Új a terápiában

Hormonok háborúja

Ösztrogéndominancia: a férfiakra nézve is veszélyes

Számos betegség háttérében jelen van a hormonális egyensúly felborulása, eddig mégsem fordítottunk rá kellő figyelmet. Megfelelő információk hiányában sok betegség lett félreértve, félrekezelve… A Norvégiában élő Iglói Syversen Nóra nemrégiben előadást tartott Magyarországon a hormonharmóniáról, s teljesen új oldalról közelítette meg a hormonális működést. Norvégiában a hormonegyensúly-terápia 16 éves „tudomány”, amelynek segítségével több ezer nő gyógyult már meg az évek során.


A hormonok létfontosságú kémiai hírvivő molekulák, amelyek a sejtek között üzeneteket kézbesítenek, így befolyásolva azok működését, ezáltal pedig szabályozva életfolyamatainkat.  Az ösztrogén, az első számú női nemi hormon felelős a másodlagos nemi jegyek kialakulásáért és a menstruáció létrejöttéért. A ciklus első felében van jelen, és a petefészekben termelődik. A zsírsejtekben raktározódik, szaporodik és nem könnyen ürül ki.

 

Iglói Syversen Nóra

 

A másik fontos hormon a progeszteron (sárgatesthormon), melynek legfontosabb feladata az ösztrogén ellensúlyozása. Elsősorban a petefészekben termelődik, és kis mennyiségben a mellékvesékben is. A ciklus második felében van jelen, és csak tüszőrepedés után kezdődik a termelődése, mely feltételhez kötött: ha nincs tüszőrepedés, nincs progeszterontermelődés sem. Könnyen kiürül a szervezetből, és a kortizol nevű stresszhormon blokkolja. Egy egészséges nő petefészke 20 mg-ot kellene, hogy termeljen naponta az ovuláció és a menstruáció között az egyensúly fenntartása érdekében. A hormon latin neve: pro-gestacio, (pro: valamiért, gestacio: terhesség). Vagyis, mint a neve is mutatja, ez a legfontosabb hormon a terhesség létrejöttében. A tüszőrepedés idejét általában azok figyelik, akik babát szeretnének, pedig minden nőnek követnie kellene, mert innen tudná megállapítani, hogy termel-e progeszteront vagy sem.

 

Hogyan borulhat fel a hormonegyensúly?

E két hormon (ösztrogén és progeszteron) kapcsolata és egyensúlya egymáshoz képest alapvetően fontos, ha egyensúlyban vannak, akkor a nő testileg-lelkileg egészséges. Ösztrogént több forrásból is be tud szerezni a szervezetünk: a petefészek saját termeléséből, a fitoösztrogének bevitelével (szója, cickafark), illetve xenoösztrogénekkel, melyek olyan mesterséges vegyszerek, amelyek a szervezetbe jutva képesek az ösztrogént „utánozni”.

 

Ezzel szemben a progeszteronforrásunk a következő: egészséges állapotban a petefészek megfelelő mennyiségben termeli, mégpedig közvetlenül a peteérést követően, 14 napon át.

 

Az ösztrogén bevitelére tehát jóval több forrásunk van, így pedig könnyű egyensúlytalanságra szert tenni.

 

 

Mit kell tudni a xenoösztrogénekről?

A xenoösztrogének (idegen ösztrogének) olyan vegyipari termékek, amelyek az emberi szervezetbe az emésztőrendszeren, a bőrön vagy a légutakon keresztül bejutva, ösztrogén hatást képesek kiváltani, és ezzel beavatkoznak az egészséges hormonháztartásba. Körülbelül százezer olyan kemikália van ma forgalomban a világon, amelyek beavatkoznak a hormonrendszerünkbe. Egyesek mérgezőek, sőt rákkeltőek is lehetnek!

 

Mára már ezek a kemikáliák százszor vagy akár ezerszer nagyobb koncentrációban vannak jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, vagyis jóval erősebbek.

 

 

De mik is a forrásai a xenoösztrogénnek?

DDT (diklór-difenil-triklóretán): Az egyik legagresszívebb xenoösztrogén, a DDT az ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódva fejti ki hatását. Bomlásterméke bizonyítottan évtizedekig megmarad az emberi szervezet zsírsejtjeiben. Nagyon sok melldaganatos nő eltávolított szövetében megtalálható volt… Használata már sok éve be van tiltva a legtöbb EU-s országban és az USA-ban is. Magyarországon 1961 óta tiltott.

 

Gyártása viszont tovább folyik, sőt évről évre egyre nagyobb mennyiségben állítják elő. Hogy miért? Mert a harmadik világ országaiban a mai napig legálisan használják. Mi előállítjuk, majd exportáljuk a fejlődő országoknak.Így aztán hiába nem alkalmazzuk a saját  mezőgazdaságunkban, mégis több DDT-t fogyasztunk el, mint azelőtt, amennyiben a zöldségeinket, gyümölcseinket a fejlődő országokból importáljuk.

 

Műanyagok, mosószerek és tisztálkodószerek: 1987-ben (Tufts Orvosi Egyetem, Boston) két kutató egy véletlenszerű felfedezést tett. Arra lettek figyelmesek, hogy a műanyag kémcsövekben tárolt sejtek valami miatt növekedésnek, osztódásnak indultak, méghozzá nagy sebességgel. Rosszindulatú mellrákos sejtek voltak a kémcsövekben, amelyek igen érzékenyek az ösztrogénre. Amint megszűnt az ösztrogénnel való közvetlen kapcsolat, a sejtszaporodás leállt. Kiderült, hogy a gyártó p-nonifenolt használt a kémcsövekhez. A p-nonifenol erősebbé és törhetetlenebbé teszi a műanyagot. A kémcsövek tehát, összetételük miatt, arra késztették a mellrákos sejteket, hogy növekedjenek, osztódjanak. Ez pedig azt jelenti, hogy a nonifenol egy xenoösztrogén!

 

A vizes palackok biszfenol-A (BPA) nevű anyagot tartalmaznak

 

Egyre több termékben fedezhetők fel nonifenol-származékok. A műanyaggyártók rendszeresen használják, az élelmiszer-feldolgozó és a csomagolóipar is folyamatosan nonifenolszármazék-tartalmú alapanyagokkal dolgozik. Általában az ivóvizet is PVC-csöveken szállítják. A hüvelyi fogamzásgátló szerek (spermaölők) nonxynol-9 nevű xenoösztrogént tartalmaznak, melyek a szervezetben nonifenollá bomlanak le.

 

Műanyag vizes palackok: 1993-ban dr. Feldman, a Stanfordi Orvostudományi Egyetem professzora az élesztőben lévő ösztrogénfehérjékkel kísérletezett. Arra jött rá, hogy a vizes palackok, amiket a kísérlet alatt használt a vizek fertőtlenítéséhez, biszfenol-A (BPA) nevű anyagot tartalmaznak. És ez a BPA szépen rákapcsolódott az élesztőben lévő ösztrogénfehérjére. Ez a xenoösztrogén hatóanyag sajnos minden vizes palackban megtalálható. A gyártók ezzel tökéletesen tisztában vannak, és azzal védekeznek, hogy a BPA csupán hő hatására oldódik ki a palackból. A gyakorlatban viszont nem tudni, hogy a palack hányszor van hő hatásának kitéve (például napsütés), mire eljut a fogyasztóhoz. Ráadásul a szobahőmérséklet is elegendő, hogy a BPA elkezdjen kioldódni…

 

Műanyag ételcsomagolás mikrohullámú sütőben: Egy kutatás (Darthmouthi Orvostudományi Egyetem) kimutatta, hogy amennyiben műanyag fóliával lefedett zsír- vagy olajtartalmú ételt melegítünk mikrohullámú sütőben, az étel xenoösztrogén-tartalma a mellrákos sejtek burjánzásához szükséges mennyiség 500 ezerszerese.

 

Környezeti ártalmak a folyókban: Dr. John Sumpter, az uxbridge-i Brunel Egyetem biológusa szexuálisan zavart halakat kezdett tanulmányozni. Főként olyan területekről fogott be egyedeket, ahol emberi szennyezés volt megfigyelhető, például szennyvíz-becsatlakozás.
A megfigyelt halak már külsőre sem voltak normálisak. A leggyakorlottabb halászok sem voltak képesek megállapítani, hogy a halak nőstények vagy hímek-e. Az egyedek tökéletes példái voltak az úgynevezett interszex állapotnak (hermafroditizmus).

 

Ahhoz, hogy a biológus meg tudja állapítani az egyed nemét, meg kell vizsgálnia, hogy rendelkezik- e vitellogenin fehérjével, melyet a petefészek állít elő ösztrogén hatására. A vitellogenin előállítása szigorúan ösztrogénfüggő, vagyis ha meg lehet találni az előbb említett fehérjét, akkor máris bizonyított a környezeti xenoösztrogén hatás.
Később a kísérleti egyedek, amelyeket xenoösztrogénnel szennyezett medencékben tartottak, 100-100 000-szer több vitellogenint termeltek, mint azok a társaik, amelyek tiszta medencékben voltak. Dr. Sumpter szerint a halak állapotáért több xenoösztrogén felelős együttesen.

 

Körülbelül százezer olyan kemikália van ma forgalomban a világon, amelyek beavatkoznak a hormonrendszerünkbe


Mosószerek, tisztítószerek: Főleg a klórszármazékok veszélyesek. Nem elegendő kesztyűvel védekezni, hogy a bőrfelületen keresztül ne jusson a szervezetbe; gondoskodni kell arról is (például maszkkal), hogy az orr nyálkahártyáján keresztül se lélegezzük be. Egy EU-s előírás szerint minden uszodában kötelező a vízben a klór használata.

 

Konzervek: Két spanyol kutató (Granadai Orvostudományi Egyetem) megvizsgálta a konzervek belső műanyag borítását. Ezt a belső borítást azért kapja a konzerves doboz, hogy a benne tárolt ételnek ne legyen fémes íze. Kutatásukban összesen 20 különböző gyártmányú európai és amerikai konzerves dobozt vizsgáltak meg. A konzervek fedelénél egyértelműen kimutatták a BPA jelenlétét.

 

Iparilag nevelt csirke, marha, disznó: Az iparilag tartott állatoknak rendszeresen adnak xenoösztrogéneket, hogy gyorsabban hízzanak és legyen vízvisszatartásuk. Így az állattartó gyorsabban és nagyobb profithoz jut. Ennek köszönhetően az 1970-80-as években például Puerto Ricóban már az egyéves lánygyermeknél megfigyelhető volt a pubertáskor kezdete, illetve a kisfiúknál mellnövekedés volt látható. És mindez azért, mert az elfogyasztott húsokban nagyon magas volt az ösztrogéntartalom. Azóta ez a kérdés szabályozva van Európában és az USA-ban, de mind a mai napig rengeteg a visszaélés. A DES  (dietilstilbösztrol) egy szintetikusan előállított ösztrogén, amellyel marhákat hizlaltak, és 1948-tól 72-ig adták tévesen nőknek, mondván, hogy magzatmegtartó hatása van… 1971-ben már kimutatható volt, hogy azoknak a nőknek gyerekei, akik kapták a DES-t várandósság alatt, női szöveteket érintő rákos vagy előrákos elváltozásban szenvednek. Ekkor azonnali hatállyal és örökre betiltották a DES használatát terhes nőknél.

 

Fogamzásgátló tabletták: A kombinált tabletták kétkomponensűek: szintetikus ösztrogént és szintetikus progesztagén-származékot tartalmaznak. Ez a két erőszakos szintetikus utánzat „álciklusra” kényszeríti a szervezetet. Amíg szedi egy nő, addig nincs peteérése, nincs valódi menstruációja, becsapott állapotban tartja a szervezetét. A tablettaszedés abbahagyását követően hónapok, évek kellenek, amíg a szervezet működése helyreáll. A szintetikus hormonutánzatok  képesek zsírban tározódni, és nagyon nehezen ürülnek ki.

 

A fogamzásgátló tabletták szintetikus ösztrogént és szintetikus progesztagén-származékot tartalmaznak

 

Parabén tartósítószerek kozmetikumokban: A parabének is xenoösztrogének, s bizonyos mennyiségben a bőrrel való érintkezés során vagy a bőr alá juttatva azonnali sejtburjánzást indíthatnak be például a méh szövetében. A parabének szinte minden kozmetikai termékben megtalálhatóak, és a bőrön keresztül bejuttatva sajnos több mint 90 százaléka szívódik fel. Az EU szigorításokra készül, mivel a parabén hozzájárul a mellrák kialakulásához.

 

További xenoösztrogén-források:

• propil-gallát (E 310): avasodásgátló, élelmiszerekben és kozmetikumokban,
• phthalate vegyület: műanyag ruganyosító (pl. játékokban), Európában és az USA-ban  betiltva,
• PCB (poliklórozott bifenil): előfordulása: rovarölő szerekben, optikai fehérítőkben, oldószerekben, festékekben (az USA-ban betiltva 1976-tól, az EU-ban 2001-től),
• fenszulfotion ételszínezék (az USA-ban betiltva),
• pentaklór fenol: rovarirtó és fakonzerváló anyag,
• 4 metil-benzilidén: faktoros napozókrémek alkotórésze (az USA-ban betiltva). Az alábbi életmódtanácsok segítenek a xenoösztrogén-bevitel csökkentésében:
• Ne használjunk klórszármazékokat!
• Üveg- vagy kerámiapoharakat használjunk!
• Olyan mosó-, mosogató- és tisztítószereket használjunk, amelyekben a lehető legkevesebb a kemikália.
• Hormonmentes húsokat vásároljunk, megbízható forrásból.
• Kerüljük a szintetikus hormonkészítményeket!
• Ne használjunk spermicideket! Megbízható síkosítókat, hüvelygéleket használjunk (például extra szűz kókuszolaj).
• Kerüljük a műanyag palackok használatát!
Nem minden tartósítószer xenoösztrogén, éppen ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy melyek azok az anyagok, amelyeket kerülnünk kell.

 

 

Az ösztrogéndominancia

Az ösztrogéndominancia az az állapot a szervezetben, amikor az ösztrogén mennyisége túl sok a progeszteronéhoz képest. A félreértések elkerülése végett, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy valakinek túl magas az ösztrogénszintje, mert egy normál vagy alacsony ösztrogénszintű nőnek is lehet ösztrogéndominanciája, ha a progeszteronszintje a nullához közeli.

 

A parabének szinte minden kozmetikai termékben megtalálhatóak, és a bőrön keresztül bejuttatva sajnos több mint 90 százaléka szívódik fel. Az EU szigorításokra készül, mivel a parabén hozzájárul a mellrák kialakulásához

 

 

A dominancia tünetei:

• blokkolja a pajzsmirigy hormontermelését,
• depressziót, szorongást, pánikbetegséget idézhet elő,
• növeli a testzsír mennyiségét (az ösztrogén a zsírszövetekben raktározódik, a zsírszövetek csökkentéséhez és az ösztrogén kiürüléséhez pedig mindenképpen természetazonos progeszteron ellensúlyozó hatása szükséges),
• só- és folyadék-visszatartást idéz elő,
• stimulálja a mellszöveteket (mellfeszülés, mellcsomók),
• korlátlanul serkenti a méhnyálkahártya növekedését,
• felborítja a vércukorszintet,
• burjánzásra készteti a női szövetek sejtjeit (ciszták, miómák, endometriózis, méhszájseb…),
• növeli az autoimmun-betegségek rizikóját,
• csökkenti az érfal tónusát (érfal-elvékonyodás, kitágulás),
• gátolja a sejtújulást,
• növeli a méh-, mell- és petefészekrák kockázatát,
• csökkenti az oxigén szintjét a szövetekben.
Számos nőgyógyászati tünetért és kórképért felelős az ösztrogén dominanciája. Ilyenek például: a menstruáció minden típusú zavara, a pecsételő vérzés, a PMS (premenstruális szindróma, azaz a menstruációt megelőző tünetek), migrén, száraz nyálkahártyák stb.

 

 

Hormonegyensúly-zavarok a férfiaknál

Az ösztrogéndominancia a férfiakra nézve is veszélyes. A korral a férfiak ösztrogénszintje megemelkedik, a progeszteron- és tesztoszteronszintjük pedig csökken. Egy egészséges férfit a tesztoszteronszintje védi meg a xenoösztrogén- hatásoktól! Az ösztrogének térhódítása akkor kezdődik a férfiszervezetben, amikor a tesztoszteronszintje elkezd csökkenni. Régesrég tudjuk, hogy a prosztata az ösztradiol (az ösztrogén legagresszívebb fajtája), a progeszteron és a tesztoszteron befolyása alatt áll. Így ha az ösztradiol szintje marad vagy növekszik, a másik két hormon pedig csökken, akkor könnyen kialakul az ösztrogén túlsúlya. Nem a tesztoszteronpótlás a megoldás, mert az progeszteron hiányában újra ösztradiollá vagy dihidrotesztoszterinná válhat, aminek a következménye az ödéma, prosztatamegnagyobbodás, libidócsökkenés, nemi szervek sorvadása, testsúlynövekedés stb. Így a szakemberek a megoldást abban látják, hogy a progeszteront kell természetes módon pótolni, és ezzel megakadályozni a  tesztoszteron nem kívánatos átalakulását.

 

A xenoösztrogének elterjedése lehet az egyik  magyarázat a metroszexuális típus megjelenésének a férfiak körében. Ezekre a fiatal heteroszexuális férfiakra jellemző a szőrtelenség (kar, láb, mellkastájék), a terméketlenség, valamint az, hogy aránytalanul sok időt fordítanak testük kozmetikumokkal való ápolására és az öltözködésükre. Így felmerül az is, hogy a civilizációs problémák egy részét nem csak a gondolkodásmód okozza, hanem a hormonok kedvezőtlen hatásai is.

 

Az ösztrogén dominanciáját csakis progeszteronnal tudjuk ellensúlyozni és megszüntetni. Létezik egy krém, amelynek a hatóanyagát a mexikói vad yamsz gyökeréből nyerik, s amely progeszteront képes a szervezetbe juttatni

 

 

A megoldás a természetes progeszteron

Az ösztrogén dominanciáját csakis progeszteronnal tudjuk ellensúlyozni és megszüntetni. Létezik egy krém, amelynek a hatóanyagát a mexikói vad yamsz gyökeréből nyerik. Teljesen természetazonos progeszteron hatású anyagot tartalmaz, amelyet a szervezet úgy ismer fel, mint sajátját. A hatóanyagot azért érdemes krém formájában bejuttatni a szervezetbe, mert ha szájon át vinnénk be, akkor több mint 90 százalékát a májunk kiválasztaná. A készítményt a bőrbe kell masszírozni, olyan helyekre, ahol vékonyabb a bőr (pl. csukló), onnan felszívódik és bejut a véráramba, majd oda szállítódik, ahol szükség van rá. A krém alkalmazásának nincsenek mellékhatásai és nem lehet túladagolni, de mivel a használatához élettani tudás is szükséges, ezért a terápiás dózist és a kezelés időtartamát a hormonegyensúly-tanácsadók állapíthatják meg. Egyelőre a krémet is csak tőlük lehet beszerezni. Hogy Magyarországon is elterjedjen e módszer, a közeljövőben tanácsadóképzést szervezünk. A hormonegyensúly- tanácsadók speciális megoldást tudnak majd kínálni a felborult hormonegyensúly helyreállítására.

Partl Viktória, Iglói Syversen Nóra
XVII. évfolyam 2. szám

Címkék: hormonegyensúly, progeszteron

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.