Új a terápiában

Hogyan működik a biokibernetikai orvoslás?

A biokibernetikai orvoslás elsősorban nem a tüneteket nézi, hanem egy hosszú kibernetikus válaszreakció láncolatsorozat alapvető okát, vagyis a szervezet biokibernetikai irányítórendszereivel foglalkozik.


 

 

A szervezet dinamikus rendszer, különböző életfunkciókat irányító kibernetikus "irányító körökkel". A tünet úgy jön létre, hogy egy lokális (helyi) ingerre, zavaró impulzusra a rendszer nem talál azonnal megoldást "lokális adaptációs szindróma" formájában, hanem pl. a lokális védekezőképesség gyengesége miatt "generalizált adaptációs szindróma" alakul ki. Minden adaptáció előbb vagy utóbb tünetet produkál, ami a sikertelen adatfeldolgozás eredménye. Minden betegségfolyamat megoldás, kiútkeresés a szervezet számára. A betegség soha nem spontán alakul ki, hanem hosszú ideje fennálló stresszreakciók sorozatának az eredménye. A stressz lehet fizikai, emocionális vagy akár a táplálkozásból eredő is. Ha a stressz-szituáció állandó és hosszú ideig tart, biztonsággal lehet mondani, hogy a betegség kialakul.

 

A tünetek eltűnése nem egyenlő a gyógyulással.

 

A biokomputer a centrális működő egységből - az agyból, a kimenő egységből -, a motorikus rendszerből és a bemenő egységből - az érzékelő rendszerből - áll.

 

A bemenő és kimenő impulzusok a receptorokon keresztül kerülnek be, és a centrális működő egység, az agy dolgozza fel őket. Az eredmény az izmon, a bőrön és a meridiánokon keresztül látható és mérhető (kineziológia; meridián-akupunktúra; bőrtermográfia).

 

Számítógépes hasonlattal ahhoz, hogy az egész funkcionáljon, lennie kell egy tárolóegységnek is, amely feldolgozókapacitást végez. Ez a komputer lényege. Itt történik minden befutó információ aktualizálása, feldolgozása. Külső tárolója a ROM (= ez amit betáplálnak és megváltoztathatatlan (= genetikai információ- DNA) és a RAM, ahová a változó, változtatható információk kerülnek (szerzett, tanult információk), melyek bármikor változtathatók, alakíthatók. A centrális egységbe befutó feldolgozandó információimpulzusok az aktuális érzékelő rendszeren kívül, vagy a ROM-ból, vagy a RAM-ból jönnek. A centrális feldolgozás eredménye láthatóvá tehető a képernyőn vagy tárolható a RAM-tárolóban, ahonnan mindig előhívhatók. (Ugyanakkor szögezzük le, az emberi szervezet a legnagyobb teljesítményű számítógépnél is bonyolultabb.) 

 

A szervezet minden szövete és folyadéka rendelkezik mikromágneses képességekkel. A test képes a "negatív" és "pozitív" rezgések között különbséget tenni (biofoton). Elfogadó vagy elutasító reakcióval azonnal, digitálisan reagál az őt érő pozitív vagy negatív hatásokra. Ez a válasz mérhető gépekkel a bőr ellenálló képességén vagy izomreflexeken keresztül.

 

Mit jelent az élet? Válaszolni ingerekre.

 

Mit jelent az egészség? Helyesen válaszolni az ingerekre.

 

Minden sejt egy minikomputer, elraktározott programmal.Minden egyes sejt-minikomputer összeköttetésben áll sok-sok hasonlóan működő minikomputerrel, az egész hálózattal. Azzal az elsődleges feladattal, hogy a rendszer túlélését garantálja. Mindig azt fogja tenni, ami a legszükségesebb az élet fenntartásához. Ez csak akkor működik, ha az információ akadálytalanul tud áramlani. 

 

Nézzük meg ezt a folyamatot a "caries" példáján. A túlzott cukorfogyasztás általában kalciumhiányt okoz. Ennek csökkenésére megindul a fog kalciumtartalékainak leépítése a fogakban, és ez fogszuvasodást eredményez. A szervezet ezzel foganyagot "áldoz" fel, hogy a kalciumhiányt életfontosságú területeken kompenzálja. "Megold" egy fontos problémát és előidéz egy kisebbet. A szervezet nem dönt, csak válaszol, túlélési stratégiát követve, és ennek érdekében kompromisszumokra hajlamos.

 

A biológiai gyógyászatban az orvos számára az emberi szervezet az anyag, amelyen "dolgozik". Célja az egészség helyreállítása. A művészet az, hogy megtalálja ehhez a legmegfelelőbb módszert. Önmagunkban kell tudatosítanunk, hogy a betegség nem a normálértékektől eltérő számok összessége. A betegség nem ellenség, ami ellen harcolni kell vagy meg kell semmisíteni, hanem az egész embert érintő sorskérdés. A betegség fejlődési folyamat, ami a lélek és a szellem segítőjévé válik. A betegeket saját felelősségük tudatára kell ébreszteni. Minden szervezetet érő behatás vagy lokális irritáció beindítja a szervezet kompenzációs mechanizmusát. Először még nincsenek tünetek, holott az információs hordozó rendszerben már megbomlott a rend. A mai környezetszennyezett világban mindannyian ebben az állapotban vagyunk. Köztünk sokan tünetmentesek, de a hatás mindannyiunkat érint. Amikor a szervezet regulációs rendszerének kompenzációs kapacitása kimerül, kezdődnek a tünetek, majd a krónikus betegségek.

 

Minden krónikus panasszal orvoshoz forduló betegnek van története (előélete) a "kompenzációs időszakból"!

 

Meg kell tudnunk: milyen állapotban van a regulációs rendszer? Normál? Zavart? Blokkolt? Krónikus betegségek esetén a regulációs képesség zavart. Minden további megterhelő beavatkozás előtt (pl. operáció, implantáció) helyre kell állítani a normális regulációs képességet.

 

Ezzel meg kell tudnunk, mik a zavaró tényezők, mi okozza a krónikus irritációt.

 

Képernyő = izom, bőr,meridián (kineziológia, merediánakupunktúra, bőrtermográfia) - Centrális egység = agy (ROM = DNA, RAM = tanult információk) - Bemenő egység = érzékelő rendszer (receptorok)

 

Strukturális zavar? Pl. diszfunkció a craniosacralis rendszerben, a rágóapparátusban, a rágóízületben vagy rágóizomban? Biokémiai zavar? Pl. allergiák, vitamin- és ásványianyag-hiány? Környezetszennyezés, avagy nehézfémterheltség? Pszichés zavar? Pl. pszichoemocionális; pszichoszociális... Krónikus biofizikális vagy bioinformatív irritációk: pl. hegek, geopatikus zavarómezők vagy egyéb gócok?

 

A fogászat területén három krónikus zavaró tényező jöhet szóba:

 

1. A szervezetet terhelő, számára nem jól tolerálható, allergizáló fogművek.

 

2. Krónikus gyulladások, gócok.

 

3. A rágóapparátus diszfunkciója.

 

Az egészség = harmónia. A betegség = diszharmónia. A gyulladás = a harmónia helyreállítása. A harmónia az ember személyiségének minden szintjére vonatkozik (testi, szellemi, érzelmi, energetikai szint).

 

Az egészség = testi, pszichés, szociális jóérzet. Akkor érezzük jól magunkat, ha személyiségünk pozitív lelki minták szerint gondolkodik, érez és cselekszik. Ha a pozitív információs impulzusok lelki okok miatt blokkoltak (pl. trauma, sokk, bizonytalanság), az ember negatív érzelmi programok szerint kezd élni, és saját árnyékától megijedve pszichoszomatikus tüneteket produkál (kedvetlenség, energiahiány, félelem, ingerlékenység, pesszimizmus stb...) Ezek egy bizonyos "lappangási idő" után testi, szervi tünetekké válnak. Előáll a diszharmónia.

 

Gyógyulás csak akkor lehetséges, ha a krónikus zavaró tényezőket megsemmisítjük, eltávolítjuk a szervezetből és tudatosítjuk a probléma mögött meghúzódó pszichés "háttér" tevékenységet. Ez az első lépés a szervezet öngyógyítása és az egészség felé.

Dr. Rippel Emília
XI. évfolyam 8. szám

Címkék: biokibernetika, kibernetika, terápia

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.