Új a terápiában

Négylábú terapeuták

    A kutyák életet menthetnek és mozgássérülteknek, vakoknak segítenek, ezt mindenki tudja. A lovakat gyakran jó eredménnyel alkalmazzák a különféle testi fogyatékkal élők edzésénél. De mit keres a nyuszi az ágyban fekvő idős embereknél? És mit keresnek a kutyák és más állatok az iskolában? Miért beszél a négyéves autista gyermek egy egérhez? És hogyan képes a kerekesszékben ülő, deréktól lefelé bénult ember hétköznapi bevásárlásait ellátni úgy, hogy a 15. emeleten lakik?


     

    Az ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához a magyarázatot az állatok érzékenysége, szeretete és tanulékonysága szolgáltatja. Egyre több terapeuta, gyógytornász és logopédus integrálja az állatokat hétköznapi praxisába - és számos olyan sikert érnek el, amelyekhez állatok hiányában sokkal több időre lenne szükség, de az is lehet, hogy soha nem következne be. Az állatok célzott terápiás alkalmazása testi és lelki bántalmak gyógyításában bevált és elfogadottá vált.

     

    Az állatok segítségével végzett munka során érzelmi kötődés alakul ki az állat irányába, ami erősíti a páciens jó közérzetét, javítja életminőségét. Ilyen szempontból nem is annyira fontos, hogy milyen állatról van szó. Egy hallgatásba burkolózó gyermek belső gátlásainak feloldásában és megszólaltatásában még egerekkel is sikert lehetett elérni. Az állattal folytatott játék a gyermekben annyira erős motiváló tényező volt, hogy ennek érdekében hajlandó volt megszólalni.

     

    A német nyelvű területeken léteznek olyan pszichológiai intézmények, amelyeknek van saját (kis) állatkertje. Ezekben a páciensek kielégítő munkára lelnek. Az állatok etetése és ápolása, tisztában tartása alkalmas arra, hogy az érintettek megtanulják a felelősségvállalást másokért. Az ilyen terápia főként pszichés fogyatékosokon, pszichoszomatikus panaszokban vagy egyéb pszichés zavarokban szenvedőkön tud hatásosan segíteni.

     

    A geriátriában általában beengedik a terápiás "állati látogatókat" az ápoltakhoz, sőt léteznek olyan intézmények, amelyekben megengedik bizonyos feltételek mellett az idős lakóknak, hogy saját kedvencet tartsanak. Ahol ez nem lehetséges, az intézet igyekszik pl. egy macskát tartani, esetleg alkalmanként az alkalmazottak hozzák be saját háziállataikat. A puha állati bunda puszta érintése, simogatása kellemes érzéssel tölt el mindenkit, még a betegeket is, és mosolyt csalogat az arcára. Európában sok kórházban alkalmaznak különlegesen kiképzett állatokat. A Robert Koch Intézet állásfoglalásában támogatja az idősotthonokban és a nyílt kórházi osztályokon az állatok tartását, vagy legalábbis alkalmankénti látogatását. A kockázatokat és a hasznot minden egyes esetben értékelni kell. Az intézet megállapítása szerint a legjobb hatást az otthoni állattartással lehet elérni.

     

    Az osztályközösség szociális kapcsolatait jelentősen javíthatja egy kutya

     

    A hatvanas évek eleje óta az állatokkal végzett terápiát tudományosan kutatják, azonban már ennél is jóval korábban alkalmaztak állatokat az emberek hangulatának javítására. Ennek egyik legismertebb példája az angliai "York Retreat", amelyet 1792-ben William Tuke alapított. Ez elmebetegeket ápoló intézet volt, amelyben az ápoltak a kerteket gondozták, és megengedték nekik, hogy kisállatokat tartsanak. Németországban már a 19. században alkalmaztak házi kedvenceket epilepsziás betegek megnyugtatására és lefoglalására, egyes intézményekben.

     

    Az állatok katalizátorként működnek a fejlesztésben, amely nélkülük sokkal hosszabb ideig tartana, ők jelentik a motivációt és a jutalmat. A német nyelvterületen az utóbbi néhány évben egyre több helyen képeznek ki állatokkal foglalkozó terapeutákat. Ők megtanulják, hogyan alkalmazzák az "állatokkal támogatott aktivitást", amelynek lényege, hogy a pácienseket egyszerűen csak foglalkoztatják, lekötik a figyelmüket az állatokkal, és az "állatokkal támogatott terápiát", ahol meghatározott terápiás céllal alkalmaznak többnyire speciálisan kiképzett kutyákat.

     

    Alapvetően megállapítható, hogy az állatokkal történő foglalkozás az embereket a legkülönbözőbb téren pozitív módon befolyásolja:

    Emocionális területen:

    - bizalom kiépítése, megerősítése,

    - melegség, közelség, odafordulás, vigasz, védettség és gyengédség megtapasztalása,

    - nyugtatás és lazítás,

    - magabiztosság és a pozitív énkép kialakítása.

    Szociális téren:

    - szociális integráció,

    - kooperációs készség és önérvényesítés fejlesztése,

    - a konfliktuskészség és a kompromisszumkészség javítása,

    - a felelősségtudat kialakítása.

    Kognitív téren:

    - a memória fejlesztése,

    - a figyelem és a kondíció edzése,

    - beszélgetés és eszmecsere más emberekkel,

    - javul az énkép.

    Testi téren:

    - mozgásra motivál,

    - az észlelés és a testtudat segítése.

     

    Az állati segítők között vitathatatlanul a kutya az első. Különleges tanulási készsége, játékszeretete megfelelő tanítás és irányítás mellett zseniális "edzőt" vagy "ápolót" farag belőle.

     

    Tárgyilagosan kifejezve a terápiás kutyák olyan állatok, akik gazdájukkal együtt, önként, térítésmentesen, rendszeresen szociális szolgáltatást nyújtanak. Az ilyen kutyák gazdájukkal együtt speciális képzésen vesznek részt, és a gazdi utasításai alapján végzik munkájukat. Léteznek olyan kiképzések is, amelyek a kerekesszékhez kötötteknek nyújtják a lehetőséget, hogy önálló életet élhessenek. A kutya nem csak a földre ejtett tárgyakat veszi fel, hanem a tehetetlenül csüngő kart is képes visszatenni a megfelelő testhelyzetbe, vagy a lelógó lábat visszahelyezi a szék lábtartójára. Megtanul ajtókat, fiókokat kinyitni, felkapcsolni a lámpát, még cipzárat is képes nyitni vagy zárni, és kis nyeregtáskát visel bevásárláskor. Utóbbit teljes épségben fel tudja vinni a 15. emeletre, ugyanis a kutyus még a lift kezelését is megtanulta. Ha olyan helyzet állna elő, amikor az eb nem tud segíteni, ugatással hívja fel a környezet figyelmét.

     

    Súlyos egészségkárosodás, fejlődési rendellenesség esetén, mint amilyen az autizmus, a terapeuták és az orvosok többek között kutyákat is alkalmaznak. Természetesen ettől nem teljes gyógyulást várnak, de az állatok hatására a betegek viselkedése megváltozik. A magukba zárkózott autisták az állatokkal kapcsolatot teremtenek, megérintik, beszélnek hozzá.

     

    A szociálpedagógiai munka terén egyre több pedagógus dogozik kutyával. A kutya így sok intézménybe eljut és ott figyelemre méltó hatást ér el. Az osztályközösség szociális rendszerét képes megerősíteni, támogatni. A kutya érdekes, és eleinte témával szolgál, amelyet a gyerekek megbeszélhetnek. Ez javítja a kapcsolatokat. Szenzomotoros téren a hallás (auditív), a szaglás (olfaktorikus) és a tapintás (taktilis percepció) funkciói javulnak. A gyerekek motivációját fokozza a kíváncsiság. A kognitív téren megfigyelhető javulás főként a következő területeken nyilvánul meg:

     

    - beszédkészség,

    - nyelvi képességek,

    - fogalmak alkotása,

    - memória fejlesztése,

    - a tanulási készség fejlesztése,

    - önértékelés,

    - kitartás kifejlődése.

     

    A kutya hatására könnyebben leküzdhetők a nyelvi téren megnyilvánuló gátlások, ugyanis a kutya bizonyos parancsszavakra csak akkor reagál, ha azokat helyesen mondják ki. Csak akkor hozza vissza a labdát. Fontos követelmény tehát a gyermekektől a figyelem, a türelem és a koncentráció, amelyeket így játékosan gyakorolhatnak. Új "tananyag" elsajátítása során a jutalom lábon érkezik, a kutya azt csinálja, amit kértek tőle. Ennek során bizonyos szabályokat be kell tartani és el kell fogadni. Mindez ugyanakkor pozitív hatást gyakorol a kapcsolatteremtésre és a felelősségvállalási kedvre.

     

    A lóterápia (hippoterápia) hatásossága is vitathatatlan. Különösen a kisgyermekkorban vagy csecsemőkorban elszenvedett agyi károsodás, szklerózis multiplex vagy más idegrendszeri betegségek miatt kialakult spasztikus izomzat kezelésében. A terápiás lovaglás fogalma alatt pedagógiai, rehabilitációs és szociointegratív eljárásokat alkalmaznak. A terápia célja nem a lovaglás megtanítása, hanem a kapcsolatteremtés egyénre szabott kialakítása és fejlesztése. Ennek során pozitív pszichológiai, biológiai és szociális hatások érvényesülnek.

     

     

    Ezek közül különösen ki kell emelnünk a motoros, emocionális készségekre gyakorolt pozitív hatásokat:

     

    - ellazulás, görcsmentesség a ló ritmikus mozgásának hatására,

    - az engyensúlyérzet és a mozgáskoordináció javulása,

    - a ló mozgásának tudatosítása, hogy a páciens képes legyen elengedni magát,

    - az érzékelés iskolázása, korrektúrák elfogadása,

    - félelmek bevallása és leküzdése,

    - a magabiztosság és az önértékelés erősítése,

    - felelősségtudat fejlesztése,

    - a frusztrációs toleranciaszint emelése,

    - a saját testi és emocionális határok megtapasztalása,

    - a testi és emocionális energiák megélése.

     

    Sokat hallhattunk a delfinterápiáról is. Ez azonban sok vita alapja. A fogságban tartott delfinek viselkedése jelentősen eltér természetes viselkedésüktől. Nagyon érzékenyek, de hajlandók segíteni. Sérülések azonban előfordulnak, és a terápia jelentette anyagi terhek igen jelentősek. Az állatvédők jogosan tiltakoznak a delfinek terápiás alkalmazása, pontosabban fogva tartása ellen, hiszen a fogságban tartott állatok igen önfejűen viselkedhetnek. A terapeuták szerint sincs feltétlenül delfinre szükség. A kutya, a macska, a nyúl, egér, ló stb. tökéletesen elegendő.


     

    Az állatokkal való bánásmód során az ember az élet legkülönbözőbb terein pozitív hatásokra számíthat.

     

    Az állatokkal támogatott terápia tehát minden, pszichés, fizikai vagy motoros, logopédiai betegség kezelésében feltétlenül ajánlható.

    Sz. Z. L.
    XIV. évfolyam 11. szám

    Címkék: terápiás állatok

      Aktuális lapszámunk:
      2019. december

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.