Új a terápiában

Rákellenes oltások

Különleges immunterápia

A tumor elleni oltás elmélete és módszere az Egyesült Államokból származik. Az eljárás lényege, hogy a daganat eltávolítása után oltás segítségével ösztönzik az immunrendszer működését, gátolva ezzel az áttétek kialakulását.


 

Általános, széles körben, megelőzésre alkalmazható tumor elleni oltás sajnos egyelőre nem létezik. Jelenleg úgynevezett autológ tumorvakcinákkal oltanak, ami azt jelenti, hogy a beteg testéből műtéti úton eltávolított daganatból sejteket vonnak ki és oltóanyagot állítanak elő belőlük. Ez az eljárás jó eredményekkel kecsegtet: a daganat kiújulásának kockázata ugyanis kb. 50%-kal csökkenthető, a beteg túlélési esélye jelentősen megnő, és igen ritkán jelentkeznek mellékhatások.

 

A tumor elleni oltás az ASI betűszó formájában vált ismertté (aktív specifikus immunterápia). Akkor javasolják, ha a cél:

 

– az áttétek kialakulásának megelőzése,

– az élet meghosszabbítása és az életminőség javítása daganatok eltávolítása után, illetve előrehaladott stádiumú rákbetegség esetén.

 

 

Miért jó az oltás?

A ráksejtek nem kívülről betolakodó kórokozók, hanem a test saját anyagaiból alakulnak ki. Ez azért baj, mert az immunrendszer nem ismeri fel őket kórokozóként, és nem veszi fel a harcot ellenük.

 

A ráksejtekből előállított vakcinával való oltás éppen ezt a felismerést és azonosítást segíti elő.

 

Az egyetemek is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az alternatív, illetve komplementer rákterápiák iránt. További tudományos kutatásokkal kell igazolni az új eljárások hatékonyságát. A felvételen látható ráksejtekre gömb alakú ölősejtek tapadtak

 

A betegség által legyengített immunrendszer működését kísérő terápiákkal is ösztönzik. Sok orvos az oltásban az úgynevezett Newcastle Disease vírust is beadja a betegnek, amely lázat okozva erősíti az immunrendszert. Mások vitaminokat, fehérfagyöngy-készítményeket, citokineket, ásványi anyagokat adagolnak betegeiknek. A sugárkezeléssel és a kemoterápiával párhuzamosan az oltást nem lehet alkalmazni, és a kezelések közé legalább három hónapos szünetet kell beiktatni.

 

 

Hogyan készül az oltóanyag?

Az egyénre szabott vakcina előállításának feltétele a megfelelő mennyiségű rákos sejt kinyerése. A laboratóriumnak az oltóanyag előállításához legalább 3 gramm rákos szövetre van szüksége. Ez azt jelenti: a sebésznek már a műtét előtt tudnia kell, hogy a kimetszett tumorra a labornak szüksége van. A kivágott szövetet mélyhűtve a laborba küldik, a kezelőorvos pedig ampullákban kapja meg az adott beteg vakcináját.

 

 

A kezelés

Az első oltás meglehetősen nagy dózisú, ezt havonta vagy kéthavonta emlékeztető oltások követik. A kezelés időtartama a diagnózistól függően 6-24 hónap.

 

 

Dendritikus sejtekkel történő oltások

A fentiekben ismertetett ASI-módszeren alapuló, új eljárás a dendritikus sejtek működésére épít (dendriteknek hívják az idegsejtek nyúlványait – a szerk.). A dendritikus sejtek a gerincvelőben állandóan képződő és az immunrendszer működésében fontos szerepet betöltő monocitákból keletkeznek.

 

A páciensek véréből monocitákat vonnak ki. Laboratóriumban specifikus anyagok, úgynevezett citokinek hozzáadásával kb. egy hét alatt dendritikus sejtekké alakítják át őket. Ezeket a sejteket a daganatból származó tumorsejtekkel hozzák össze, majd a beteg bőre alá fecskendezik, onnan már könnyen a nyirokrendszerbe jutnak. Általában 3-4 oltás szükséges.

 

Ehhez a módszerhez kevesebb tumorsejtre van szükség, mint a hagyományos ASI-eljárásnál. Az eljárás másik előnye, hogy a sejtek a tumorból, az áttétekből vagy a hasűri folyadékból, sőt közvetlenül a vérből is kinyerhetők.

 

A betegből kimetszett daganat sejtjeiből vakcinát készítenek, amelyet a szervezetbe visszajuttatva stimulálják az immunrendszert

 

Ha az aktivált dendritikus sejteket a szervezetbe juttatjuk, igen jó eredményt érhetünk el a daganatos betegségek kezelésében. Dr. Thomas Neßelhut német onkológus egy kongresszuson beszámolt egyik betegéről, akinek a májában több áttét alakult ki. Mindössze egyetlen, dendritikus sejteket tartalmazó oltással visszafejlődtek a daganatok. További oltások hatására pedig a laborértékek – így a tumormarkerek is –normalizálódtak, végül a máj teljesen regenerálódott, és a beteg meggyógyult. Hasonlóan jó eredményeket sikerült elérni egy idős hölgynél, akinek a gerincében több daganat képződött, ezért már csak fekve lehetett szállítani. A dendritikus sejtekkel végzett oltások hatására állapota jelentősen javult, daganatai összezsugorodtak, és a hölgy állapota annyira javult, hogy ismét tudott járni.

 

Sajnos egyelőre kevés betegen végeztek klinikai vizsgálatokat az említett módszerrel. Az eddigi eredmények azonban – a legkülönfélébb daganattípusok esetében – nagyon biztatók. A kutatóorvosok a módszer sikeres alkalmazásáról számoltak be gyomorrák, glioblasztóma (az agy támasztószövetéből kiinduló daganat), vesekarcinóma (az esetek 24%-ban teljes remisszió!), melanóma, hasnyálmirigyrák, tüdőrák, valamint a vérképzőrendszert megtámadó rákos megbetegedések esetében. Dr. Neßelhut a dendritikus sejtekkel való oltás módszerét elméletileg minden rákfajta kezelésére alkalmasnak tartja, de hangsúlyozza a klinikai vizsgálatok fontosságát és a tudományos bizonyítás szükségességét.

 

Szómagyarázat

Antigének: A sejtek felületén jelek, antigének találhatók, hasonlóan az autók rendszámához. Az idegen sejteket ezek alapján ismeri fel testidegenként az immunrendszer és kezdi meg ellenük a támadást. Mivel azonban a daganatsejtek a test saját sejtjeiből alakulnak ki, az immunrendszer olykor nem képes felismerni őket.

 

Citokinek: A citokinek üzenetvivő anyagok, amelyeket az immunrendszer sejtjei termelnek. Segítségükkel üzennek egymásnak, hogy összehangolják működésüket. Ezekhez az anyagokhoz tartoznak az interferonok, az interleukinek, a növekedési faktorok és a tumornekrózis faktorok is.

 

Fürjes Gabriella
VIII. évfolyam 3. szám

Címkék: immunterápia, rák, rákellenes oltások, rákgyógyítás

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.