltások mellékhatásaira, mint mondta, azért, hogy „éjszakánként képes legyen aludni”. Dr. Diane Harper egyike azoknak a vezető szakembereknek, akik felelősek voltak a biztonságra és hatékonyságra vonatkozó kutatás 2. és 3. fázisáért, az oltásokról megjelentetett számos tudományos írás szerzője is. Előadásában elmondta: minden kísérleti oltást 15 éves vagy annál idősebb gyerekeknek adtak be, ezzel szemben jelenleg az USA-ban 9 évesek számára ajánlják. Nálunk 13 éveseket oltanak be.

     

    A HP-vírust ugyan kimutatják nagy mennyiségben a rákos elváltozásoknál, de a szerepük még kérdéses

     

    Tíz szexuálisan aktív nő közül körülbelül nyolc élete valamelyik szakaszában fertőződik HPV-vel – állítja Harper. – Normál esetben nincsenek tüneteik, és az esetek 98 százaléka magától rendeződik. Amikor ez nem így történik és nem kezelik, rákmegelőző állapotnak megfelelő sejtelváltozások alakulhatnak ki, melyek méhnyakrákká fejlődhetnek.

     

    Tanulmányok sora állítja azonban, hogy nincs bizonyított kapcsolat az oltottság és a ritkán kialakuló ráknak a védőoltással való megelőzhetősége között. Valójában nincs tényleges bizonyíték arra, hogy az oltás bármilyen rákot meg tudna előzni. A gyártók saját bevallása szerint az oltóanyag a veszélyes 40 vírustörzs közül csak kettőre vagy négyre hat egy olyan nemi betegség esetében, amely viszonylag rövid idő alatt önmagától is elmúlik.

     

    Ha beoltjuk a 11 éveseket és a védelem nem tartós, kitesszük őket az esetlegesen megjelenő mellékhatások ártalmainak, a semmiért – mondta Dr. Harper. – Nincs semmilyen, a közegészséget érintő előny, nem csökken a méhnyakrákos megbetegedések száma, csak később jelentkezik. Az oltás kockázatosabb, mint maga a méhnyakrák, amelyet megelőzni szeretnénk vele. A komoly káros következmények aránya megegyezik a méhnyakrák halálozási arányával. A szülőknek és nőknek tudniuk kell, hogy előfordulnak halálesetek – nyilatkozta Harper a CBS Newsnak.
    A doktornő azért is aggódik, hogy az oltóanyagra vonatkozó agresszív marketingtevékenység hamis biztonságérzetet ad a nőknek.

     

    Az jelenti a jövőben előforduló méhnyakrák tekintetében a valódi fenyegetettséget, hogy a nők emberbaráti és közegészségügyi szervezetek által beszerzett, vagy a biztosítás által támogatott, ingyen oltásokat kapnak. Ha a nők az oltás után már nem járnak el Pap-tesztre, akkor a méhnyakrák aránya évről évre növekedni fog. Ha a nők azt hiszik majd, hogy ez az oltás minden rák ellen jó – ezt ugyan soha senki nem állította, mégis gyakori feltételezés a lakosság körében –, a csökkenő egészségügyi ellátás következménye egészségügyi krízis kialakulása lesz.

     

    Tíz szexuálisan aktív nő közül körülbelül nyolc élete valamelyik szakaszában ferőződik HPV-vel

     

    Harper megjegyzi, hogy az oltóanyag halálos mellékhatásaira vonatkozó aggályai csak a nyugati országok asszonyaira vonatkoznak. Természetesen a fejlődő országokban, ahol a nők számára nincs biztonságos és rendszeres, egész életükben elérhető Pap-szűrés, ott a komoly kimenetelű nemkívánatos események kockázata elfogadható, mivel a méhnyakrák jóval gyakoribb. Hozzá kell tennünk: e tekintetben a magyar tájékoztatás korrekt, az ÁNTSZ figyelmeztet: az oltástól függetlenül rendszeres méhnyakrákszűrésre van szükség. De akkor minek az oltás?

     

    Két víruskutató, Stephen Krahling és Joan Wlochowski pert indított korábbi munkaadójuk, az oltóanyaggyártó cég ellen. A benyújtott keresetben az az állítás szerepel, hogy a cég tíz éven át megkárosította az Egyesült Államokat, amikor eltúlozta az általa gyártott vakcina hatékonyságát. A víruskutatók azt állítják: tanúi voltak a nem megfelelő tesztelésnek és az adathamisításnak, amelyet a gyártó alkalmazott, hogy mesterségesen felfújja az oltóanyag hatékonyságára vonatkozó adatokat. A szóban forgó cég teljes évi oltóanyag-eladásának bevétele több mint 20 milliárd USD.

     

    A két leggyakoribb, Magyarországon is alkalmazott HPV-oltás utáni nemkívánatos eseményeket jelentő amerikai rendszernek (VAERS) bejelentett káros reakciók és halálesetek száma ijesztő. Eszerint 899 ember rokkant meg, 121 személy meghalt, tartósan beteg lett 5529 ember, abnormális Pap-kenetet találtak ötszáz nőnél, 202-en méhszáj-diszpláziában szenvednek az oltás miatt, 57-en mégis méhnyakrákot kaptak, 522-en életveszélybe kerültek, 9984-en a sürgősségi osztályon kötöttek ki, 2804-en szorultak kórházi kezelésre, 223-an tartós kórházi ápolásra, 3754-en súlyos állapotba kerültek, és 27485 személy esetében jelentettek nemkívánatos eseményt a Vaccine Adverse Event Reporting System 2012. november 13-ig készült statisztikája szerint. Becslések szerint azonban a fenti adatokban az ezen oltóanyagok miatt meghalt vagy megbetegített embereknek csak 1-10 százaléka szerepel. Sokan egyáltalán nem jelentik az oltás mellékhatásait, vagy a későbbi megbetegedést nem hozzák összefüggésbe az oltással.

     

     

    Szendi Gábor ellenzi

    Szendi Gábor már 2010 októberében közzétett egy cikket az IPM magazinban, amelyben ellenzi a HPV-oltást. Az alábbiakat írja többek között:

     

    „...A betegségkereskedés lényege, hogy végy egy bolhányi kockázati faktort, fújd fel elefánt nagyságú betegséggé, és jelentsd ki, hogy a népesség jelentős százalékának veszélyben van az élete. Így szedik értelmetlenül százmilliók a koleszterinszint-csökkentőket, az antidepresszánsokat és a »csonterősítőket«. De így született meg a HPV elleni oltás is, és ennek az üzleti technikának volt része a H1N1 »világjárvány« is. Akárcsak az influenza esetén, a HPV-oltás kapcsán is a marketing azt sulykolja, hogy az oltással az anyák leányaik életét menthetik meg.

     

    A betegségkereskedés két módszerrel dolgozik: az embereket megfélemlíti, az egészségügyi döntéshozókat és véleményformálókat pedig érdekeltté teszi. A H1N1 példája jól ismert: az EU-ban egyedül Lengyelország kormányzata tagadta meg a népességszintű oltást, míg nálunk az egészségügyi vezetésnek a tekintetét teljesen elhomályosította a hatmillió vakcina legyártásából származó várható haszon. Hasonlóan a H1N1-hisztériához, a HPV elleni oltás is bomba üzlet, de kérdés, a gyógyszeriparon és a megvásárolt szakértőkön kívül profitál-e bárki is belőle?

     

     

    Az oltóanyagra vonatkozó agresszív marketingtevékenység hamis biztonságérzetet ad a nőknek

     

    …A gyógyszeripar terve roppant egyszerű: oltsunk be minden szexuálisan még nem aktív kislányt, és a felnövő generációk megszabadulhatnak a méhnyakrák félelmétől. Amerikában 2006-tól már törvény írja elő a harmincmillió (!) 9–12 év között lány kötelező oltását, s más fejlett országok is kampányba kezdtek – majd hirtelen bekövetkezett a kijózanodás.

     

    A 2007-ben publikált FUTURE I. és II. mozaikszóval elnevezett két hároméves követéses vizsgálat kiábrándító eredményeket mutatott. Amikor a placébóoltást kapott nők és a valódi oltást kapott nők közt kialakult CIN2 és CIN3 állapotok arányát összevetették, kiderült, hogy a FUTURE I. vizsgálatban az oltott nők közt 4,7 százalékban, a placébót kapó nők közt 5,9 százalékban fordult elő CIN2 és CIN3. A FUTURE II. vizsgálatban pedig az oltást kapott nők közt 1,3 százalékban, míg a placébóoltást kapottak közt 1,5 százalékban fordult elő másod- és harmadfokú elváltozás. Az adatok részletes elemzése azt mutatta, hogy a legveszélyesebb CIN3 fokozatban az oltott és placébócsoport közt már nem is volt különbség. Az oltott és a placébócsoport közt az 1,2 és 0,2 százalékos különbség oly kicsi, hogy napnál világosabbá vált: a védettség gyakorlatilag semmit nem ér. Ha már a sejtek elfajulásában sincs gyakorlatilag különbség, mit várnánk a 10-20 évvel később kialakuló rák esetén? A lesújtó eredményt az magyarázza, hogy a 16-os és 18-as HPV »helyét« elfoglalták a többi rákkeltő HP-vírusok. Mivel a vírusok is élőlényként viselkednek, ha az ember megteszi nekik azt a szívességet, hogy a két legerősebbet megöli, akkor a gyengébb 15 másik karcinogén vírus fog elszemtelenedni (Sawaya és Smith-McCune, 2007). A tömeges oltás eredménye ugyanannyi méhnyakelváltozás lenne, csak más vírusok okoznák.

     

    A skót, az angol, a német, a spanyol egészségügyi hatóságok, majd négy kislány oltást követő halála miatt az indiai kormány is felfüggesztette az oltási programokat. Szakértők megtévesztőnek nevezték a két vakcinát gyártó állításait. A HPV-oltások rendkívül drágák, ritka, de súlyos mellékhatásaik vannak, s igazából nem oldanak meg semmit. Senki nem tudja, mennyi ideig tart a kétes értékű védettség, ugyanis az oltóanyagokat mindössze négy éve alkalmazzák tömegesen... További kockázatot jelent a védettség illúziója is, ami megváltozott szexuális szokásokat és a szűrések hanyagolását eredményezheti...

     

     

    Nagyon sok gyermek már kicsi korától HPV-fertőzött, s náluk az oltás nemhogy csökkentené, hanem növeli a méhnyakrák kockázatát

     

    Az is téves feltevés, hogy a HP-vírusok csak szexuális úton terjednek. Nagyon sok gyermek már kicsi korától HPV-fertőzött, s náluk az oltás nemhogy csökkentené, hanem növeli a méhnyakrák kockázatát. 2006-ban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) vakcinákért felelős bizottsága kiadott egy jelentést az egyik oltóanyagról, amelyben megállapították, hogy azok, akik az oltáskor már fertőzöttek voltak a HPV-16 és 18-cal, azoknál 45 százalékkal nőtt a CIN 2/3 vagy még súlyosabb méhnyaki elváltozás kockázata (VRBPAC, 2006). További elhanyagolt szempont, hogy a méhnyakrák egyik komoly kockázati faktora a D-vitamin-hiány...

     

    A megannyi sajtónyilvánosságot kapott drámai eseten túl létezik elvileg a civilizált országokban mellékhatás-jelentő rendszer. Ezzel minden országban az a legnagyobb gond, hogy a jelentés önkéntes és nyomtatványkitöltéssel jár, következésképpen az orvosnak igen elszántnak kell lennie, hogy vegye a fáradságot a jelentéshez. Ezért úgy becsülik, hogy a hivatalos mellékhatás-jelentés rendszerbe a valódi mellékhatások 1-5 százaléka érkezik be. Az amerikai VAERS rendszerbe 2006. június 1-jétől 2008. december 31-ig beérkezett jelentések elemzését adták közre 2009 augusztusában a Journal of American Medical Associationban.

     

    A jelentési hajlandóságra jellemző volt, hogy a 23 millió beadott oltás kapcsán jelentett mellékhatások 68 százalékát a gyártók nyújtották be, ezen jelentések 90 százaléka azonban olyan hiányos volt, hogy komoly következtetésekre nem adtak lehetőséget. A mellékhatás-jelentések 1 százalékát nyújtották be állami egészségügyi intézményektől. Különféle összefonódások és érdekeltségek miatt az orvosok inkább a gyártónak jelentettek. Mindezt csak az adatok súlyának megfelelő értékeléséhez fontos megjegyezni. A mellékhatás-jelentést az anyagilag érdekeltek nyilvánvalóan elszabotálják.”

     

     

    Új alumíniumsót alkalmaznak

    Dr. Ébert Jenő belgyógyász, homeopata

    a Natúrszigetben publikálta álláspontját. Cikké­ben hangsúlyozza: ha valaki rákban megbetegszik, akkor előtte az életében már több olyan hatás érte, ami mély lenyomatot hagyott benne. Az öröklődés, az életmód, a táplálkozás, a környezeti hatások, gyógyszerek, mérgek, a lelki traumák feldolgozásának lehetősége vagy éppen hiánya mind szerepet játszik abban, hogy a „pohár betelik”, és kialakul a rákbetegség.

     

    „Az a teória, hogy a rákot egyedül vírusok okoznák, a mai napig nem bizonyított – állítja. – Ezt a tényt az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet, az NCI (National Cancer Institute) is beismeri. Azt az állítást, hogy a HP-vírus lenne a méhnyakrák okozója, nagyon meg kell kérdőjelezni. Ez a mai napig csupán feltételezés, semmiképpen nem bizonyított tény. Ilyen és hasonló gondolatok csupán olyan embereknek jutnak eszébe, akik nem betegekkel foglalkozó orvosok, akik nem látnak tovább a Petri-csésze szélénél...

     

    ...Fontos megemlíteni azt is, hogy az oltóanyagban az immunválaszt fokozó, megerősítő anyag az alumínium. Egy új, eddig ismeretlen alumíniumsót alkalmaztak, amit eddig soha, sehol nem vetettek be: AHS – alumínium-hydroxifoszfát-szulfát 225 mikrogramm/dózis, vagyis 675 mikrogramm terhelés személyenként... Ez pedig nagyon sok!

     

    Dr. Ébert Jenőnek közvetlen tapasztalatai is vannak az oltás mellékhatásairól

     

    Az alumínium ismert mellékhatásai: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, epilepszia, szklerózis multiplex, osteomalacia (csontlágyulás), CFS – krónikus fáradtság szindróma –, anémia (vérszegénység), asztma, Boeck-szarkoidózis, Crohn-betegség, rák.

     

    C. Exley, Keele Egyetem, Nagy-Britannia: „Nincs bizonyíték arra, hogy az ember fiziológiája a biológiailag aktív alumínium kihívására felkészült volna, és naivitás feltételezni, hogy jelenléte nem káros.” „Az alumínium hozzájárul a betegségek keletkezéséhez; és ez folytatódni fog, ha a továbbiakban a test alumínium általi terhelését nem vesszük figyelembe.”

     

    A védőoltásnak nevezett készítményt az USA-ban 2006-tól, Európában 2007-től adják serdülő lányoknak – legújabban azonban fiúknak is. A gyakori mellékhatások és halálesetek miatt a nagy médiakampánnyal és lobbimunkával bevezetett oltás elfogadása sok felelős szakembernek komoly gondot okozott. Németországban 2008-ban 13 neves professzor fordult írásban az oltásokért felelős intézethez, kérve az indikáció és az oltási javaslat felülbírálását. A beadvány semmit nem változtatott a kialakult helyzeten – sajnos.

     

     

    Jazmin oltás után meghalt

    Dr. Ébert Jenőnek közvetlen tapasztalatai is vannak az oltás mellékhatásairól. Augsburgi magánrendelőjében 2007-től feltűnően megszaporodott azon elkeseredett szülők száma, akik úgy találták és állították, hogy gyermekük a HPV-oltást (leginkább a második és harmadik oltást) követően betegedett meg. A panaszolt tünetek roppant széles skálán mozogtak: teljesítőképesség csökkenése, fej- és ízületi fájdalmak, látászavar, koncentrálásra való képtelenség, menstruációs zavarok, a menzesz elmaradása, emésztési és légúti panaszok, fertőzések – hogy csupán néhányat említsünk. Beszámol egy halálesetről is:

     

    „A német nyelvterületet érintő második halál­eset Ausztriában történt: 2007. október 12-én elhunyt a 19 éves diáklány, Jazmin, aki a nagyon nagy hatást gyakorló és intenzív hirdetés hatására 21 nappal az említett dátum előtt beoltatta magát. Ezt az esetet részleteiben ismerem, mivel az elhunyt édesapjával kétszer is beszéltem telefonon. Ezt közölte velem:

     

    Röviddel az oltás után kezdődtek a kellemetlen tünetek: fejfájás, fényérzékenység, makacs gyomorpanaszok és hasmenés, melyek főleg az utolsó 7-10 napban erősödtek.

     

    Jazmint édesapja halva találta bécsi diákszobájában. A halál oka (feltehetőleg) a légzőközpont bénulása volt.

     

    Az okok felderítésében több hiba is fellelhető: a boncolás csak 6 nappal az elhalálozást követően történt meg. Ekkor az agyvíz (liquor) vizsgálata már nem volt egyértelműen kiértékelhető. A patológus mégis így fogalmazott: »Az a lehetőség, hogy egy allergiás immunológiai esemény vagy a HPV-oltás lenne felelős a halál bekövetkezéséért, orvosilag nem kizárható, mert egy fontos vizsgálat nem volt kivitelezhető.« A szerző idézi a német petíció egyik aláíróját, prof. Ingrid Mühlhauser hamburgi professzort is: ez az oltás nem más, mint egy az egészséges lakosságon végzett ellenőrizhetetlen kísérlet.”

     

     

    Árt annak, aki már hordozó

    A Nebáncsvirág Egyesület honlapján arra hívják fel a figyelmet, hogy a vakcina beadása előtt nem vizsgálják meg a lányokat, hordozzák-e már a HPV valamelyik fajtáját, holott azt nem csak nemi úton lehet megkapni, hanem például születéskor is az édesanyától, és ha már fertőzött lányt oltanak, akkor az oltás még komolyabb veszélyekkel jár. Többek közt azt írják, hogy a vírus kézzel, fertőzött tárgyakkal is átvihető.

     

    „Két, Angliában elvégzett kutatás eredményei szerint (megjelentek a Journal of Medical Virologyban) a 3–11 éves gyerekek 52 százaléka HPV-16 hordozó (szájnyálkahártyából vett minta alapján). Két és fél év elteltével a HPV pozitív esetek 40 százalékában immár nem volt kimutatható a vírus jelenléte, míg a negatív alanyok 63 százaléka időközben megfertőződött HPV-16-tal.

     

    Mivel a 16-os és a 18-as törzsek hozhatóak összefüggésbe a méhnyakrákos megbetegedések 70 százalékával, a klinikai teszt során várható lett volna, hogy az oltott csoportnál ugyanennyivel csökken a betegség – pontosabban az azt megelőző állapot... Ám a várt 70 helyett csak 17 százalék volt a javulás! Vagyis: leszámoltak a 16-os és 18-as törzsekkel, de a betegség mégsem csökkent a várható mértékben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a kiiktatott kórokozók által hagyott űrt villámgyorsan betöltötték más, hozzá hasonló hatású vírustörzsek. (Az élővilágban állandó harc folyik az élettérért.)

     

      

    A vakcina beadása előtt nem vizsgálják meg a lányokat, hordozzák-e már a HPV valamelyik fajtáját

     

    Még beszédesebb a beszámolónak az a táblázata, amely azt mutatja, hogy a már meglévő HPV 16 vagy 18 fertőzéssel élő nők esetében az oltás az egyik kísérlet során 45 százalékkal növelte a neopláziás (rákmegelező) állapot kialakulását a placébóval oltott csoport eredményeihez képest! Vagyis: nemhogy nem segített rajtuk, hanem rontott az állapotukon! Ez annyira rossz eredmény volt, hogy a három kísérlet összesített eredményében sem tudtak javulást kimutatni, 12 százalékos volt a romlás a kontrollcsoporthoz viszonyítva...

     

    A vizsgálatok tehát azt igazolták, hogy az adott szer a négy HPV törzzsel (6, 11, 16, 18) szemben teljes védettséget ad ugyan, de csak szerény hatékonyságú (modest efficacy) mint általános HPV elleni szer, illetve hatástalan, pontosabban nincs gyógyhatása (lacks therapeutic efficacy) olyan esetekben, amikor a nő már korábban megfertőződött a vírussal, és az immunrendszere még nem küzdötte azt le. Számokra lefordítva az oltás szerencsés esetben mintegy 20 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák esélyét, balszerencsés esetben viszont 10 százalékkal növelheti azt.”

     

     

    Figyelmeztet a kutató is

    A védőoltás klinikai tesztsorozatának egyik kutatója, Diane Harper kitálalt egy konferencián, ahol pedig az lett volna a dolga, hogy népszerűsítse az oltást – tudósít a már említett The Daily Sheeple című szaklap. Dr. Harper alaposan meglepte a 4. Nemzetközi Oltási Konferencia résztvevőit a virginiai Restonban. Később mondandóját a CBS-nek adott interjújában is megerősítette. Ott kijelentette, hogy a nők vakcinával szembeni elvárásai jelentik a valós veszélyt. Ha elhiszik, hogy rák elleni védőoltást kaptak – persze ezt a gyártó sosem állította, mégis sokan így értelmezik –, és többé nem mennek el szűrésre, akkor a méhnyakrákos megbetegedések száma nőni fog. Jelenleg semmi sem bizonyítja, hogy a vakcina 5 éven túl is hatásos lenne. Ha a 11 éves lányokat beoltják vele – az Egyesült Államokban ekkor ajánlják az oltást –, de a védelem nem tartós, akkor semmit sem érnek el, hiszen 16 éves korukra, a nemi élet kezdetére el is vesztik még azt a csekély védettséget is.

     

     

    Németországból petíció indult a HPV-oltási program felülvizsgálatáért

     

    Ha végül bebizonyosodik, hogy az oltás hatása nem tart ki legalább 15 évig, akkor a rákmegelőzésre tett legdrágább népegészségügyi kísérlet csúfos kudarcot fog vallani – állítja dr. Harper.

     

    A doktornő tanulmánya szerint a lányos szülőknek tudniuk kell, hogy

     

    • az oltás védőhatásának hossza nem ismert,
    • bizonyos esetekben a vakcina csak el­odázza a méhnyakrák kialakulását,
    • a vakcina nem váltja ki a szűrést,
    • önmagában a szűrés többet ér, mint önmagában az oltás,
    • a vakcináció és a szűrés együttes alkalmazása a méhnyakrák esélyét nem csökkenti mérhető mértékben,
    • ritkán, de előfordulnak súlyos mellékhatások, pl. halál, bénulás, meddőség (az USA-ban folyamatosan kártalanítják az állami kompenzációs keretből a HPV-oltás áldozatait).

     

     

    Egy szülő kétségei

    A HPV-oltásról megjelent ellentmondó nyilatkozatok és publikációk kétségbe ejtik a szülőt, aki nem szakember, de szeretné gyermekének a legjobbat. Az egyik fórumon egy doktori címet viselő szülő az alábbi módon adott hangot kétségeinek:

     

    „Valóban nem tudunk mi, szülők racionálisan dönteni, mert nem vagyunk se virológusok, se szülész-nőgyógyászok, se járványügyi szakértők, se gyógyszerkutatók. Éppen ezért aztán ott az az érzelmeinknél és családunk szűkös anyagi lehetőségeinél bennünket megragadó »aranyhorog«, hogy mindez ingyenes. Innét kezdve pedig már csak hit, remény és szeretet kérdése, hogy bevegyük a cuclit, amit oly nagy szakértelemmel kínál a csemetéink egészségéért aggódó egészségügyi intézményrendszer. Három hete próbálok választ kapni arra, hogy milyen hátulütői lehetnek a HPV vakcinasor beadatásának, továbbá személyesen ki vállal felelősséget az esetleg bekövetkező enyhébb vagy súlyosabb szövődményekért, de ilyet az adófizetők pénzéből működő magyarországi egészségügy egyetlen publikációjában sem találtam. Innét kezdve egyre inkább az az érzésem, hogy az oltások nyomán 1,3 milliárd forintot kereső hálózati szakembereknek ténylegesen ingyenes, sőt inkább kifejezetten profitábilis lesz a vakcina beadatása, mi, racionálisan döntésképtelen szülők pedig gyermekeink egészségével igenis DRÁGÁN megfizetjük az ő üzletüket. Vagyis: a kockázatokról és mellékhatásokról meg ne kérdezze se orvosát, se gyógyszerészét, mert a szakember vagy gyáván/cinkosan/ostobán hallgat, vagy hamis tájékoztatással vezet bennünket félre...”

     



    Németországban követelik a felülvizsgálatot

    Németországból petíció indult a HPV-oltási program felülvizsgálatáért – számol be a Kötelező helyett választható mozgalom honlapja, a valaszthato-oltas.hu. Az itt magyarul is közzétett petícióban többek közt a következőket írják:

     

    „Európában napról napra nő a HPV-oltás súlyos mellékhatásainak száma. Jelenleg
    11814 súlyos szövődményről van tudomásunk. Az mellékhatások száma világszerte 160 538, ebből 26 675-öt súlyosnak minősítettek.

     

    A nemzetközi média augusztus 29-én egy kolumbiai faluban (Carmen de Boliviar) fellépő rejtélyes betegségről tudósított, melynek tünetei: fejfájás, zsibbadás, ájulás. 120 esetet írtak le egyetlen hétvégén. Az esetek kapcsán felmerült a gyanú, hogy mindez a HPV-oltással hozható összefüggésbe.

     

     

    Európában napról napra nő a HPV-oltás súlyos mellékhatásainak száma

     

    Ezek a tünetek Németországban, sőt világszerte ismertek. Minden héten új esetek jelennek meg, melyek nincsenek oltáskárosodásként bejelentve, mert ezek oltással kapcsolatos összefüggését kategorikusan tagadják. És sajnos sokszor ezek a tünetek nemcsak ideiglenesen állnak fenn.

     

    Kérjük az egészségügyi hatóságokat, vegyék mindezt komolyan és vizsgálják felül a jelenlegi HPV-oltási programot. Egy oltóanyaggyártóktól független tanulmány készüljön a Gardasil és Cervarix oltásokról.

     

    Ezért követeljük:

     

    a) Történjen egy ismételt vizsgálat alumíniumot nem tartalmazó placébóval.
    b) Legyen kötelező az adatgyűjtés az oltott népességről az oltást követő 3 hónapban.
    Japán és India már elkezdte a HPV-program felülvizsgálatát. Ezért követeljük, hogy Németországban is tegyék azt, amit a spanyolok csináltak:

     

    1. Ismerjék el az oltás áldozatait.

    2. Az egész német egészségügyi rendszert vonják be, hogy hatásos orvosi kezelés történjen.

    3. Fizessenek kártérítést az áldozatoknak.

    4. Széles körű vizsgálat induljon a haláleseteket illetően.

    5. Ahogy Japánban és Franciaországban történt – vegyék át a tudományos eredményeket más országoktól.

    6. Vizsgálják felül az oltási terv célkitűzéseit.

     

     

    Tudományos vitára van szükség

    A HPV elleni oltással kapcsolatban kételyeket megfogalmazók tehát nem azt követelik, hogy öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket, és tiltsák be az oltást, hanem azt, hogy tegyék további tudományos kutatások tárgyává a méhnyakrák okainak feltárását és megelőzésének lehetőségeit, és a pénzt ne az oltóanyaggyártók zsebébe tömjék, hanem inkább megelőző, felvilágosító programokra fordítsák. Kövessék nyomon az oltások következményeit, ne titkolják el a mellékhatásokat és az oltás áldozatait, vizsgálják ki a haláleseteket és súlyos megbetegedéseket. Egy őszinte, anyagi érdekek nélküli tudományos párbeszéd, az eredmények és tények objektív értékelése vezethet el ahhoz, hogy a nők rettegett betegsége, a méhnyakrák a múlté lehessen.

    Zimber Szilvia
    XX. évfolyam 11. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.