Új a terápiában

Gyógyítás energiával és információval I.

Az ener­giá­val va­ló gyó­gyí­tás fo­ga­lom­kö­ré­be az al­ter­na­tív or­vos­lás, a ter­mé­szet­gyó­gyá­szat több­fé­le mód­sze­re, szá­mos ter­ápi­ás el­já­rás be­le­tar­to­zik. Az ener­gia­ke­ze­lés min­den eset­ben a ter­apeuta és a be­teg azon meg­győ­ződé­sén, hi­tén ala­pul, hogy a test­ben és kö­rü­löt­te fi­nom bio­e­ner­gia ta­lál­ha­tó. Ez a ma lé­te­ző mű­sze­rek­kel (ta­lán az egyet­len Egely-ke­rék ki­vé­te­lé­vel) és tu­do­má­nyos­nak mi­nő­sí­tett el­já­rá­sok­kal nem mér­he­tő. A le­gú­jabb ku­ta­tá­sok alá­tá­maszt­ják, hogy ener­gia­ke­ze­lés­sel szá­mos olyan egész­sé­gi pro­blé­mán le­het se­gí­te­ni, amellyel kap­cso­lat­ban a kor­szerű nyu­ga­ti or­vos­lás vagy te­he­tet­len, vagy nem ké­pes szá­mot­te­vő ja­vu­lást elér­ni. Ma már egy­re több or­vos is haj­lan­dó be­épí­te­ni esz­köz­tá­rá­ba eze­ket a ter­ápiá­kat.  


Az al­ter­na­tív gyó­gyí­tás több­fé­le mód­sze­re is igény­li, hogy ma­ga a be­teg ugyan­csak ak­tív részt vál­lal­jon a sa­ját gyó­gyí­tá­sá­ban. Ilyen ese­tek­ben a ke­ze­lést vég­ző sze­mély (ter­apeuta) sze­re­pe ta­ná­csa­dás­ra, kon­zul­tá­ció­ra szo­rít­ko­zik – ahe­lyett, hogy ke­ze­lés­ben ré­sze­sí­te­né a pá­cienst. Ha pe­dig még­is ke­ze­lés­re ke­rül sor, an­nak el­ső­sor­ban az a fe­la­da­ta, hogy hely­re­ál­lít­sa a pá­ciens élet­mű­kö­dé­sé­nek ter­mé­sze­tes rend­jét, tes­ti-lel­ki har­mó­niá­ját.

 

Ener­gia­ke­ze­lés le­het­sé­ges köz­vet­len mó­don, ami­kor a ke­ze­lést vég­ző sze­mély és a be­teg köz­vet­len kap­cso­lat­ba ke­rül, pél­dá­ul a tű­szú­rá­sos aku­punk­tú­ra vagy a kéz­zel vég­zett aku­presszú­ra ré­vén. Más mód­sze­rek­nél vi­szont hi­ány­zik a tes­ti kon­tak­tus (ilyen pél­dá­ul a bio­e­ner­ge­ti­kai vagy a prá­na­ke­ze­lés).

 

A na­gyobb egész ré­sze

Min­den­faj­ta ener­ge­ti­kai ke­ze­lés­nél fon­tos az a meg­kö­ze­lí­tés, amely sze­rint min­den egyes em­ber va­la­mi na­gyobb és böl­csebb egész­nek a ré­sze, és ami­kor er­re spi­ri­tuá­li­san rá­éb­red, az ener­ge­ti­kai ke­ze­lés is ha­té­ko­nyab­bá vá­lik. A szel­lem­gyó­gyá­sza­ti és a spi­ri­tuá­lis ön­gyó­gyí­tó tech­ni­kák­nál ez a meg­kö­ze­lí­tés egye­ne­sen elen­ged­he­tet­len a si­ker­hez.

 

Az ener­gia­ke­ze­lé­sen át­eső sze­mély több­nyi­re oly­as­mi­ről szá­mol be, hogy bel­ső bé­kes­sé­get, spi­ri­tuá­lis ve­ze­tést érez, és azt, hogy új­ra kap­cso­lat­ba ke­rült a sa­ját szel­le­mi vagy val­lá­si gyö­ke­re­i­vel. Ilyen be­nyo­má­so­kat egyéb­ként ak­kor is sze­rez­het va­la­ki, ha me­di­tá­ció vagy vi­zua­li­zá­ció se­gít­sé­gé­vel kap­cso­lat­ba lép a ma­ga­sabb szin­tű szel­le­mi erők­kel, az is­te­ni vagy koz­mi­kus ener­giá­val. A ha­lá­los be­teg­nek nyil­vá­ní­tott vagy igen ko­moly baj­jal küz­dő em­be­rek számá­ra ez a ma­ga­sabb szin­tű, szel­le­mi tu­da­tos­ság rend­kí­vül so­kat je­lent: ja­vu­lást idéz­het előál­la­po­tuk­ban, sőt tel­jes gyó­gyu­lás is le­het­sé­ges.

 

 

New­ton­tól a kvan­tum­fi­zi­ká­ig

Már Ein­ste­in ki­mu­tat­ta, hogy az anyag és az ener­gia egy­más­ba át­ala­kít­ha­tó. Hí­res ké­ple­te, az E = mc2 ezt fe­je­zi ki. Ké­sőbb a kvan­tum­fi­zi­ku­sok be­bi­zo­nyí­tot­ták, hogy a vi­lá­gon min­den do­log­nak van ener­ge­ti­kai ol­da­la, még ak­kor is, ha min­den­na­pi te­vé­keny­sé­günk, ész­le­lé­se­ink so­rán több­nyi­re a new­to­ni fi­zi­ka anyag­köz­pon­tú vi­lág­ké­pé­vel szem­be­sü­lünk. Ha egy szé­ken ülünk, azt ter­mé­sze­te­sen szi­lárd­nak érez­zük, mi­köz­ben tud­juk, hogy a szék pa­rá­nyi ato­mok­ból és még ki­sebb ele­mi ré­szecs­kék­ből áll, ame­lye­ket az ener­gia tart össze. A kvan­tum­fi­zi­ka se­gít­sé­gé­vel ezt az ener­gi­át pon­to­san ki le­het szá­mí­ta­ni.

 

A mai or­vos­tu­do­mány azon­ban tel­jes egé­szé­ben a new­to­ni elve­ken ala­pul, és az em­lí­tett össze­füg­gést nem haj­lan­dóér­tel­mez­ni bio­ló­giai szem­pont­ból, gya­kor­la­ti­lag nem tart­ja ér­vé­nyes­nek az em­be­ri test­re. Pe­dig az élő szer­ve­zet ener­ge­ti­kai fo­gal­mak­kal ugyan­csak sza­ba­to­san leír­ha­tó.

 

Az ener­gi­át al­kal­ma­zó gyó­gyí­tók év­szá­za­dok óta meg­kü­lön­böz­te­tik az em­ber fi­zi­kai tes­tét és ener­ge­ti­kai bur­kát, ame­lyek egy­más­ba ér­nek. Ener­gia­tes­tünk (au­ránk) kör­be­ve­szi a fi­zi­kai tes­tet, ab­ba be­le is ha­tol, és fo­lya­ma­tos köl­csön­kap­cso­lat­ban van ve­le. Az ener­gia­ke­ze­lést vég­ző sze­mé­lyek ép­pen az ener­gia­test­re igye­kez­nek hat­ni, ezál­tal be­fo­lyá­sol­ják a fi­zi­kai tes­tet, az ér­zel­me­ket, a gon­dol­ko­dást és a spi­ri­tuá­lis kap­cso­la­tot.

 

Meg­je­le­né­se­kor még so­kan ké­tel­ked­tek a kvan­tum­fi­zi­ka el­mé­le­té­ben, mi­vel az el­lent­mon­dott a new­to­ni fi­zi­ká­nak. Ahogy azon­ban múl­tak az évek, a ké­te­lyek sor­ra szer­te­fosz­lot­tak, hi­szen egy­re több kí­sér­let erő­sí­tet­te meg a kvan­tum­fi­zi­ka té­te­leit. A fi­zi­ku­sok kény­te­le­nek vol­tak el­fo­gad­ni, hogy a new­to­ni elvek csu­pán az öt ér­zék­szer­vünk­kel fel­fog­ha­tó, fi­zi­kai vi­lág leí­rá­sá­ra fe­lel­nek meg, de nem al­kal­ma­sak a tel­jes va­ló­ság ábrá­zo­lá­sá­ra. A kvan­tum­fi­zi­ka vi­szont a vi­lág ele­mi ré­szecs­kék­kel leír­ha­tó – mo­le­ku­lá­ris, ato­mi és szu­ba­to­mi – ré­szecs­ké­it tér­ké­pe­zi fel, ame­lyek nem ér­zé­kel­he­tők a hét­köz­na­pi em­ber számá­ra.

 

Az ener­giá­val gyó­gyí­tók fel­fo­gá­sa sze­rint ha­son­ló a hely­zet az ener­ge­ti­kai di­men­zió­ban is. Ilyen meg­kö­ze­lí­tés­ben az ener­ge­ti­kai gyó­gyí­tás nem mond el­lent a ha­gyo­má­nyos or­vos­lás­nak, csu­pán ár­nyal­ja, ki­egé­szíti azt.

 

Kap­cso­lat a kor­szerű or­vos­lás­sal

A nyu­ga­ti or­vos­lás a le­gu­tób­bi idő­kig – egy-két ki­vé­tel­lel – nem volt haj­lan­dó tu­do­má­sul ven­ni az ener­gia­ke­ze­lé­sek lét­jo­go­sult­sá­gát, jól­le­het évez­re­dek óta si­ke­re­sen al­kal­maz­nak több­fé­le ter­ápi­át. A ma el­fo­ga­dott nyu­ga­ti fel­fo­gás sze­rint csak az a je­len­ség, mód­szer és ku­ta­tá­si ered­mény szá­mít hi­te­les­nek és meg­bíz­ha­tó­nak, amely meg­fe­lel az úgy­ne­ve­zett ran­dom­izált és el­le­nőr­zött vizs­gá­lat fel­té­te­lei­nek (va­gyis a részt­ve­vők ki­vá­lasz­tá­sa, az ered­mé­nyek ér­té­ke­lé­se szi­go­rú­an meg­ha­tá­ro­zott elvek alap­ján tör­té­nik, és el­ma­rad­ha­tat­lan a kon­troll­cso­port je­len­lé­te is).

 

A le­gu­tób­bi év­ti­ze­dek­ben azon­ban e te­kin­tet­ben is fo­lya­ma­tos vál­to­zás ta­pasz­tal­ha­tó, mert az ener­ge­ti­kai gyó­gyá­szat fo­ga­lom­kö­ré­ben is több olyan tu­do­má­nyos ta­nul­mányt pu­bli­kál­tak, amellyel szem­ben nem me­rül­het­nek fel az em­lí­tett ké­te­lyek, rá­adá­sul ezek a vizs­gá­la­tok ní­vós or­vo­si szak­la­pok­ban lát­tak nap­vi­lá­got.

 

Ho­gyan mű­kö­dik?

Mind­má­ig is­me­ret­len az a me­cha­niz­mus, amely­nek ré­vén az al­ter­na­tív gyó­gyí­tók fel­hasz­nál­ják a bio­e­ner­gi­át. Fel­té­te­le­zik, hogy töb­bek kö­zött a kö­vet­ke­ző fo­lya­ma­tok men­nek vég­be: a be­teg ener­giáinak ak­ti­vá­lá­sa vagy a blok­kolt ener­gi­ák fel­sza­ba­dí­tá­sa, a gyó­gyí­tó sa­ját ener­giáinak ki­ve­tí­té­se, a ter­mé­szet (a Föld vagy a vi­lá­gűr) ener­giáinak „csa­tor­ná­zá­sa és to­váb­bí­tá­sa”, il­let­ve a spi­ri­tuá­lis ha­tá­sok igény­be­vé­te­le (szel­lem­vi­lág, szen­tek, Krisz­tus, Budd­ha stb.).

 

Ter­mé­sze­te­sen sok­fé­le ma­gya­rá­zat szü­le­tett ar­ra vo­nat­ko­zó­an, ho­gyan mű­köd­nek az ener­ge­ti­kai ke­ze­lé­sek. Az egyik fel­té­te­le­zés a szug­gesz­tió je­len­sé­gét ál­lít­ja kö­zép­pont­ba. Két­ség­te­len, hogy a szug­gesz­tió szin­te min­de­gyik al­ter­na­tív gyó­gyí­tá­si el­já­rás­ban je­len van, de nem ál­lít­hat­juk azt sem, hogy ez az elem hi­á­nyoz­na az el­fo­ga­dott or­vo­si ter­ápi­ák­ból. Egyes ku­ta­tá­sok vi­szont ki­mu­tat­ták, hogy bi­zo­nyos al­ter­na­tív gyó­gyí­tó el­já­rá­sok lény­ege­sen na­gyobb ha­tás­sal, ko­mo­lyabb ered­ménnyel jár­nak, mint a szug­gesz­tióön­ma­gá­ban vé­ve.

 

Nem vi­tás, hogy a szug­gesz­tió szá­mos jó­té­kony ha­tá­sát mind­má­ig nem tud­ták meg­fe­le­lő­en meg­ma­gya­ráz­ni. Az sem le­he­tet­len, hogy a ter­apeuta és a be­teg kö­zött vég­be­me­nő ener­ge­ti­kai köl­csön­ha­tás­nak vagy az ön­gyó­gyí­tás­nak van meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe.

 

Az or­vos­tu­do­mány ré­gó­ta is­me­ri a spon­tán gyó­gyu­lás fo­gal­mát. Az­zal azon­ban to­vább­ra is adós, hogy meg­ma­gya­ráz­za, vé­gül is mi­től men­nek vég­be ezek a spon­tán ál­la­pot­ja­vu­lá­sok, ho­gyan le­het­sé­ges, hogy va­la­ki „ma­gá­tól” meg­gyó­gyul.

 

Az ener­gia­ke­ze­lé­sek nyo­mán be­kö­vet­ke­ző gyors ál­la­pot­ja­vu­lás azon­ban elég gya­ko­ri olyan kró­ni­kus ese­tek­ben, ami­kor a be­teg nem re­agál más or­vo­si ter­ápiá­ra. Az sem el­kép­zel­he­tet­len, hogy az úgy­ne­ve­zett spon­tán gyó­gyu­lá­sok­nál ugyan­csak vég­be­megy va­la­mi­lyen ener­ge­ti­kai köl­csön­ha­tás (pél­dá­ul va­la­me­lyik csa­lád­tag imád­ko­zik a be­teg gyó­gyu­lá­sá­ért), ma­ga a pá­ciens azon­ban er­ről vagy nem tud, vagy nem szá­mol be ró­la az or­vo­sá­nak.

 

Egy to­váb­bi el­mé­let a tu­dat szint­jét ve­szi fi­gye­lem­be. E ma­gya­rá­zat sze­rint a gyó­gyí­tóés a be­teg tu­da­ta va­la­mi­lyen mó­don össze­kap­cso­ló­dik, és ener­gia­áram­lás he­lyett (vagy ve­le egyidejű­leg) az in­for­má­ci­ók cse­ré­je is vég­be­megy. Ener­giá­val gyó­gyí­tó sze­mé­lyek egy­be­hang­zó­an azt ál­lít­ják, hogy tu­da­tuk­nak, el­kép­ze­lé­se­ik­nek dön­tő sze­re­pük van az egész­ség és a be­teg­ség be­fo­lyá­so­lá­sá­ban. Bi­zo­nyos ér­te­lem­ben a ter­a­peuta akár „át is pro­gra­moz­hat­ja” a be­teg vi­sel­ke­dé­si és gon­dol­ko­dá­si min­táit, bio­e­ner­ge­ti­kai ál­la­po­tát, ily mó­don hoz­va lét­re azo­kat a vál­to­zá­so­kat, ame­lyek szük­sé­ge­sek az egész­ség vissza­nye­ré­sé­hez.

 

Az al­ter­na­tív ter­ápi­ák tér­hó­dí­tá­sa

Da­vid Ei­sen­berg 1993-ban és 1998-ban olyan tu­do­má­nyos köz­le­mé­nye­ket pu­bli­kált, ame­lyek rá­vi­lá­gí­tot­tak: az ame­ri­kai­ak gya­krab­ban ke­re­sik fel az al­ter­na­tív gyó­gyí­tás­sal fog­lal­ko­zó sze­mé­lye­ket, mint az or­vo­su­kat, és éven­te majd­nem annyi pénzt köl­te­nek al­ter­na­tív ke­ze­lé­sek­re, mint a kor­szerű or­vos­lás­ra. E fel­mé­rés ha­tá­sá­ra az Egye­sült Ál­la­mok­ban egy­re több or­vos kez­di al­kal­maz­ni (vagy le­ga­láb­bis a ko­ráb­bi­nál na­gyobb mér­ték­ben el­fo­gad­ni) eze­ket az al­ter­na­tív ter­ápiá­kat.

 

 

Ahogy az aku­punk­tú­ra év­ti­ze­dek alatt im­már Nyu­ga­ton (és ná­lunk) is elis­mert mód­szer­ré vált, vagy mi­ként a ho­me­o­pá­ti­ás ár­ni­ka- vagy vi­rá­g­e­szen­cia-csep­pe­ket már az or­vo­sok is ajánl­ják stressz­csök­ken­tés­re, úgy ter­jed – ha las­sab­ban is – az ener­gia­ke­ze­lés lét­jo­go­sult­sá­gá­nak tu­do­má­sul­vé­te­le. Az ide­á­lis jö­vő­be­li kap­cso­lat úgy fest­het­ne, hogy az al­ter­na­tív gyó­gyá­szat­tal fog­lal­ko­zó­kat meg­hív­ják az or­vo­si ren­de­lők­be, mű­köd­je­nek együtt a dok­to­rok­kal, il­let­ve ma­guk az or­vo­sok is el­sa­jáít­ják az ener­giá­val va­ló gyó­gyí­tás gya­kor­la­tát.

 

A ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti vagy al­ter­na­tív or­vo­si meg­kö­ze­lí­tés min­den­kép­pen ho­lisz­ti­kus, va­gyis min­dig az egész em­bert, nem pe­dig csu­pán egyik szer­vé­nek vagy test­ré­szé­nek a be­teg­sé­gét ve­szi fi­gye­lem­be. Más­képp fo­gal­maz­va: a ho­lisz­ti­ka min­dig az­zal a sze­méllyel fog­lal­ko­zik, aki­nek va­la­mi­lyen be­teg­sé­ge van, nem pe­dig az­zal a be­teg­ség­gel, amellyel az il­le­tő küsz­kö­dik. Az ener­giá­val va­ló gyó­gyí­tás át­fog­ja az egész tes­tet, az ér­zel­me­ket, a gon­dol­ko­dást és a fel­sőbb in­tel­li­gen­ciá­val va­ló kap­cso­la­tot. Tu­do­má­sul ve­szi, hogy min­den egyes em­ber kü­lön vi­lág, egy­sze­ri és meg­is­mét­el­he­tet­len sze­mé­lyi­ség­gel, élet­ta­pasz­ta­la­tok­kal, tes­ti-lel­ki ál­la­pot­tal.

K.G.
X. évfolyam 1. szám

Címkék: gyógyító energiák

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.