Új a terápiában

Sokoldalú likopin

Keringés, éleslátás, cukorbetegség, rák

A karotinoidok – közülük a legismertebb az elsősorban a sárgarépában nagy mennyiségben megtalálható béta-karotin – egészségmegőrző, betegségmegelőző hatásait régóta jól ismerjük. A szakirodalomban az utóbbi időben részletesen ismertettek egy olyan karotinoidot, amely igen erőteljes antioxidáns, vagyis szabadgyök-megkötő tulajdonságú. Ez a likopin, ami egyes zöldségek, gyümölcsök piros színéért felel.  


A legnagyobb mennyiségben a paradicsom tartalmazza. Ha azonban valaki azt gondolja, hogy a likopin megfelelő mennyiségű beviteléhez elegendő, hogy sok paradicsomot egyen, téved. A vizsgálatok egyik meglepő következtetése szerint ugyanis a feldolgozott paradicsomból előállított élelmiszerek jobb forrást jelentenek a szervezet számára. Előnyös, ha valaki paradicsomlét, paradicsomlevest, ketchupot fogyaszt, mert ezekben a likopin felszívódását kedvezően befolyásoló olajok, illetve zsírok vannak. Tegyük hozzá azonnal: a feldolgozott termékek közül persze inkább azokat részesítsük előnyben, amelyekben nincs vagy kevés az adalékanyag.

 

Kutatások szerint a likopin elsősorban a szív működésére és a keringésre fejti ki jótékony hatását, de előnyös az alkalmazása többféle szembetegségben, elsősorban a szürkehályog-képződés megakadályozásában, valamint maculopathia esetén és az idős korban bekövetkező macula degeneráció esetén (a macula az éleslátás helye a szemben – A szerk.). A cukorbetegek ugyancsak jól használhatják ezt a karotinoidot, és több vizsgálat szerint hasznos a rákmegelőzésben, különösen a mellráknál.

 

 

Szív és keringés

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte élen járnak a halálozási statisztikákban. Tudjuk, hogy a szívbetegségek egyik fő oka az érelmeszesedés (atherosclerosis), ezért ennek megakadályozása kulcsfontosságú a megelőzésben. Az antioxidánsok képesek arra, hogy lassítsák az érelmeszesedés folyamatát, mert gátolják a sejteket károsító oxidációs folyamatokat, konkrétan a kis sűrűségű lipoproteinek esetében.

 

A Johns Hopkins Egyetem kutatói – Street és munkacsoportja – megállapították, hogy azok a dohányosok, akiknek a szervezetében kevés a karotinoid, fokozott kockázattal néznek szembe a szívbetegségek szempontjából. A litván és a svéd lakosság körében Kristenson és munkatársai által végzett vizsgálatok pedig összefüggést találtak a vér alacsony likopinszintje és a koszorúér állapota között. Egy harmadik kutatás 10 európai országra terjedt ki; ennek végkövetkeztetése az volt, hogy az alacsony antioxidánsszint növeli az akut szívbetegség kockázatát.

 

A likopin és más karotinoidok – köztük a béta-karotin –, valamint az E-vitamin bevitele megakadályozza az úgynevezett „rossz” (vagyis az LDL) koleszterin oxidációját. A torontói egyetem kutatói, Agarwal és kollégái úgy találták, hogy azoknak az embereknek a vérében, akik egy héten át paradicsomlét, spagettiszószt és likopinkoncentrátumot fogyasztottak, a likopin szintje kétszeresére nőtt. Bár a koleszterinszintben nem mértek változást, az oxidált LDL-koleszterin szintje jelentősen alacsonyabb volt a likopinbevitelben részesülteknél. A kutatók javaslata szerint a megszokott étkezésünkben szereplő zöldségek és gyümölcsök mellett napi egy pohár paradicsomlé, esetleg paradicsomleves vagy négy evőkanálnyi ketchup mindenképpen hasznos lehet.

 

 

Szembetegségek

A karotinoidok, elsősorban a lutein, a zeaxantin és a likopin szerepét vizsgálta a szürke hályog megelőzésében a Chasan-Taber vezette munkacsoport. Megállapították, hogy a – főként spenótból, keresztes virágú zöldségekből nyerhető – karotinoidok csökkentik a szürke hályog kockázatát, elsősorban azzal, hogy védik a szemlencsét a szabad gyökök okozta károsodástól. Pollack és munkatársai patkányokban vizsgálták a likopin szürkehályog-ellenes hatását, és azt tapasztalták, hogy erős antioxidánsként működik. Hasonló eredményekre jutott állatkísérleteiben a Trivedi vezette kutatócsoport.

 

 

A macula életkorral összefüggő károsodása, a maculopathia kialakulásának körülményeit kutatták Olaszországban Simonelli és munkatársai. Megállapították, hogy az antioxidánsok – a C-, az E-vitamin és a karotinoidok – hiánya kimutatható az említett betegségben szenvedőknél.

 

Cukorbetegség

A cukorbetegségnek (diabetes mellitus) két formája ismert. Az I. típusú cukorbetegség (IDDM) inzulinfüggő, míg a II. típusú (NIDDM) nem inzulinfüggő. Az előbbit autoimmun-betegségnek tartják, amelynek jellemzője, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-setjei sérülnek, és ennek következtében vagy kevés az inzulin termelése, vagy egyáltalán nem történik meg. Az I. típusú diabéteszben szenvedőknek mindennap inzulininjekciókra van szükségük az életben maradáshoz. Ez a betegség elsősorban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél alakul ki. A II. típusú diabétesz jóval gyakrabban fordul elő: minden tíz cukorbetegből kilenc ilyenben szenved. Későbbi életkorban alakul ki, és gyakran társul az elhízáshoz. Ebben az esetben a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, ám a szervezet nem képes azt hatékonyan felhasználni, emiatt megnő a vércukor szintje.

 

A legújabb kutatások szerint a szabad gyökök romboló hatása az inzulinfüggő folyamatokban is érvényesül. Mivel a likopin az egyik legerősebb antioxidáns, feltételezik, hogy bevitele javítja az inzulin hasznosulását is, fékezve a glükózintoleranciát. Olemedilla és társai II. típusú cukorbetegségben szenvedőknél vizsgálták az antioxidánsok szerepét, és azt találták, hogy közülük egyedül a likopin és a béta-karotin fejtett ki jótékony hatást ezeknél a betegeknél. Ford és kollégái vizsgálatuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a vérben lévő karotinoidok szintje fordítottan arányos az éhgyomri inzulinszinttel. További érdekesség, hogy cukorbetegeknél eleve alacsonyabb szérumlikopin- és béta-karotin-értékeket mértek, mint egészséges embereknél.

 

 

Rákmegelőzés

A rák okozta és a nőket érintő halálozások adatai között világszerte vezető helyen szerepel a mellrák. Ma már a legtöbb ember tudja, hogy a zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások a paradicsomnak és a belőle készült feldolgozott termékeknek a mellrákmegelőző hatására irányították a figyelmet.

 

A likopin védőhatását sejtkultúrákban, állatkísérletekben és epidemiológiai tanulmányokban vizsgálták. Sejtkultúrákban a likopin tumorgátló szerepét az alfa- és a béta-karotinéval vetették össze (Levy és munkatársai), és kiderült, hogy a likopin hatékonyabban fékezte a mellráksejtek (MCF-7) növekedését. Amikor a mellrák kifejlődésére genetikailag fogékonnyá tett egereknek (Nagasawa és kollégái) likopint adagoltak, azt találták, hogy az ily módon táplált egereknél a daganatok vagy visszafejlődtek, vagy késleltetve alakultak ki. Egy másik állatkísérletben azoknál a patkányoknál, amelyeknek likopininjekciókat adtak, kevesebb és kisebb méretű tumor fejlődött ki, mint a kontrollcsoportban (Sharoni és munkatársai). Ebben a vizsgálatban a béta-karotin mellrákmegelőző hatása nem volt igazolható.

 

A likopinkoncentrátum ma már Magyarországon is hozzáférhető étrend-kiegészítő formájában.

Összeállította: K.G.
IX. évfolyam 9. szám

Címkék: cukorbetegség, keringés, likopin, rák

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.