Új a terápiában

Holisztikus fogszabályozás

Fogaink és az egészség

A kényszer és foghúzás nélküli korrigálás csak akkor működik, ha a helytelen fogállás kialakulásának mélyen fekvő okait derítjük fel. Eddig kevés szó esett arról, hogy a mechanikus megoldások mellett szelíd módszerek is léteznek a harapás helyreállítására. Ennek pedig az egész szervezet hasznát veszi.


A gyöngysorra hasonlító szabályos, hófehér fogsor a szépség nélkülözhetetlen része. Így azután manapság teljesen természetesnek számít, hogy a gyerekek és fiatalok esetében olykor egészséges fogakat is feláldoznak a helytelen fogállások és állkapocsproblémák orvoslására. A mai fogszabályozás bevett módszere az egészséges fogak eltávolítása méretre szabott harapás kialakításához. Sajnos, tehetjük hozzá, mivel erre a visszafordíthatatlan beavatkozásra csak a legritkább esetben van valóban szükség. A modern állkapocs-ortopédia ugyanis sikeres alternatív megoldásokat kínál gyerekek és felnőttek számára egyaránt.

 

Szájunk a maga belső terével, az állkapoccsal, a nyelvvel és a fogakkal sokkal több, mint az emésztőrendszer felső nyílása. A helytelen fogállások és állkapocsproblémák általában a gyerek nyolc- és tízéves kora között alakulnak ki. A fogorvos megméri a gyerek fogainak és állkapcsának méretarányait, és összehasonlítja azokat az átlagértékekkel, ha az állkapocs – az összehasonlítás alapját képező normához képest – túl kicsi, akkor többnyire kihúzzák az egyik (vagy több) elülső zápfogat. Így elegendő hely alakul ki ahhoz, hogy a többi fogat szoros fogszabályozóval vagy egyéb mechanikai segédeszközzel „normális” állásba kényszerítsék. Ezt a megoldást gyakran felnőtteknél is alkalmazzák.

 

 

A holisztikus szemlélet fontossága

Az ilyen megoldás nemcsak az egészséges fogakat hagyja figyelmen kívül, hanem a páciens egyéni adottságait, addigi fejlődését, azokat a külső és belső tényezőket, amelyek az állkapocs növekedését és a szájüreg változását pozitív irányba befolyásolhatják. Holott a holisztikus orvoslás szerint valamennyi foghoz hozzárendelhető egy-egy szervünk.

 

A gyerekek esetében egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a maradó fogak áttörésükkor ugyanolyan méretűek, mint amilyenek felnőttkorban lesznek. Ugyanakkor az álkapocs folyamatosan tovább nő, főleg a serdülőkor rohamos növekedési időszakában. A hagyományos megoldás a fogak eltávolításával helyet teremt, majd a többi fogat erőszakkal más állásba kényszeríti. Ez a folyamat fájdalmas, és sok esetben az állkapocs területének vérellátási zavarait idézi elő, ami negatív hatást gyakorol a fogtartó apparátus egészének kötőszövetére. A szájüregben előidézett erőszakos változtatások negatív hatással lehetnek a légzésre, az anyagcserére, az immunrendszerre és a testtartásra. Ezzel azonban a fogorvosok általában nincsenek tisztában.

 

A bionátorterápia sikerének egyik példája: ennél a fiatal páciensnél a szemfogak öt év leforgása alatt foghúzás nélkül is a helyes pozícióba vándoroltak

 

A kihúzásos módszer gyors megoldást ígér, ugyanakkor a gyerek felnőve sokszor újabb problémákkal találja magát szemben. A hiányzó fogak miatt diszharmónia alakul ki a testmagasság és az állkapocs mérete között, megváltoznak az arc arányai, és nemritkán lapos arcél alakul ki, amit „próbababamosoly” néven is emlegetnek. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban (ahol nagy szerepe van a mechanikus módszereknek) az egészséges fogak kihúzását újabban testi sértésnek számítják.

 

 

Vannak alternatívák

A megoldást az a holisztikus, funkcionális megközelítés jellemzi, amely nem a normák elérését célozza meg. Ehelyett a diagnózisban és a terápiában egyaránt az ember egészséges életfolyamatait veszi figyelembe. Például speciális nyelvmozgásokkal és a rágóizomzat aktivizálásával serkentik a szervezet öngyógyító erejét. A helytelen fogállásokat és az állkapocs deformálódásait pedig nem elszigetelten szemlélik, hanem az egész emberre vonatkoztatva.

 

Ez a kezelési eljárás nemcsak gyerekek, hanem felnőttek esetében is jól beválik. A növekedés befejeztével nem szűnik meg a csontrendszer befolyásolásának lehetősége. A harapás megemelése, a szorosan álló fogak helyrehozása, a fogsor kiegyenlítése mind lehetséges funkcionális eljárásokkal, illetve ezek és a mechanikus módszerek kombinációjával. A valóban hosszadalmas, olykor éveket igénybe vevő eljárás nemcsak a fogsort és a harapást rendezi, hanem az orrlégzést és a testtartást is javítja.

 

 

A helytelen fogállás kialakulásának okai

Holisztikus szemszögből nézve a helytelen fog- és állkapocsállások 80 százaléka örökletes. A kezdetek nemritkán az embrionális korba nyúlnak vissza. A mód, ahogyan a magzat az anyja méhében fekszik, esetleg egy traumatikus szülés, mindez negatív hatást gyakorolhat az állkapocs területére.

 

A mechanikus állkapocs-ortopédia a fogak kihúzásával, csavarozásával és szabályozásával éri el a normához való igazodást

 

Szervezetünk egészséges, optimálisan működő légzési, szopási és nyelési funkciókat feltételez. Ha a rendszerbe hiba csúszik, az egész rendszer működése zavart szenved. A megzavart szájfunkció főleg három területen jelentkezik: légzés-emésztés, tartás-mozgás, valamint a szellemi-érzelmi terület. Az emiatt kialakuló tünetek pedig megint csak befolyásolják az állkapocs és a fogállás fejlődését.

 

Ha egy kisgyerek gyakran megfázik, elképzelhető, hogy hozzászokik a nyitott szájjal való légzéshez. Ebből az évek során tipikus szájlégzéses harapás alakulhat ki, amikor a felső állkapocs fejlődését a tartósan mély nyelvfekvés akadályozza. Természetesen szerepet játszik ebben az is, hogy manapság kevés igazán erőteljes rágást igénylő táplálékot eszünk, ezért rágóapparátusunkat túl kevéssé vesszük igénybe.

 

A mind gyakoribb helytelen fogállások további oka az is, hogy egyre kevesebb babát szoptatnak. A szopás ugyanis csodálatos edzés az állkapocs fejlődése számára. A komplex szopó-nyelő mozgás segíti az alsó állkapocs fejlődését, miközben az anyával kialakuló szoros kontaktus a baba étvágyán kívül a melegség és meghittség iránti vágyát is kielégíti. Ha egy kisbabát nem szoptatnak vagy nem tud szopni, ezek az igényei kielégítetlenek maradnak. A gyerek emiatt ujjszopással vagy cumizással kárpótolja magát, ami rossz hatást gyakorol a harapás kialakulására.

 

 

Az öngyógyító erő aktivizálása

A holisztikus megközelítésű állkapocs-ortopédia is használ mechanikus, de sokkal inkább funkcionális módszereket. Központi eszköze a kivehető, a szájban lazán elhelyezkedő úgynevezett bionátor, amelyet Wilhelm Balters professzor fejlesztett ki. A fogszabályozó eszköz célja, hogy a nyelv, az ajkak és az arc izmainak stimulálásával szelíd módon érje el az állkapocs és a fogállás helyes átformálódását. A fogakat nem aktívan mozgatják, hanem arra serkentik, hogy maguktól vándoroljanak a helyes állásba. A bionátorterápiát gyakran kísérő eljárások egészítik ki: homeopátia, nyirokterápia, fizioterápia, logopédia vagy oszteopátia. A lelki gondok megoldódását ugyancsak segíti a terápia.

 

Az állkapocs gyerekkorban nem éri el végleges méretét, folyamatosan tovább nő, ezt pedig ritkán veszik figyelembe

 

Sikeres integrációs eljárás a Padovan-féle neurofunkcionális reorganizáció is, amely a központi idegrendszer helyreállítását, újrahangolását végzi el, hogy ezáltal meggyógyuljanak a gyermeki fejlődés során félresiklott zavarok vagy eltolódások. Ez a kezelés fejlődésünk kezdetére megy vissza, és újrahangol olyan alapfunkciókat, mint a szopás, a rágás és a nyelés. Az optimális testtartás és mozgás nélkülözhetetlen feltétele ugyanis a helyes kúszás, mászás és totyogás is, ezeket ugyancsak újragyakoroltatja.

 

A funkcionális, holisztikus állkapocs-ortopédia összességében véve stimulálja a szervezet saját aktivitását és öngyógyító erejét. Ebben maga a páciens is aktív szerepet kap. Nemcsak passzív viselője a fogszabályozónak, hanem aktivátor, mert pozitív hozzáállása nélkül nem érhető el siker. Az eredmény pedig nemcsak a fogak helyzetének elrendeződése, hanem a harmonikus arcforma kialakulása, a laza, szabályos szájtartás és a fiatalos arckifejezés lesz.

 

Állkapocs-ortopédia

Állkapcsunk nagysága nem véletlen, a szájüregben valamennyi fognak megvan a maga jelentősége és szerepe. A száj alapvetően multifunkcionális, befolyásolja, hogyan beszélünk, hogyan lélegzünk, hogyan nyelünk, és testünk határait is megszabja. Ha maradó fogakat kihúznak, az állkapocs megkisebbedik, és ezzel csökken a beszéd, a rágás és a légzés tere is. A holisztikus állkapocs-ortopédia éppen ezért pótolja a kihúzott fogakat, helyükre átmeneti pótlást helyez be, majd később implantátumokat.

 

A szoptatás csodálatos tréning az állkapocs fejlődésére

 

A felnőtteknek akkor érdemes állkapocs-ortopédiával foglalkozó orvoshoz fordulniuk, ha problémát okoz számukra a harapás, a rágás, a beszéd vagy a légzés, illetve ha az állkapcsuk hangokat ad ki. Ha nincs más felderített oka, akkor a hát-, váll- vagy nyaki fájdalom hátterében is meghúzódhat helytelen állkapocsállás. Sőt a fülzúgás is gyakran orvosolható ilyen módszerekkel.

 

Balters professzor bionátora

A bionátor egyfajta fogszabályozó. Műanyag vázához száj-ajak ív, illetve a nyelv mozgását szabályozó nemesacél rész csatlakozik. A készülék kivehető, és nyomó érzés nélkül helyezkedik el az alsó és a felső fogsor között.

 

Beszéd, légzés és nyelés közben vákuum keletkezik a szájüregben, amely serkenti a fogés állkapocs-növekedést. A szájba helyezett bionátor azonban megváltoztatja a nyelv állását. Hatására a páciensnek minden egyes nyelésnél, de a normális szájzáráskor is olyan nyelvmozgást kell végeznie, amely erősíti ezt a stimulációt. Így a szervezet saját erejének felhasználásával érhető el a természetes állkapocsforma.

 

A megváltozott nyelverő gyakran izomellazuláshoz vezet, amely javítja az anyagcserét. Ezenkívül feloldódnak a nyirokkeringés gátjai, serkentődik az orrlégzés, fejlődnek az orr- és arcüregek, a szájpadlás magasabb és szélesebb lesz, a nyelv több helyet talál a szájpadlás öble alatt. Az alsó állkapocs előretolódása javítja a fej tartását és a nyakcsigolyák állását, és pozitívan befolyásolódik az egész csontrendszer fejlődése. A beavatkozásból tehát előnye származik az egész szervezetnek, és a páciensnek nemcsak testi, hanem lelki szempontból is.

M. L.
XIII. évfolyam 5. szám

Címkék: fogszabályozás, holisztika

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.