Új a terápiában

Sejtszimbiózis-terápia

A gyulladások okait kell megszüntetni

A holisztikus orvoslás művelői szerint számtalan betegség a sejt anyagcserezavarára vezethető vissza. E felismerésnek köszönhető a sejtszimbiózis-terápia megszületése. 


 

Dr. Heinrich Kemer nemzetközi hírnévnek örvendő rák- és AIDS-kutató tette le a sejtszimbiózis-terápia alapkövét, mintegy tíz évvel ezelőtt. Kutatásai arról győzték meg, hogy a betegségek és az öregedés okai a test sejtjeiben keresendők. Azonban nem a genetikai örökítő struktúrák károsodásában – ahogyan azt évtizedekig feltételezték –, hanem a mitokondriumokban, azokban a parányi, sejten belüli szervecskékben, amelyek a sejtek energiaellátásáért felelősek.

 

A mitokondriumok dr. Kemer szerint nem csupán apró erőművek sejtjeinkben, de egyúttal információt átalakító és közvetítő elemek is. Sejtjeinkben ugyanis egyszerre három biológiai alapprogram zajlik: a sejtosztódás, a differenciált sejtműködés és a programozott sejthalál. Mindezek koordinálásához fontos irányító alapprogramok szükségesek, amelyeket a mitokondriumok állítanak elő.

 

A sejtplazmában elhelyezkedő parányi szervecskéket számos tényező zavarhatja működésükben. Például a helytelen táplálkozás következtében elsavasodó sejtközi állomány, a felborult egyensúlyú bélflóra vagy a lyukas bél szindrómának nevezett jelenség, amelynek lényege, hogy a vékonybél nyálkahártyája nem „szigetel” rendesen, és olyan anyagokat is felszív a tápcsatornából, amelyeket nem kellene. De ugyanilyen zavaró tényező lehet a tápanyaghiány, a stressz vagy a legyengült immunrendszer is.

 

Testünket kb. hetvenbillió sejt alkotja. Mindegyikük önálló parányi szervezet. Energia-háztartásukról a mitokondriumok gondoskodnak. Ezek a parányi „erőművek” állnak a sejtszimbiózis-terápia homlokterében

 

A sejtszimbiózis-terápia a sejtek mitokondriumait helyezi a fókuszpontba. Az evolúcióval foglalkozó biológusok azt állítják, hogy a mitokondriumok a földi élet kialakulásának hajnalán önálló baktériumok voltak az „őslevesben”. Egy napon ezek az oxigént hasznosítani képes ősi baktériumok összeolvadtak olyan baktériumokkal, amelyek anyagcseréjében nem szerepelt az oxigén. Így új, jóval hatékonyabb életforma jött létre. A kezdeti szimbiózis új sejttípus, a sejtmaggal rendelkező sejt kialakulásához vezetett. (A baktériumoknak nincs sejtmagja.) Egyúttal ez volt az előfeltétele a többsejtű élőlények kialakulásának is.

 

Az említett összeolvadási folyamatot dr. Kemer sejtszimbiózisnak nevezte. Az oxigént hasznosító baktériumok (proteobaktériumok) mitokondriummá alakultak át a sejtben. A sejt többi részének genomja más baktériumoktól (archaea) származik, és sejtjeink egyéb alkotórészeinek felépítéséért és működéséért felel. A két ősbaktérium genetikai információi az emberi sejtekben még mindig kimutatható. Ennek megfelelően (normális esetben) a citoplazmában anaerob módon (oxigén nélkül), míg a mitokondriumokban aerob módon (oxigén segítségével) történik az energiatermelés.

 

A szervezetben zajló bármilyen gyulladás folyamán sejtek pusztulnak el, velük együtt mitokondriumaik is. Ha nem sikerül a kiváltó okokat megszüntetni, egyre több sejt és szövet pusztul el testünkben, végül több megy belőlük veszendőbe, mint ahány új sejt tudna képződni. Mindez a szervezet felgyorsult, idő előtti öregedéséhez vezet. A korábban egészséges és jól működő szövetek helyét a gyulladás helyén értéktelen hegszövet veszi át. Ez a kemény, merev szövettípus a szervekben csupán az elpusztult sejtek helyét képes pótolni, azok funkcióját nem. Ez bárhol megtörténik, ahol gyulladásos folyamat zajlik a szervezetben: izmainkban, a nyálkahártyákon vagy emésztőszerveinkben. Bármely szervünk érintett lehet – májunk, érrendszerünk, agyunk és perifériás idegeink, immunrendszerünk és érzékszerveink.

 

A gyulladások csendes gyilkosok, ugyanis számos egyéb betegséget képesek előidézni

 

Tehát a gyulladások okait kell megszüntetnünk. Ezek lehetnek: emésztő-szervrendszeri zavarok, helytelen táplálkozás, elektroszmog, génmutációk, környezeti mérgek, stressz vagy az életfontosságú aminosavak, vitaminok, nyomelemek hiánya.

 

Az egyénre szabott táplálkozás a terápia sikerének 80 százalékát teszi ki. Csak az képes a tápanyagokat megfelelő módon felszívni a táplálékokból, aki egészséges. Ehhez ép, jól működő nyálkahártyák szükségesek, ugyanis a nyirokszervekhez asszociált immunrendszer 70 százaléka itt, a belek nyálkahártyájában, illetve annak közvetlen szomszédságában található. Ezen kívül rengeteg baktériumra van szüksége beleinknek – persze a megfelelőkre. Az egészséges bélflóra fontos a jól működő perisztaltikához, az immunmodulációhoz és a tápanyagok felszívásához is; továbbá a vitaminokkal és nyomelemekkel történő ellátottságunkhoz, a zsírsavak termeléséhez, a méreganyagok eltávolításához, semlegesítéséhez és az egészséges testsúly megőrzéséhez is.

 

 

Gabonaalleriga – számos betegség rizikófaktora

A bélrendszer, a táplálkozás és az egészség kapcsolata a gluténérzékenység példáján jól szemléltethető. A legtöbb gabonafélében (búza, rozs, zab, árpa és tönkölybúza) megtalálható glutén nevű fehérje ellen kialakuló immunológiai reakcióknak végzetes következménye lehet, és több szervrendszert megtámadó betegséghez vezethet.

 

Az ilyen autoimmun-betegség lényege, hogy az immunrendszer rátámad a szervezetre – a gluténérzékenyeknél a vékonybelek nyálkahártyájára – és ott gyulladást okoz. Mindez táplálékfelszívódási zavarokkal jár, de megnő a rák kialakulásának veszélye is. A gluténérzékenységgel kapcsolatba hozzák többek között az I. típusú cukorbetegséget, a reumatoid ízületi gyulladást, a szklerózis multiplexet és az irritábilis bél szindrómát (IBS) is. 

 

A sav-bázis egyensúlyt a sejtszimbiózis-terápia rendszerében többek között laktáttartalmú italokkal állíthatják helyre

 

A CST (a sejtszimbiózis-terápia nemzetközi rövidítése) során laborvizsgálatokat végeznek, hogy kiderítsék, vajon más élelmiszerek is kiváltanak-e a gluténhez hasonló gyulladásos immunológiai reakciókat. A vizsgálat keretében késleltetett gyulladásos reakciókat is keresnek. Ilyen reakciót válthat ki például az immunglobulin G-1 és G-3.

 

Az allergiás vagy gyulladásos reakciókat kiváltó élelmiszerektől tartózkodnia kell a páciensnek. Ezen kívül a gyulladásoknak nem kedvező, fehérjékben gazdag, antiallergén étrend is javasolt. Ez az étrend gazdag esszenciális zsírsavakban is, ugyanakkor csökkenti a szénhidrátok mennyiségét. A laborvizsgálatok eredményét kézhez kapva nem mindenki képes vagy hajlandó a táplálkozását az elmondottak szellemében módosítani. Általában kis lépésekben változtatja meg a páciens étrendjét, azonban elengedhetetlen, hogy a beteg együttműködjön a terapeutával és aktívan támogassa a gyógyulás folyamatát.

 

A táplálkozásterápia mellett szaporodóképes mikroorganizmusokat, immunglobulinokat (immunfehérjék) és az immunrendszerre ható transzmittereket (citokineket) tartalmazó étrendi kiegészítőket, valamint magnézium-szilikátot alkalmaz. Ezek segítségével regenerálhatjuk a nyálkahártyákat, valamint javíthatjuk a nyirokrendszerben lévő immunkompetens sejtek életkörülményeit. Ennek eredményeként javul a felszívódás is. A tápcsatorna felső szakaszának, azaz a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy működésének optimalizálására növényi keserűket, enzimeket, polifenolokat és vízben oldódó rostokat kell adni a betegnek.

 

A sav-bázis egyensúly és a mitokondriumok kapcsolata

A sejtszimbiózis-terápia szerint a sejtközi állomány elsavasodásának is egyik fő oka a mitokondriumok pusztulása. A magyarázat kézenfekvő. Az aerob működésű mitokondriumok hiányában megváltozik a sejtek, szövetek anyagcseréje. Az oxigén hasznosítása helyett szervezetünk cukorból igyekszik energiához jutni. E biokémiai folyamat mellékterméke a tejsav.

 

A sejtszimbiózis-terapeuta szükség szerint enzimeket, vitaminokat, aminosavakat, ásványi anyagokat vagy életképes mikroorganizmusokat ad betegének

 

A sejtközi állomány elsavasodásának hatására az oxigén és a tápanyagok nehezebben jutnak el a vérből a sejtekbe és a mitokondriumokba. Ráadásul a túl sok sav gátolja az immunrendszer sejtjeinek aktivitását. Ha a mitokondriumok nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez, a szervezet egyre nagyobb mértékben anaerob módon, tehát szőlőcukorból igyekszik energiához jutni, ami a savasodás folyamatát egyre fokozza.

 

Egyébként a sav-bázis egyensúly zavara a rák kialakulásában is fontos szerepet játszik. A tumorsejtek sokkal gyorsabban nőnek és osztódnak, ha a sejtek anyagcseréje átállt az említett anaerob „üzemmódra”.

 

A sejtközi állomány elsavasodásának csökkentésére és megszüntetésére többek közt jobbra forgató tejsavat alkalmaznak. Fontosak azok a növényi eredetű hatóanyagok is, amelyek a növény színét és ízét adják, és amelyek javítják a mitokondriumok működését.

 

A labordiagnosztika lehetővé teszi a mitokondriumok állapotának felmérését, valamint a szisztémás, illetve az egyes szervekben zajló gyulladások felderítését. Tesztelik a reaktív nitrogénvegyületek károsító hatásait, az érelmeszesedés kockázati tényezőit, tumormarkereket, a szervfunkciókat, hiányállapotokat (aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek). Ezen kívül vizsgálják az immunrendszer gyengeségét, a bélnyálkahártya károsodásait, a toxinterhelést (pl. nehézfémek). A laborvizsgálatokkal ugyanakkor ellenőrizhetik a gyógyulás folyamatát, azt, hogy mennyire hatásos az alkalmazott gyógymód.

 

A sejtszimbiózis-terápia keretében vérvizsgálatokkal elemzik, mely élelmiszerek nem károsítják a páciens szervezetét. A táplálkozási szokások módosítása tehát fontos lépés az egészséghez vezető úton

 

A vizsgálatokhoz vér-, vizelet-, nyál- és székletmintát kell venni. Hogy kinél milyen kiterjedt vizsgálatok szükségesek, azt állapottól teszik függővé, valamint attól, hogy a korábbi orvosi leletek rendelkezésre állnak-e. A teszteket nem muszáj egyszerre elvégezni, lépésről lépésre is lehet haladni.

 

Milyen esetekben segíthet a sejtszimbiózis-terápia?

• krónikus fáradtság szindróma,

• fibromialgia,

• ADHS,

• ortopédiai gyulladások,

• gyomor-bél betegségek, pl. gasztritisz, colitis ulcerosa, irritábilis bél (IBS),

• akne,

• II. típusú cukorbetegség,

• magas vérnyomás,

• állandóan kiújuló fertőzések, gyenge immunitás,

• depresszió,

• atópiás ekcéma és egyéb allergiás jellegű betegségek:

 asztma, szénanátha,

• keringési rendellenességek,

• kiegészítő terápia tumorbetegeknél.

 

Az egészséges sejtek és a szervezet egészségének összefüggéseit egyre szélesebb körben elismerik

 

A sejtszimbiózis-terápia rendszerét alkotó gyógymódok

• személyre szabott étrend kialakítása (élelmiszer-allergiák),

• labordiagnosztika (vér, vizelet, széklet),

• egészséges bélbaktériumok (probiotikumok),

• nehézfémek kivezetése,

• a sav-bázis egyensúly szabályozása,

• enzimek, gyógygombakivonatok,

• mikro- és makrotápanyagok,

• infúziós kezelések,

• pszichoterápia.

- vörös -
XVII. évfolyam 6. szám

Címkék: anyagcserezavar, gyulladások, sav-bázis egyensúly, sejtszimbiózis-terápia

Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.