Új a terápiában

Gyógyítás energiával és információval III.

Az ener­giá­val va­ló gyó­gyí­tás fo­ga­lom­kö­ré­be az al­ter­na­tív or­vos­lás, a ter­mé­szet­gyó­gyá­szat több­fé­le mód­sze­re, szá­mos ter­ápi­ás el­já­rás be­le­tar­to­zik. Az ener­gia­ke­ze­lés min­den eset­ben a ter­apeuta és a be­teg azon meg­győ­ződé­sén, hi­tén ala­pul, hogy a test­ben és kö­rü­löt­te fi­nom bio­e­ner­gia ta­lál­ha­tó. Ez a ma lé­te­ző mű­sze­rek­kel (ta­lán az egyet­len Egely-ke­rék ki­vé­te­lé­vel) és tu­do­má­nyos­nak mi­nő­sí­tett el­já­rá­sok­kal nem mér­he­tő. A le­gú­jabb ku­ta­tá­sok alá­tá­maszt­ják, hogy ener­gia­ke­ze­lés­sel szá­mos olyan egész­sé­gi pro­blé­mán le­het se­gí­te­ni, amellyel kap­cso­lat­ban a kor­szerű nyu­ga­ti or­vos­lás vagy te­he­tet­len, vagy nem ké­pes szá­mot­te­vő ja­vu­lást elér­ni. Ma már egy­re több or­vos is haj­lan­dó be­épí­te­ni esz­köz­tá­rá­ba eze­ket a ter­ápiá­kat. Cikk­sor­oza­tunk har­ma­dik ré­szében foly­tat­juk az egyes gyó­gyí­tó mód­sze­rek is­mer­te­té­sét.


 

Me­ri­di­án­ter­ápi­ák

E ter­ápi­ák al­kal­ma­zói az aku­punk­tú­rás ener­gia­ve­ze­té­ke­ken, más né­ven me­ri­di­á­no­kon ta­lál­ha­tó pon­tok ke­ze­lé­sé­vel igye­kez­nek meg­szün­tet­ni az ér­zel­mi és tes­ti pro­blé­má­kat. Az ide­ges­ség, a fáj­da­lom, a fé­lel­mek, a tra­u­mát kö­ve­tő és a stresszel össze­füg­gő ren­del­le­nes­sé­gek, al­ler­gi­ák a fő te­rü­le­tei az úgy­ne­ve­zett gon­do­la­ti me­ző terá­piá­nak (Cal­la­han, 1985), az ér­zel­mi sza­bad­ság tech­ni­ká­nak (Cra­ig/Fow­lie) vagy a Fle­ming-fé­le aku­presszú­rás tech­ni­ká­nak.

 

A csa­kra­ter­ápia több ezer éves múl­tra te­kint vissza. Mint is­me­re­tes, a csa­krák (szansz­krit nyel­ven ke­re­kek) a szer­ve­zet fő ener­gia­köz­pont­jai, ame­lyek a test kö­zép­vo­na­lá­ban he­lyez­ked­nek el. Hét fő­csa­kra és szá­mos mel­lék- vagy al­csa­kra lé­te­zik. Az ener­giá­val dol­go­zó gyó­gyí­tók a ke­zük­kel vagy va­la­mi­lyen esz­köz­zel (pél­dá­ul in­ga, Kör­bler-fé­le bio­in­di­ká­tor, len­gyel pál­ca stb.) meg­vizs­gál­ják a csa­krák ál­la­po­tát, majd en­nek alap­ján, ha szük­sé­ges, az ener­ge­ti­kai töb­ble­tet el­tá­vo­lít­ják, az ener­gia­hi­ányt pe­dig pó­tol­ják. Az úgy­ne­ve­zett lá­tók, akik az au­ra több­fé­le ré­te­gét szí­ne­sen lát­ják, a csa­krák he­lyén kü­lön­bö­ző szí­nű ko­ron­go­kat vagy töl­csé­re­ket ér­zé­kel­nek. Ha a gyó­gyí­tás so­rán si­ke­rül ki­egyen­sú­lyoz­ni a csa­krák ener­ge­ti­kai ál­la­po­tát, hely­re­ál­lí­ta­ni a kö­zöt­tük – egész­sé­ges em­ber­ben ál­lan­dó­an – vég­be­me­nő ener­gia­áram­lást, ak­kor az ener­ge­ti­kai szfé­ra a test­re vissza­hat­va, a pá­ciens fi­zi­kai ál­la­po­tá­ban is ja­vu­lást ké­pes elő­i­déz­ni. A csa­kra­gyó­gyí­tás tech­ni­ká­ját egyéb­ként ön- és tár­ske­ze­lés­re egy­aránt le­het al­kal­maz­ni (Clin­ton), akár­csak a Ma­gyar­or­szá­gon is egy­re nép­sze­rűbb gyó­gyí­tó mód­szert, a prá­na­na­dit.

 

Va­la­mennyi me­ri­di­á­na­la­pú ter­ápia kü­lö­nö­sen ha­té­kony az ide­ges­ség, fe­szült­ség és stressz ol­dá­sá­ban, elő­se­gí­ti a sú­lyos ér­zel­mi tra­u­mák­tól va­ló meg­sza­ba­du­lást, csil­la­pít­ja a fáj­dal­mat és az al­ler­gi­ás tü­ne­te­ket.

 

Vi­rá­ge­szen­ci­ák

A ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek­hez ha­son­ló­an a kü­lön­bö­ző vi­rá­gok­ból és nö­vé­nyek­ből nyert eszen­ci­ák kü­lö­nö­sen ha­té­ko­nyak ér­zel­mi prob­lé­mák, pszi­cho­ló­giai ren­del­le­nes­sé­gek ke­ze­lé­sé­ben. (Ha­zánk­ban el­ső­sor­ban a Bach-vi­rág­ter­ápia ter­jedt el, újab­ban pe­dig a Ste­pa­novs-mód­szer vá­lik egy­re nép­sze­rűb­bé.)

 

Ér­de­kes­ség, hogy a ha­gyo­má­nyos kul­tú­rák­ban a sá­má­nok azt ál­lí­tot­ták: a nö­vé­nyek be­szél­nek hoz­zá­juk, „meg­súg­ják”, mi­ként se­gít­het­nek má­so­kon, il­let­ve a kon­krét pá­cien­sen. Ha­son­ló mó­don az elég ér­zé­keny gyó­gyí­tók in­tuí­ció­i­val fej­lesz­tik ki sa­ját vi­rá­ge­szen­ciá­i­kat, ami azt je­len­ti, hogy meg­ér­zik: egy-egy nö­vény­nek vagy vi­rág­nak mi­lyen jó­té­kony ha­tá­sa van, és mi­lyen pro­blé­mák ese­tén ér­de­mes al­kal­maz­ni. En­nek a mód­szer­nek a to­vább­fej­lesz­té­se az, ami­kor a vi­rá­ge­szen­ciá­kat a be­teg nem csu­pán sza­gol­gat­ja vagy né­hány cseppjü­ket a nyel­ve alá he­lye­zi, majd le­nye­li, ha­nem a test kü­lön­bö­ző ré­sze­ire csep­pen­ti. Ez a – Diet­mar Kra­mer ne­vé­hez fű­ző­dő – mód­szer azon ala­pul, hogy bő­rünk kü­lön­bö­ző zó­nái más-más bel­ső szer­vek­nek fe­lel­nek meg, il­let­ve egy-egy kon­krét be­teg­ség vagy mű­kö­dé­si za­var ese­tén kü­lö­nö­sen hasz­nos­nak bi­zo­nyul­hat­nak.

 

A vi­rá­ge­szen­ci­ák­kal va­ló gyó­gyí­tás fel­tét­le­nül az ener­ge­ti­kai vagy in­for­má­ci­ós gyó­gyí­tás ka­te­gó­riá­já­ba so­rol­ha­tó, hi­szen az eszen­ciá­ban ben­ne rej­lik a vi­rág ener­giá­ja, ben­ne van­nak in­for­má­ci­ós rez­gé­sei, ame­lye­ket a víz át­vesz és köz­ve­tít a pá­ciens számá­ra. Az adott vi­rág rez­gé­sei ké­pe­sek hely­re­ál­lí­ta­ni a be­teg ener­ge­ti­kai és in­for­má­ci­ós me­ze­jé­nek meg­bom­lott egyen­sú­lyát.

 

Ima­gi­ná­ció

Az agy nem sza­vakkal, ha­nem ké­pek­kel működik: min­den cse­le­kvés, amit ter­ve­zünk, előbb a ké­pek nyel­vén fo­gal­ma­zó­dik meg ben­nünk. Ezt hasz­nál­ják ki a gyó­gyí­tás­ban az ima­gi­ná­ci­ós – va­gyis a ké­pi meg­je­le­ní­tés nyel­vét al­kal­ma­zó – tech­ni­kák­nál. (Ma­gyar­or­szá­gon le­gin­kább az e mód­szer és a me­di­tá­ció bi­zo­nyos ele­me­it ma­gá­ban egye­sí­tő – ön­gyó­gyí­tás­ra és má­sok ke­ze­lé­sé­re egy­aránt al­kal­mas – Sil­va-fé­le agy­kon­troll ter­jedt el.)

 

A gyó­gyí­tók el­kép­ze­lik, amint gyó­gyí­tó ener­giá­ju­kat ki­ve­tí­tik a pá­ciens va­la­me­lyik test­ré­szé­re, vi­zua­li­zál­ják, hogy fel­sza­ba­dít­ják az ener­gia­blok­ko­kat, el­tá­vo­lít­ják az ener­gia­töb­ble­tet a test bi­zo­nyos ré­sze­iről. Több­nyi­re ar­ról szá­mol­nak be, hogy ha a vi­zua­li­zá­ció so­rán a sa­ját bio­e­ner­giá­ju­kat ad­ják át, ak­kor ha­ma­ro­san el­fá­rad­nak, majd ener­ge­ti­kai­lag ki­me­rült­nek ér­zik ma­gu­kat. En­nek meg­elő­zé­sé­re és a ma­xi­má­lis ha­té­kony­ság elé­ré­sé­re in­kább azt kép­ze­lik el, hogy csu­pán csa­tor­na­ként szol­gál­nak az egye­te­mes, koz­mi­kus vagy is­te­ni ener­gia számá­ra, amely min­den­ki­nek kor­lát­lan mennyi­ség­ben áll ren­del­ke­zé­sé­re. Jel­lem­ző, hogy ha ez utób­bi mód­szert al­kal­maz­zák, ak­kor a ke­ze­lé­sek vé­gé­re még több ener­giá­juk van, mint előt­te, és egy­ál­ta­lán nem fá­rad­nak el.

 

Az ima­gi­ná­ci­ót ön­gyó­gyí­tás­ra is fel le­het hasz­nál­ni (Ach­ter­berg, 1985). A be­teg vi­zua­li­zál­ja, amint ma­gá­ba szív­ja és tes­te azon he­lye­i­re irá­nyít­ja a gyó­gyí­tó ener­gi­át, ahol pro­blé­má­ja van. Ha pél­dá­ul fáj­dal­mat érez, azt a test­részt vö­rös szín­ben kép­zel­he­ti el, azu­tán ugyan­csak ké­pe­ket al­kal­maz­va el­jut­hat odá­ig, hogy a ma­gá­ba gyűj­tött gyó­gyí­tó ener­giá­val va­ló­ság­gal el­mos­sa, el­tün­te­ti a vö­rös színt. A vi­zua­li­zá­ció so­rán a szín fo­ko­za­to­san el­hal­vá­nyul, vé­gül fe­hér­ré vál­to­zik – az­zal pár­hu­za­mo­san, ahogy köz­ben a fáj­da­lom is mú­lik. Az al­ler­giá­val küz­dő em­be­rek számá­ra aján­lott tech­ni­ka az, hogy tes­tük kö­rül egy­faj­ta ener­ge­ti­kai vé­dő­paj­zsot kép­zel­nek el, amely csök­ken­ti az al­ler­gi­ás re­ak­ció­kat.

 

Az im­mun­rend­szert ugyan­csak erő­sí­te­ni le­het ima­gi­ná­ció­val (Pert, Dre­her és Ruff, 1998, va­la­mint Si­mon­ton és Sher­man, 1998). Rák­be­te­ge­ket ar­ra biz­tat­nak, hogy kép­zel­jék el fe­hér­vér­sejt­je­i­ket cá­pák­nak, nagy fe­hér fo­gak­kal, majd vi­zua­li­zál­ják, ahogy ezek va­ló­ság­gal fel­fal­ják, el­tün­te­tik a rá­kos sej­te­ket.

 

Az e té­má­val fog­lal­ko­zó ku­ta­tá­sok el­ső­sor­ban az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­sé­re össz­pon­to­sí­ta­nak (Si­mon­ton és Smith). Idevág az a köz­le­mény, amely sze­rint az im­mun­sej­tek tu­cat­nyi neu­ro­pep­tid se­gít­sé­gé­vel ké­pe­sek köz­vet­le­nül kom­mu­ni­kál­ni az agy­sej­tek­kel (Pert és Di­enst­frey, 1988). Szá­mos ta­nul­mány elem­zé­se alap­ján Si­mon­ton és Sher­man ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott, hogy az ima­gi­ná­ci­ós tech­ni­ka ak­kor a leg­ha­té­ko­nyabb, ha me­di­tá­ció­val és re­la­xá­ció­val kom­bi­nál­ják. Ké­pes jó­té­ko­nyan hat­ni rák­be­te­gek ál­la­po­tá­ra, csök­ken­ti a ha­lá­lo­zá­si arányt és meg­hosszab­bít­ja a tú­lé­lé­si időt.

 

 

Me­di­tá­ció

A me­di­tá­ció­nak szá­mos for­má­ja van, de mind­e­gyik­ben kö­zös, hogy se­gí­tik az agyat a kon­cen­trá­lás­ban. Se­gít­het eb­ben va­la­mi­lyen szó­nak vagy mon­dat­nak az is­mé­tel­ge­té­se (man­tra, man­trá­zás), az imád­ság, va­la­mi­lyen tárgy hosszan tar­tó né­ze­ge­té­se, majd be­hunyt szem­mel va­ló fel­idé­zé­se (ilyen pél­dá­ul a gyer­tya­láng-me­di­tá­ció), a meg­fe­le­lő lég­zés, bi­zo­nyos moz­gá­sok (pél­dá­ul tánc, szer­tar­tá­sok). A kü­lön­bö­ző lég­zés­tech­ni­kák­ban kö­zös, hogy a me­di­ta­tív ál­la­pot elé­ré­sé­hez min­den­kép­pen las­sí­ta­ni kell a lég­zést, csök­ken­te­ni a be­lég­zés idő­tar­ta­mát és a be­lé­leg­zett le­ve­gő mennyi­sé­gét, nö­vel­ni vi­szont a ki­lég­zés idő­tar­ta­mát. Ugyan­csak lény­eges a ki­lég­zést kö­ve­tő lég­zés­szü­net.

 

Ha men­tá­lis ener­gián­kat össz­pon­to­sít­juk egy bi­zo­nyos do­log­ra, ak­kor el­ménk, szel­le­münk erő­sebb lesz, több­re vá­lik ké­pes­sé. Az ener­gi­agyó­gyí­tás­ban al­kal­ma­zott me­di­tá­ció hoz­zá­já­rul a meg­fe­le­lő kon­cen­trá­ció elé­ré­sé­hez, ah­hoz, hogy ha­té­kony kap­cso­lat­ba ke­rül­jünk a sa­ját bio­e­ner­giánk­kal, il­let­ve olyan ál­la­pot­ba hoz­za a gyó­gyí­tót, amely meg­könnyí­ti a bio­e­ner­ge­ti­kai kap­csot a pá­ciens­sel. Se­gít ab­ban is, hogy a gyó­gyí­tó (il­let­ve ön­gyó­gyí­tó) könnyeb­ben kap­cso­lat­ba lép­jen az is­te­ni vagy koz­mi­kus ener­giá­val (LeS­han, 1974).

 

A kü­lön­fé­le ta­nul­má­nyok meg­ál­la­pí­tá­sai sze­rint me­di­tá­ció­val csök­kent­he­tő a fáj­da­lom, a stressz, a ma­gas vér­nyo­más, az izom­fe­szült­ség, sőt még a ma­gas ko­lesz­te­rin­szint és más pro­blé­mák is. A me­di­tá­ció ku­ta­tá­sá­val fog­lal­ko­zik töb­bek kö­zött a Ma­ha­ris­hi Nem­zet­kö­zi Egye­tem. Meg­em­lí­ten­dő, hogy e té­ma­kör­ben Mi­cha­el Murphy és Ste­ven Do­no­van 600 ta­nul­mányt ele­mez­ve 1997-ben pu­bli­kált át­fo­gó köz­le­ményt. Tegyük hoz­zá, hogy a me­di­tá­ció to­váb­bi elő­nye: egy fil­lér­be sem ke­rül, bár­ki és bár­mi­kor vé­gez­he­ti. Bi­zo­nyos, hogy rit­káb­ban lesz szük­sé­ge or­vos­ra és kór­há­zi ke­ze­lés­re (Or­me-Johnson, 1976).

 

Me­di­tá­ció so­rán gya­kran fel­sza­ba­dul­nak a rej­tett, blok­kolt ér­zel­mek, ol­dód­nak a lel­ki gör­csök. Ha ez túl hir­te­len tör­té­nik meg, és a me­di­tá­ló nincs kel­lő­képp fel­ké­szül­ve, ak­kor ér­zel­mi­leg labi­lis ál­la­pot­ba jut­hat. Ter­mé­sze­te­sen min­dez el­ke­rül­he­tő, ha a fo­lya­ma­tot a me­di­tá­ci­ós tech­ni­kák­ban ta­pasz­talt sze­mély ve­ze­ti.

 

 

In­tuí­ció

Az ener­gia­ke­ze­lé­sek so­rán, ami­kor a gyó­gyí­tó kap­cso­lat­ba ke­rül a pá­ciens­sel, olyan in­for­má­ció­áram­lás is vég­be­megy, amely meg­könnyí­ti a gyó­gyí­tást. A ter­apeuta nem csu­pán le­ta­po­gat­ja a be­teg au­rá­ját, ha­nem gya­kran meg­ér­zé­sei, in­tuí­ció­ja is ve­ze­ti, hogy meg­ha­tá­roz­za: hol és mi­ként nyújt­hat se­gít­sé­get. Szá­mos gyó­gyí­tó be­szá­mol ró­la, hogy in­tuí­ció­ja ve­ze­ti ab­ban, hová he­lyez­ze ke­ze­it, mely he­lyek­re irá­nyít­sa az ener­giá­ját, és mi­lyen hosszú ide­ig tart­son a ke­ze­lés (Be­nor, 1992).

 

Az in­tuí­ció má­sik sze­re­pe ab­ban áll, hogy se­gít ér­zé­kel­ni a be­teg tü­ne­tei mö­gött meg­hú­zó­dó lel­ki pro­blé­má­kat, a pszi­cho­ló­giai hát­te­ret. Az al­ter­na­tív gyó­gyí­tók kö­zül so­kan ugyan­csak az in­tuí­ció­juk ré­vén ér­zé­ke­lik, ha a pá­ciens va­la­mi­lyen lel­ki vagy ér­zel­mi tra­u­mán esett át, amely hoz­zá­já­rult tü­ne­te­i­nek és be­teg­sé­ge­i­nek ki­fej­lő­dé­sé­hez. Kon­krét pél­da le­het er­re pél­dá­ul az a 40 éves nő­be­teg, aki­nek a fej­fá­já­sa el­ső­sor­ban a ve­le együtt élő fér­fi ag­resszív vi­sel­ke­dé­sé­re, bru­ta­li­tá­sá­ra ve­zet­he­tő vissza. A gyó­gyí­tó eb­ben az eset­ben in­tuí­ció­já­val ju­tott er­re a kö­vet­kez­te­tés­re, és be­te­ge meg is erő­sí­tet­te an­nak hely­tál­ló­sá­gát. Amint si­ke­rült a pár­kap­cso­la­tot meg­ja­ví­ta­ni, a fej­fá­jás is el­múlt (Be­nor).

 

 

Egyéb mód­sze­rek

Az ener­giá­val va­ló gyó­gyí­tás to­váb­bi ter­ápi­ás el­já­rá­sait itt csak meg­em­lít­jük. Ilyen az an­tro­po­zó­fia, az ájur­vé­da, a na­tu­ro­pá­ti­ás or­vos­lás, a szem­moz­gá­son ala­pu­ló mód­szer (EMDR) és a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás. A ho­me­o­pá­tia bi­zo­nyos ér­te­lem­ben ugyan­csak ener­gia­ke­ze­lés, bár itt az ener­gia el­ső­sor­ban rez­gé­sek, in­for­má­ci­ók for­má­já­ban adó­dik át. Mű­kö­dé­sét il­le­tő­en azon­ban ugyan­csak a meg­bom­lott har­mó­nia hely­re­ál­lí­tá­sa az alap­ve­tő.

Kürti Gábor
X. évfolyam 3. szám

Címkék: gyógyító energiák

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.