Új a terápiában

Siker a gyógyításban

Van remény!

Dóra János magas, kisportolt, jóképű férfi, negyvenes éveinek legelején. Szinte kicsattan az egészségtől. És nemcsak látszatra. A betegséget ma már hírből sem ismeri. Pedig szinte egész felnőttéletében megoldatlan egészségi probléma gyötörte...  

   


Egy kamaszfiú gyötrelmei

15, vagy 16 éves koromban valami baj lett az emésztésemmel. Gyakori puffadással és rendetlen székeléssel kezdődött, olykor egy kis vérzéssel is járt. Természetesen megijedtem, és panaszaimmal felkerestem az akkori körzeti orvosunkat Kiskunfélegyházán, ahol laktunk. Egy kamasznak megvannak az életkori problémái, amiket tetézett a puffadással járó gátlásosság. Az orvos megnyugtatott, hogy nincs semmi komoly bajom, az erőlködéstől a végbélen lévő apró hajszálerek közül valamelyik elreped, ez okozza a kis vércsíkokat. Ezek a kellemetlenségek elmúlnak majd maguktól is. Semmilyen gyógyszert, kenőcsöt vagy jó tanácsot nem kaptam. Igaz, hogy mindez a 80-as évek elején történt, de még azt sem mondta, hogy több zöldséget, gyümölcsöt, rostos ételt egyek. Telt-múlt az idő, minden maradt a régiben. Sokáig nem foglalkoztam vele, hisz az, hogy az orvos nem talált különösebb betegséget, elaltatta a kételyeimet. Miután panaszaim nem sűrűsödtek, sőt olykor fél évig sem jelentkeztek, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.

 

 

Volt allergia, nincs allergia

1987-ben felkerültem Pestre. Nemsokára megnősültem, és elmeséltem a feleségemnek, Mónikának a problémámat. Ő akkor egy elég makacs és súlyos pollenallergiától szenvedett. Kellemetlen betegségével a Medic-Poliklinikára járt, Kecskés doktornőhöz, aki homeopátiás szerekkel nagyon jó eredménnyel kezelte. Korábban nyáron alig mehetett ki a lakásból, állandóan folyt az orra, reggel tüsszögésekre ébredtünk. A „szelíd gyógymód”, ahogyan a homeopátiát nevezik – ezt Mónitól tudom – szépen lassan meggyógyította. Mire tünetmentessé vált, nagyon beleásta magát a természetes gyógymódokba, hogy betegségeinket ezentúl ne a hagyományos gyógyszerekkel kelljen kúrálni. Még járt a klinikára, amikor eszébe jutott, nyilván az én bajomon is tudnak majd segíteni. Nem kellett sokat biztatni, hiszen akkor már tartottam attól, hogy esetleg egy aranyér is kialakulhat, és egyre többet hallottam a végbélrákról is. Elmentem tehát a klinikára, ahol először a Voll-készülék segítségével „feltérképezték” az egészségi állapotomat. A teszt alapján kaptam egy alapcsomagot, amelyet homeopátiás szerekből állítottak össze. A doktornő elmondta, hogy ennek a gyógymódnak az egyik sajátossága, hogy az állapotom az első időkben súlyosbodhat is. Ne türelmetlenkedjek, a gyógyulás – különösen egy ilyen több mint 20 éve meglévő problémánál – nem megy egyik napról a másikra. Amikor bekövetkezett, amit mondott, vagyis a tüneteim felerősödtek, akkor rövid időre antibiotikumot írt fel. Furcsa, amit mondok, de ez – bár mindig is idegenkedtem a gyógyszerektől – megnyugtatott. Azt igazolta ugyanis, hogy a természetgyógyászattal foglalkozó orvosok nem zárkóznak el mereven a hagyományos szerektől, még a sokszor kritizált antibiotikumoktól sem, ha a helyzet, azaz a beteg állapota úgy kívánja.

 

 

Nemsokára visszatérhettünk a kis fehér homeopátiás golyócskákhoz, amiket aztán folyamatosan szedtem. Háromhetente, havonta kerestem fel a klinikát, akkor megbeszéltük, hogy érzem magam, mi történt a legutóbbi találkozásunk óta. Volt, hogy váltott a doktornő, vagy kiegészítette az addig adott készítményeket. Fél év múlva kezdett változni a helyzet. Éreztem, hogy nem vagyok annyira puffadt, a székletem lassan rendeződött, a vérzés pedig háromnegyed év után teljesen megszűnt. Ezzel együtt lassan az összes, több mint 25 évig tartó problémám…

 

 

Mit egyek, hogy jól legyek?

Ekkor csináltak még egy Voll-tesztet, amiből kiderült, milyen ételeket ehetek és melyeket célszerű kerülni. Ezekből egy listát állítottak össze, amely teljesen felborította az addigi étkezési szokásaimat. Tulajdonképpen teljes „ételmódváltásra” kellett felkészülnöm, amiben a feleségem nagyon sokat segített, hiszen ő vásárolt, ő főzött. Nagyon sok mindent ki kellett váltani. A fehér kenyeret például teljes kiőrlésűre kellett cserélni, a disznóhúst csirkére és marhára, a fehér lisztből készült tésztákat a durumkészítményekre. Néhány dolgot pedig, mint pl. a tejet, teljesen el kellett hagynom, pedig addig szinte nyakló nélkül ittam. Néha azért nem tilos egy-egy pohár, de eszemben sincs semmiféle mértéktelenség. Ebből az étrendből egyébként nemcsak én, hanem az egész családom nyert, hisz most már szinte csak egészséges étel kerül az asztalunkra. Én azóta sem voltam beteg, még megfázásom vagy influenzám sem volt, a feleségem és a kislányom is egészséges, és ezt a Medic-Poliklinikának köszönhetjük. (x)

 

Dóra János gyógyulásának történetét Bayer Ilona jegyezte le

Bayer Ilona
XIII. évfolyam 4. szám

Címkék: Medic-Poliklinika

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.