Új a terápiában

Holisztikus bába



    Noll Andrea Nandu és egy mexikói újszülött kisfiú

     

    So­ha aze­lőtt nem ta­lál­koz­tam annyi kér­dő arc­ki­fe­je­zés­sel és fel­vont sze­möl­dök­kel, mint amió­ta a fog­lal­ko­zá­som iránt ér­dek­lő­dők­nek azt vá­la­szo­lom, hogy ho­lisz­ti­kus bá­ba va­gyok. „Ho­lisz­ti­kus mi­cso­da?” „Mi­lyen bá­ba?” – hang­za­nak a bi­zony­ta­lan vissza­kér­de­zé­sek, amió­ta csak az USA Te­xas ál­la­má­ban, El Pa­só­ban elvég­zett ta­nul­má­nyaim után, 2005 má­ju­sá­ban ha­za­tér­tem. Bár a ho­liz­mus fo­gal­ma nem cseng ide­ge­nül a ter­mé­sze­tes élet­mód iránt ér­dek­lő­dők fü­lé­ben, a bá­ba­ság­gal össze­füg­gés­ben még nem ter­jedt el szé­les kör­ben. Meg­val­lom, so­k­r­é­tű­sé­ge miatt nem könnyű de­fi­niál­nom hi­va­tá­som mi­ben­lé­tét még sa­ját ma­gam számá­ra sem.

     

    A gö­rög ho­los (egész) szó­ból ere­dő ho­liz­mus fo­gal­má­ban ki­fe­je­ző­dik az el­me, a test, az ér­zé­sek, a spi­ri­tua­li­tás és a kör­nye­zet be­vo­ná­sa az egész­ség­me­gőr­ző és gyó­gyí­tó fo­lya­ma­tok­ba. A ho­lisz­ti­kus egész­ség­gon­do­zás a kap­cso­ló­dás elvén mű­kö­dik, amely­ben min­den min­den­nel össze­függ, a tel­jes kép­be ezért min­den be­le­ér­ten­dő, az ér­zé­ke­lés pe­dig egy­szer­re több­fé­le csa­tor­nán ke­resz­tül, jobb fél­te­kés mó­don megy vég­be, amely a nyu­ga­ti vi­lág­ban csak nap­ja­ink­ban kez­di vissza­nyer­ni év­szá­za­do­kon át el­fe­lej­tett je­len­tő­sé­gét.

     

    A szü­lés­kí­sé­rés ho­lisz­ti­kus pa­ra­dig­má­já­nak alap­ja a test (élet­mű­kö­dé­sek), az el­me (gon­dol­ko­dás) és a szel­lem (spi­ri­tua­li­tás) elvá­laszt­ha­tat­lan egy­sé­ge. En­nek fe­lis­me­ré­se az­zal a be­lá­tás­sal kez­dő­dött, hogy az el­me fi­zi­kai „szék­he­lye”, az agy bi­zo­nyos ér­te­lem­ben nem csu­pán a fej­ben, ha­nem a tel­jes ideg­rend­szer­ben, így a tel­jes test­ben je­len van. Már­pe­dig ha az el­mét és a tes­tet egy­ség­nek te­kint­jük, ak­kor még­oly me­cha­ni­kus tes­ti je­len­sé­gek­nél is, mint egy csont­tö­rés, ugya­nak­ko­ra je­len­tő­sé­gű, hogy a sé­rült mit gon­dol és érez ve­le kap­cso­lat­ban, mint az, ho­gyan gip­szel­jék be. A szü­lés ese­té­ben, ahol a lel­ki fo­lya­ma­tok a le­he­tő leg­szem­be­tűnőbb mó­don érin­tik a tes­ti fo­lya­ma­to­kat, a pszi­chés és ér­zel­mi ál­la­po­tok fel­tér­ké­pe­zé­se nem csu­pán hasz­nos, ha­nem elen­ged­he­tet­len. Ez ter­mé­sze­te­sen meg­kí­ván­ja, hogy a vá­ran­dós­gon­do­zást vég­ző és a szü­lést kí­sé­rő (szük­ség­kép­pen azo­nos) se­gí­tő hosszabb időt, vi­zi­ten­ként akár 1-3 órát is együtt tölt­sön kli­en­sé­vel, hogy meg­ért­se, mi min­den áll a fi­zi­kai test­ben meg­nyil­vá­nu­ló je­len­sé­gek hát­te­ré­ben. A bá­ba­ság­ról szó­ló iro­da­lom­ban szám­ta­lan olyan ese­tről ol­vas­ha­tunk, ame­lyek­ben a tes­ti fo­lya­ma­to­kat az ér­zel­mek fel­dol­go­zá­sá­val si­ke­rült se­gí­te­ni. Ilyen pél­dá­ul az, ami­kor az anya ne­mi erő­szak, abor­tusz vagy spon­tán ve­té­lés él­mé­nyé­vel a múlt­já­ban fél at­tól, hogy át­ad­ja ma­gát a ki­to­lá­si szak­ban ta­pasz­tal­ha­tó in­ten­zív ér­zé­sek­nek, ám ha ki­fe­je­zi és fel­dol­goz­za az át­él­tek­hez kap­cso­ló­dó ér­zel­me­it (gyászt, ha­ra­got, bűn­tu­da­tot vagy bár­mi mást), ak­kor ké­pes­sé vá­lik rá. Gya­kor­la­tunk­ban a vá­ran­dós­gon­do­zás alatt cél­zot­tan is al­kal­mat te­rem­tünk ar­ra, hogy az ilyen és ha­son­ló em­lé­kek fel­dol­go­zá­sa meg­tör­tén­hes­sen. Ná­lunk ez fő­leg sze­mé­lyes be­szél­ge­tés(ek) for­má­já­ban tör­té­nik a vá­ran­dó­svi­zi­tek fo­lya­mán, de is­me­rek olyan bá­ba­pra­xist is, ahol cso­por­tos szü­lés­fel­ké­szí­tés ré­sze­ként fog­lal­koz­nak ez­zel.

     

    A spi­ri­tuá­lis fo­lya­ma­tok­nak ab­ból a fe­lis­me­rés­ből ki­in­dul­va tu­laj­do­ní­tunk nagy je­len­tő­sé­get, hogy az anyá­vá vá­lás a nő egyé­ni szel­le­mi út­ja, bel­ső fej­lő­dé­se és ön­ér­té­ke­lé­se szem­pont­já­ból kulcsfon­tos­sá­gú él­mény, így a tel­jes to­váb­bi éle­tét meg­ha­tá­roz­hat­ja az, hogy a kör­nye­ze­te mi­lyen mér­ték­ben tud­ja őt tá­mo­gat­ni e mér­föld­kő át­lé­pé­sé­ben. Az élet­sza­kasz­vál­tás nagy­sze­rű­sé­gé­nek tisz­te­le­té­re a ho­lisz­ti­kus bá­bai gya­kor­lat­ban nem rit­kák a szü­lés előt­ti ki­sebb-na­gyobb „út­ra bo­csá­tó”, „be­ava­tó” ri­tu­á­lék, tör­tén­jen az akár egy meg­hitt sze­mé­lyes lá­to­ga­tás vagy kö­zö­sen el­köl­tött ebéd, akár egy sa­ját­osan ko­reo­gra­fált, csa­lá­di vagy ba­rát(nő)i kör­ben me­gült kis szer­tar­tás ke­re­té­ben, il­let­ve va­la­mi­lyen szim­bo­li­kus tárgy át­adá­sá­val. Ez ná­lunk pél­dá­ul egy szí­nes gyöngysor, amely­re annyi gyöngysze­met fűzünk fel, amennyi az ál­ta­lunk ed­dig kí­sért va­la­mennyi anya gyer­me­ke­i­nek, plusz a sa­ját­ja­ink­nak na­pra­ké­szen ak­tuá­lis száma, hogy a szü­lés előtt ál­ló vá­ran­dós meg­érez­hes­se az e ta­pasz­ta­lat­ban előt­te já­ró asszo­nyok gén­szin­tű, ősi tu­dá­sá­nak ere­jét és rá mer­je bíz­ni ma­gát, ha el­jön az idő.

     

    A spi­ri­tua­li­tás tisz­te­let­ben tar­tá­sá­hoz kap­cso­ló­dik az is, hogy egy ho­lisz­ti­kus bá­bá­nak le­ga­lább a szü­lés kö­rü­li szo­ká­sok te­kin­te­té­ben is­mer­nie kell az anya kul­tu­rá­lis és val­lá­si kör­nye­ze­tét is, hogy en­nek meg­fe­le­lő­en kí­sér­hes­se a csa­lá­dot.

     

    A ho­lisz­ti­kus pa­ra­dig­ma sze­rint a test nem egy tér­ben kor­lá­to­zott egy­ség, ha­nem kö­rül­ha­tá­rol­ha­tat­lan ener­giarend­szer, amely más ener­giarend­sze­rek­hez kap­cso­ló­dik. Eb­ből nem csak az kö­vet­ke­zik, hogy a ho­lisz­ti­kus bá­ba­ság a gya­kor­lat­ban a nyu­ga­ti or­vos­lás­nál sok­kal tá­gabb te­ret en­ged az olyan gyó­gyí­tó rend­sze­rek hasz­ná­la­tá­nak, mint a ho­me­o­pá­tia, az aku­punk­tú­ra, a re­i­ki vagy az „ener­gi­agyó­gyí­tás” egyéb for­mái, ha­nem az is, hogy be­ha­tó­an fog­lal­ko­zik a kis­ma­ma kör­nye­ze­té­ből rá irá­nyu­ló ener­gi­ák­kal, szár­maz­za­nak azok em­be­ri kap­cso­la­tok­ból (pár­kap­cso­la­ti sta­bi­li­tás, sze­re­tet, sze­xua­li­tás, stressz, ha­rag, ag­go­da­lom stb.) vagy a tár­gyi kör­nye­zet­ből (su­gár­szennye­zés, mi­kro­hul­lám, elek­tro­mág­ne­ses­ség stb.). En­nek lét­jo­go­sult­sá­ga a gya­kor­lat­ban le­gin­kább azon mér­he­tő le, hogy mi­lyen meg­le­pő ha­té­kony­ság­gal működ­nek olyan „bá­bat­rük­kök”, mint pél­dá­ul ami­kor egy ela­kadt va­jú­dás új­ra len­dü­le­tet kap at­tól, hogy a bá­ba be­hív vagy ki­küld va­la­kit a szo­bá­ból, il­let­ve meg­vál­toz­tat­ja a tér ener­giá­ját egy ab­lak ki­nyi­tá­sá­val, a fé­nyek tom­pí­tá­sá­val vagy épp ze­né­vel.

     


    Holdkunyhó – csendes visszavonulóhely nők számára az Észak-Amerikai Bábaszövetség konferenciáján

     

    Az előb­bi­ek is­me­re­té­ben nem két­sé­ges, hogy a vá­ran­dós anya ener­ge­ti­kai kör­nye­ze­té­nek ma­ga a bá­ba is szer­ves ré­szét ké­pe­zi. Ket­te­jük kap­cso­la­ta egyen­ran­gú­sá­gon, bi­zal­mon és együtt­műkö­dé­sen ala­pul. Az egyen­ran­gú­ság jel­leg­ze­tes mó­don ab­ban is tü­krö­ző­dik, hogy a ho­lisz­ti­kus szak­em­be­rek nem ne­ve­zik az ál­ta­luk se­gí­tet­te­ket pá­ciens­nek (amely a la­tin „el­tűr, el­szen­ved” szó­ból ered), ha­nem előny­ben ré­sze­sí­tik he­lyet­tük a mel­lé­ren­de­lést job­ban tü­krö­ző kli­ens, ven­dég, kis­ma­ma, szü­lő­pár stb. sza­va­kat.

     

    Az ér­zé­ke­lés­nek az a mód­ja, ame­lyet írá­som ele­jén a „több­fé­le csa­tor­nán ke­resz­tül vég­be­me­nő”, il­let­ve „jobb fél­te­kés” jel­zők­kel il­let­tem, szin­tén fon­tos jel­lem­ző­je a ho­lisz­ti­kus bá­bai gon­dos­ko­dás­nak. A gya­kor­lat­ban ez azt je­len­ti, hogy a bá­ba nem csu­pán a kül­ső, akár mű­sze­rek­kel vagy szű­rő­vizs­gá­la­tok­kal is mér­he­tő té­nye­ző­kön ke­resz­tül fi­gye­li kli­en­sét és hoz­za dön­té­se­it, ha­nem a tu­dás bel­ső for­rá­sai­ból is me­rít. E for­rá­sok kö­zül a leg­fon­to­sab­bak az anya bel­ső ér­zé­ke­lé­se és tes­ti szin­tű tu­dá­sa ma­gá­ról, il­let­ve a bá­ba in­tuí­ció­ja, va­gyis az a tu­dás vagy meg­ér­zés, amely lo­gi­kus gon­do­la­ti elem­zés nél­kül, köz­vet­le­nül ke­let­ke­zik az em­ber­ben az összes ener­ge­ti­kai és egyéb té­nye­ző be­fo­ga­dá­sá­nak ered­mé­nye­kép­pen. Ki ne hal­lott vol­na olyan ese­tről, ami­kor va­la­ki or­vos­hoz for­dult an­nak el­le­né­re, hogy sem­mi­fé­le tes­ti tü­net nem mu­tat­ko­zott raj­ta, pusz­tán an­nak alap­ján, hogy úr­rá lett raj­ta a „va­la­mi nincs rend­ben” ér­zé­se, majd ki­de­rült, hogy va­ló­ban tör­tént a tes­té­ben va­la­mi­lyen vál­to­zás, ame­lyet a vizs­gá­la­tok ké­sőbb iga­zol­tak?

     

    Ha ki kel­le­ne vá­lasz­ta­nom a ho­liz­mus alap­el­vei kö­zül a szá­mom­ra leg­fon­to­sab­bat, az jó eséllyel a gon­dos­ko­dás sze­mély­re sza­bott­sá­ga (in­di­vi­dua­li­zált­sá­ga) vol­na. A ho­lisz­ti­kus gon­dos­ko­dás­ban nincs ru­tin­be­avat­ko­zás! Az, hogy va­la­ki­nek a sú­lya két ki­ló­val nőtt-e a vá­ran­dós­ság alatt vagy hu­szo­nöt­tel, más meg­íté­lés alá esik, ha az il­le­tő negy­ve­nöt ki­ló­val kezdte a vá­ran­dós­sá­gát és más alá, ha ki­lenc­ven­nel, ezért olyan, hogy „ide­á­lis súly­gya­ra­po­dás”, ön­ma­gá­ban nem lé­te­zik. Ha va­la­ki­nek va­jú­dás köz­ben egy bi­zo­nyos ér­té­ket mu­tat a vér­nyo­má­sa, ak­kor egy­ál­ta­lán nem min­d­egy, hogy a vá­ran­dó­svi­zi­tek so­rán, a min­den­na­pi élet­ben is annyi volt-e, vagy eset­leg nagy­ság­ren­dek­kel több vagy ke­ve­sebb. A „nor­má­lis” ha­tár­ait ezért min­den­ki számá­ra egyé­ni­leg ál­la­pít­juk meg. Ha­son­ló­kép­pen, egy hosszú ide­je nem ha­la­dó va­jú­dás­nál le­het, hogy az egyik anyá­nak azt ja­vas­lom, hogy tán­col­jon a pár­já­val és rin­gas­sa a csí­pő­jét, egy má­sik­nak azt, hogy gon­dol­ja át, van-e még ben­ne bár­mi fé­le­lem a szü­lés­sel kap­cso­lat­ban, egy har­ma­dik­nak pe­dig azt, hogy pi­hen­jen le egy ki­csit és pró­bál­jon szun­di­kál­ni a kon­trak­ci­ók kö­zött. Ez per­sze fo­lya­ma­tos, sok­té­nye­zős mér­le­ge­lést von ma­ga után a se­gí­tők ré­szé­ről, ami né­ha va­la­mi­fé­le men­tá­lis zson­glőr­mu­tat­vány­ra ha­son­lít, ezért az is fon­tos, hogy a sa­ját ma­gam számá­ra min­dig meg tud­jam in­do­kol­ni – és le­he­tő­leg le is ír­ni, hogy vissza­kö­vet­he­tő le­gyen –, hogy mit mi­lyen meg­fon­to­lás­ból ja­va­sol­tam vagy tet­tem.

     

    Min­dez per­sze nem je­len­ti azt, hogy a ho­lisz­ti­kus bá­bai gon­dos­ko­dás­nak ne vol­ná­nak sza­bá­lyai, ke­re­tei. A gya­kor­lat szak­mai pro­to­koll­jait – pél­dá­ul azt, hogy mi­lyen esz­kö­zö­ket, gyógy­nö­vé­nye­ket vagy ho­me­o­pá­ti­ás sze­re­ket mi­re hasz­ná­lunk – azon­ban a bá­ba (il­let­ve az egy­azon pra­xis­ban dol­go­zó bá­bák kö­re) sa­ját ma­gá­nak ír­ja és fej­lesz­ti, hi­szen fi­gye­lem­be kell ven­ni a bá­ba sze­mé­lyes szak­mai pro­fil­ját (pl. mely al­ter­na­tív gyó­gyí­tó rend­sze­rek­hez ért meg­fe­le­lő­kép­pen és me­lyek­hez nem), a gya­kor­lat jel­le­gét (pl. zaj­lik-e ta­nonc­kép­zés), az in­frast­ruk­tú­rát (pl. mi­lyen messze van a leg­kö­ze­leb­bi kór­ház), il­let­ve a na­pra­kész ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket, hogy a gya­kor­lat va­ló­ban tu­do­má­nyos bi­zo­nyí­ték (evi­den­cia) ala­pú le­hes­sen.

     

    A ho­lisz­ti­kus se­gí­tők nem dé­del­ge­tik ma­guk­ban azt az il­lú­zi­ót, hogy ők len­né­nek azok, akik a fo­lya­ma­to­kat vég­ső so­ron irá­nyít­ják. A ho­liz­mus elvá­laszt­ha­tat­lan an­nak a tény­nek a ma­xi­má­lis tisz­te­let­ben tar­tá­sá­tól, hogy a fe­le­lős­ség min­dig az egyén ke­zé­ben van sa­ját egész­sé­gét il­le­tő­en. Ez még ak­kor is így van, ha az il­le­tő azt hi­szi, hogy tel­jes mér­ték­ben át­ad­hat­ja ezt a fe­le­lős­sé­get egy gyógy­sze­re­ket és más be­avat­ko­zá­so­kat ren­de­lő, hi­er­ar­chi­kus or­vos­ló rend­szer­nek, hi­szen azt a dön­tést is ő hoz­za, hogy ki­ad­ja-e a ke­zé­ből a fe­le­lős­sé­get vagy sem. Sen­ki nem ké­pes va­la­ki mást egész­sé­ges­sé ten­ni, ha ő ma­ga nem akar az len­ni és nem tesz ér­te. Kü­lö­nö­sen igaz ez a bá­bai gya­kor­lat­ban, ahol rend­kí­vül nagy súlyt fek­te­tünk az egész­sé­ges táp­lál­ko­zás­ra, a ká­ros szen­ve­délyek­től va­ló meg­sza­ba­du­lás­ra, a test­moz­gás­ra, a stressz csök­ken­té­sé­re és ha­son­ló té­nye­zők­re, ame­lyek mind az egyén köz­vet­len ha­tás­kö­ré­be tar­toz­nak. Az egyé­ni fe­le­lős­ség­vál­la­lás elvé­ből kö­vet­ke­zik, hogy bá­ba­ként az egyik leg­fon­to­sabb fe­la­da­tunk tá­mo­gat­ni a szü­lő­pá­ro­kat sa­ját fe­le­lős dön­té­se­ik meg­ho­za­ta­lá­ban, el­ső­sor­ban a bir­to­kunk­ban le­vő leg­tel­je­sebb, leg­fris­sebb és leg­hi­te­le­sebb in­for­má­ciók­kal. A szü­lő nő és a szü­lést kí­sé­rő se­gí­tő csa­pat­mun­ká­ban dol­go­zik, ahol a leg­fon­to­sabb „csa­pat­tag” az anya! Ha egy anya a sa­ját dön­tés­ho­zó fo­lya­ma­tait és meg­ér­zé­se­it kö­vet­ve, ön­er­ejé­ből megy vég­ig a va­jú­dás transz­for­ma­tív él­mé­nyén, az rend­kí­vül gyü­möl­csö­ző ha­tás­sal le­het az élet min­den te­rü­le­té­re. „Ha er­re ké­pes vol­tam, töb­bé nincs előt­tem le­he­tet­len az élet­ben!”

     


    Szülősámli

     

    A ter­mé­sze­tes­ség­re va­ló tö­re­kvés hang­sú­lyo­zá­sa köz­ben könnyen fel­me­rül­het az a kér­dés, hogy a tech­no­ló­gia-köz­pon­tú or­vos­lás­sal össze­ha­son­lít­va a ho­lisz­ti­kus gyó­gyí­tás, il­let­ve bá­ba­ság va­jon alap­hoz­zá­ál­lás szint­jén tech­no­ló­gia­el­le­nes kell-e, hogy le­gyen. Nos, a hely­zet az, hogy bár bi­zo­nyos egész­ség­me­gőr­ző vagy gyó­gyí­tó mód­sze­rek gya­kor­lá­sa (pl. re­i­ki, die­te­ti­kai meg­elő­zés, gyógy­nö­vény-ter­ápia) egy­ál­ta­lán nem jár együtt bo­nyo­lult mű­sze­rek vagy más tech­no­ló­gi­ák al­kal­ma­zá­sá­val, a ho­lisz­ti­kus se­gí­tők ige­nis hasz­nál­hat­nak, és hasz­nál­nak is fej­lett tech­no­ló­gi­át a mun­ká­juk­hoz (kü­lö­nö­sen di­ag­nosz­ti­kai cé­lo­kra), amennyi­ben szük­sé­ges. A bá­bai gya­kor­lat­ban leg­hasz­no­sabb­nak bi­zo­nyu­ló tech­no­ló­gi­ák kö­zé tar­toz­nak pél­dá­ul kü­lön­bö­ző vér- és vi­ze­let­elem­ző vizs­gá­la­tok, il­let­ve olyan esz­kö­zök, mint a vér­nyo­más­mé­rő, a szív­hang­hall­ga­tó vagy az oxi­gén­pa­lack. A tech­no­ló­giá­nak azon­ban min­dig az egyén szol­gá­la­tá­ban kell áll­nia, ahe­lyett, hogy meg­en­ged­nénk, hogy elu­ral­ja az egész­ség­gon­do­zást. So­sem sza­bad pél­dá­ul csak a gép­nek hin­ni, ha az anya mást érez, mint amit a gép je­lez.

     

    A ho­lisz­ti­kus gon­dol­ko­dás­mód jel­lem­zői kö­zött hadd em­lít­sem meg azt is, amellyel kap­cso­lat­ban ta­lán a le­gin­kább el­té­rő a más pa­ra­dig­mák sze­rint gon­dol­ko­dók vé­le­ke­dé­se. Ez a ha­lál el­fo­ga­dá­sa az élet kör­for­gá­sá­nak ré­sze­ként. A tech­no­ló­gia­köz­pon­tú pa­ra­dig­ma rej­tett üze­ne­te va­la­hol min­dig az, hogy egy „bol­do­gabb tá­vo­li jö­vő­ben”, ha kel­lő­en fej­lett mű­sze­rek és gyógy­sze­rek áll­nak majd ren­del­ke­zés­re, a tech­no­ló­gia dia­dalt arat­hat a ha­lál fe­lett, sőt, ez te­kint­he­tő az or­vos­lás vég­ső cél­já­nak. Kö­vet­ke­zés­kép­pen a ha­lál a tech­no­ló­gia-köz­pon­tú or­vos­lás sze­mé­ben ku­darc­nak szá­mít, mond­ván, hogy „nem si­ke­rült a be­te­get meg­men­te­ni”. In­nen pe­dig csak egy lé­pés az, hogy egy ha­lá­le­set be­kö­vet­kez­te­kor rög­tön bűn­ba­kot is kell ke­res­ni. Ez­zel szem­ben a ho­lisz­ti­kus se­gí­tők több­sé­ge a ha­lált nem a lé­te­zés vé­ge­ként, ha­nem lét­sí­kvál­tás­ként, il­let­ve az egyén fej­lő­dé­sé­nek újabb sza­ka­sza­ként ér­tel­me­zi, hi­szen az em­bert fe­lé­pí­tő ener­gia nem vész el, csak át­ala­kul. A ha­lál el­fo­ga­dá­sa a ho­lisz­ti­kus se­gí­tők­nek le­he­tő­vé te­szi, hogy mé­lyen meg­bíz­za­nak az uni­ver­zum alap­ve­tő­en biz­ton­sá­gos ter­mé­sze­té­ben, il­let­ve a ben­ne rej­lő böl­cses­ség­ben.

     

    A bá­bák a női tes­tet sa­ját­os és ve­le­szü­le­tett mó­don nor­má­lis­nak te­kin­tik. A szü­lé­sze­ti el­lá­tás bá­bai mo­dell­je azt ta­nít­ja a nők­nek, hogy bíz­za­nak a vá­ran­dós­ság­ban és a szü­lés­ben, mint élet­ta­ni fo­lya­ma­tok­ban, rá­han­go­lód­va ar­ra, ami nor­má­lis, oly mó­don, hogy az at­tól va­ló el­té­ré­sek köny­nyen fe­lis­mer­he­tők le­gye­nek. A bá­ba­ság hi­te sze­rint az or­vo­si mo­dell té­ved ab­ban a fel­té­te­le­zé­sé­ben, hogy egy nor­má­lis, egész­sé­ges fo­lya­mat ele­ve ve­szé­lyes vol­na. A bá­bai mo­dell bi­zal­ma a vá­ran­dós­ság és szü­lés ter­mé­sze­tes fo­lya­ma­tai­ban, il­let­ve a szü­lés­nek el­ső­sor­ban tár­sa­dal­mi (nem or­vo­si) ese­mény­ként va­ló fó­kusz­ba ál­lí­tá­sa a nor­má­lis­ság­nak olyan at­mosz­fé­rá­ját te­rem­tik meg, amely el­len­pon­toz­za a kul­tú­rán­kon elu­ral­ko­dott vész­hely­zet-hisz­té­ri­át, mely a szü­lést ma­nap­ság öve­zi. Rö­vi­den, míg az or­vo­si mo­dell min­de­ná­ron a ha­lál el­ke­rü­lé­sé­re fó­ku­szál, a bá­bai mo­dell a vá­ran­dós­ság és a szü­lés élet­adó fo­lya­ma­tai­nak táp­lá­lá­sá­ra tö­rek­szik. Min­den kö­vet meg­moz­gat an­nak ér­de­ké­ben, hogy op­ti­má­lis egész­sé­gi és kö­zér­ze­ti ál­la­po­tot te­remtsen a gond­jai­kra bí­zott anyák és kis­ba­báik számá­ra” – ír­ja An­ne Frye Ho­lisz­ti­kus bá­ba­ság cí­mű köny­vé­ben.

     

    Idén is lesz születés hete

    Im­már ne­gye­dik al­ka­lom­mal, idén is meg­ren­de­zik a Szü­le­tés He­te or­szá­gos tá­jé­koz­ta­tó, szak­mai és kul­tu­rá­lis ren­dez­vény­sor­oza­tot. A má­jus 7-től 14-ig tar­tó hé­ten min­den ed­di­gi­nél több, 38 te­le­pü­lé­sen, kö­zel 54 ren­dez­vény­hely­szí­nen, több mint 200 elő­adó tart a szü­lés­sel, szü­le­tés­sel kap­cso­la­tos elő­adást, film­ve­tí­tést, ke­re­kasz­tal-be­szél­ge­tést, műhelyt, be­mu­ta­tót, író-ol­va­só ta­lál­ko­zót, ki­ál­lí­tást és egyéb pro­gra­mot. A ren­dez­vény­sor­ozat fő­véd­nö­ke a köz­tár­sa­sá­gi el­nök fe­le­sé­ge, Só­lyom Er­zsé­bet asszony.

     

    Az ed­di­gi­ek­től el­té­rő mó­don 2006-ban a Szü­le­tés He­te má­jus el­ső va­sár­nap­ján, 7-én, anyák nap­ján or­szá­gos nyi­tó­nap­pal ve­szi kez­de­tét a bu­da­pes­ti Arany­tíz Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ban. Az­nap kö­zel 40 in­gye­ne­sen lá­to­gat­ha­tó szí­nes pro­gram vár­ja az ér­dek­lő­dő­ket. Pa­lya Bea és Szo­ko­lay Don­gó Ba­lázs ad kon­cer­tet, Pop­per Pé­ter A szü­le­tés misz­té­riu­ma a kü­lön­bö­ző kul­tú­rák­ban cím­mel tart elő­adást, prof. dr. Pau­lin Fe­renc, a SO­TE II. Szü­lé­sze­ti és Nő­gyó­gyá­sza­ti Kli­ni­ka igaz­ga­tó­ja, egye­te­mi ta­nár a ko­ra­szü­lé­se­kről be­szél.

     

    A szü­lé­sze­ti szak­ma „nép­be­teg­sé­gei” kö­zött az el­ső he­lyet a ko­ra­szü­lé­sek fog­lal­ják el. Ha­zánk­ban ma éven­te több mint 8000 ko­ra­szü­lött szü­le­tik. Ez a szám az el­múlt 50 év­ben je­len­tő­sen meg­ha­lad­ta az eu­ró­pai át­la­got. Ezek­nél a gyer­me­kek­nél a szü­lést kö­ve­tő meg­be­te­ge­dé­sek zö­me tar­tós egész­ség­ká­ro­so­dás­sal is jár, és a fel­nőtt­kor­ban je­lent­ke­ző több be­teg­ség már a mé­hen be­lül pro­gra­mo­zó­dik. Pau­lin pro­fesszor elő­adá­sá­ban a fő hang­súlyt a pre­ven­ció­ra he­lye­zi.

     

    Dr. Pa­rá­di Jó­zsef Sza­ba­don szü­let­ni, sza­ba­don sze­ret­ni, sza­ba­don meg­hal­ni cím­mel tart elő­adást, míg Né­meth Kris­tóf Ivánfy Jak­sity György nem­rég meg­je­lent me­se­köny­vé­ből ol­vas fel. Ró­zsa Ibo­lya szop­ta­tá­si ta­ná­cso­kat ad, dr. Ranschburg Je­nő elő­adá­sá­ban fel­hív­ja a fi­gyel­met ar­ra, hogy a szü­lés utá­ni órák meg­ha­tá­ro­zó ha­tás­sal le­het­nek a ba­ba-ma­ma kap­cso­lat­ra, s ezál­tal a fel­nö­vek­vő gyer­mek ké­sőb­bi kö­tő­dé­se­i­re, éle­té­re. A pszi­cho­ló­gus ar­ra ke­re­si a vá­laszt, hogy mit te­he­tünk eb­ben az or­szág­ban, a most adott kö­rül­mé­nyek kö­zött an­nak ér­de­ké­ben, hogy jobb, tel­je­sebb, há­bo­rí­tat­la­nabb, meg­él­he­tőbb le­gyen a szü­lés, a szü­le­tés él­mé­nye?

     

    A szer­ve­zők ter­mé­sze­te­sen a gye­re­kek­re is gon­dol­nak, így töb­bek kö­zött lesz rajzver­seny, gyer­mek­fog­lal­koz­ta­tó, il­let­ve Sán­dor Il­di­kó Tü­csök­csa­lo­ga­tó cím­mel ta­nít „öl­bé­li já­té­ko­kat” ba­bák­nak és ma­mák­nak egy­aránt.

     

    A Szü­le­tés He­tét szer­ve­ző TA­VAM (Tár­sa­ság a Vá­ran­dós­ság és Anya­ság Mél­tó­sá­gá­ért) ön­szer­ve­ző­dő női kö­rök, kis­ma­mak­lu­bok or­szá­gos há­ló­za­ta, amely se­gí­te­ni kí­ván min­den olyan kez­de­mé­nye­zést, mely a szü­lést-szü­le­tést, az élet meg­kez­dé­sé­nek fel­té­te­leit egy­re job­bá, ter­mé­sze­te­seb­bé te­szi, s ezál­tal a szü­lő-gye­rek kap­cso­lat, a csa­lá­di fe­le­lős­ség­vál­la­lás és a tu­da­tos­ság erő­sö­dé­sét szol­gál­ja. Cél­ja, hogy a nők és anyák a le­he­tő­sé­gek mi­nél szé­le­sebb kö­rű is­me­re­té­ben meg­ala­po­zot­tan dönt­hes­se­nek ar­ról, hogy ho­gyan hoz­zák vi­lág­ra kis­ba­bá­ju­kat.

     

    A Szü­le­tés He­te min­den ren­dez­vé­nye in­gye­ne­sen lá­to­gat­ha­tó. A tel­jes pro­gram meg­ta­lál­ha­tó a www.szu­le­tes­he­te.hu we­bol­da­lon.

     


    A szobrok az El Paso-i Maternidad La Luz dísztárgyai.

    Noll Andrea Nandu
    XII. évfolyam 5. szám

    Címkék: holisztikus bába

      Aktuális lapszámunk:
      2019. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.