Új a terápiában

Szeretethormon: oxitocin

Hogyan befolyásolja viselkedésünket a becézés?

Megnyugtat és egyben euforizál, megteremti a közelség, a kötődés és a hűség érzetét, bizalmat kelt és a forró, szenvedélyt hosszan tartó, stabil párkapcsolattá alakítja. Biztosítja az anya és a csecsemő közötti erős érzelmi kötődést. Segíti a szülést, leépíti a negatív stresszt. A varázsszer neve oxitocin. Hosszas kutatások után egyre több területen alkalmazzák a terápiában. Azonban az oxitocintól nem csak bújósabbak leszünk. Az aktuális  klinikai tesztek rávilágítanak árnyoldalaira is.


 

Mély pillantás a másik szemébe. A férfi elragadónak látja a nőt, és az érzés kölcsönös. A vonzalom óriási, semmi kétség, mi lesz az eredménye. Az első, szenvedélyes szerelmi aktus után mindketten tudják: ez a szerelem örökké tart – de legalábbis egy életre szól. Ami úgy hangzik, mint egy giccses szerelmi regény, az maga a rögvalóság. Méghozzá a préripockoknál.

 

Az apró, pelyhes bundájú rágcsálók szigorúan monogám életet élnek, és választott párjuk mellett még annak halála után is kitartanak. E szoros ragaszkodás okát a kutatók egy rendkívül hatásos, bár első ránézésre közönségesnek tűnő fehérjében azonosították. A neuropeptid neve oxotocin, amely kilenc aminosav összekapcsolódásából jön létre, és nagy mennyiségben termelődik szex közben. Az amerikai prérin élő pockok agyában rendkívül sok receptor található, amelyekhez az oxitocin kötődni képes, ezért ez a hormon ennél az állatfajnál különösen intenzív hatást fejt ki. Nem úgy a sziklás vidéken élő rokonaiknál. A világosbarna bundájú hegyi pocok agyában jóval kevesebb oxitocinreceptor található. Ennek megfelelően sokkal felszínesebb e faj szerelmi élete, kényük-kedvük szerint váltogatják partnereiket.

 

Tom Insel (Emory University) idegkutató és Sue Carter (University of Illinois) zoológus már a 90-es évek végén bizonyítani tudta addigi, oxitocinnal kapcsolatos feltételezéseit. A préripockoknak egy az oxitocin hatását gátló hatóanyagot fecskendeztek be, amire az addig rendkívüli mértékben szociális állatkák hirtelen más szexpartnerek után is élénk érdeklődést kezdtek mutatni, sőt emiatt kölykeik gondozását is elhanyagolták. Ugyanakkor a kutatók megváltoztatták a hegyvidéki pockok genetikáját, aminek következtében ezeknek a kísérleti állatoknak az agyában jóval több oxitocinreceptor keletkezett. Az eredmény itt sem maradt el, az addig rendkívül ledér életmódú pocokfajból egy csapásra hűséges társ lett. A nagy feltűnést  keltő kísérletek alapján joggal merült fel a kér- dés, vajon milyen hatást gyakorol az oxitocin az emberekre. Bár az állatkísérletek eredményeit nem lehet közvetlenül az emberre vonatkoztatni, mégis rávilágítanak arra a tényre, hogy milyen jelentős hatású hormonnal állunk szemben.

 

Sokáig az oxitocinról azt tartották, hogy női hormon. Annak ellenére, hogy a mai napig a szülés beindítására használják a szülészeteken (görög ókys – rövid, és tókos – szülés), orrspray formájában pedig a kismamáknál a tejtermelés serkentésére, a régi szemlélet egyoldalú és elavult. Valójában az oxitocin minden kellemesnek érzett érintés során termelődik a szervezetben. Az érintések, ölelések, simogatások, becézgetések, a szexuális ingerlés és az orgazmus oxitocintermelést indukálnak férfiakban és nőkben egyaránt. Az orgazmuskor mérhető jelentős szintemelkedés felel az aktust követő ellazulás és álmosság érzetéért. A boldogság, a közelség és az érzelmi kötődés érzése oxitocin nélkül elképzelhetetlen. Egyre nő a tudományos bizonyítékok száma, amelyek igazolják, hogy ez a hormon a szociális élet minden szintjén jelentősen befolyásolja emberi kapcsolatainkat és dinamikus érzelemvilágunkat.

 


 
Minden kellemes testi érintkezés alkalmával megemelkedik vérünkben az oxitocin szintje, aminek hatására erősödik a személyes kötődés

 

Agyunkban a hipotalamusz nevű területen termelődik, innen az agyalapi mirigy (hipofízis) hátsó lebenyébe kerül, ahol tárolódik. Ez a terület szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel, amely agyunk érzelmekért felelős központja. Az oxitocin a limbikus rendszeren belül elhelyezkedő és a félelemérzet kialakulásáért felelős amigdala (mandula) nevű területre kiegyenlítő, csillapító hatást fejt ki. Szükség, illetve megfelelő igény esetén az agyalapi mirigy kibocsátja a benne elraktározott oxitocint a vérbe, aminek révé eljut pl. a szívhez, a vesékhez, a csecsemőmirigyhez, a hasnyálmirigyhez vagy a nemi szervekhez, amelyekben megfelelő receptorsejtekhez kötődik.

 

Paul Zak amerikai idegélettan-kutató meglehetősen merész feltételezései alapján az oxitocint egyenesen „morálmolekulának” nevezte el. Meggyőződése, hogy az emberi evolúció e „szociális ragasztóanyag” hiányában teljesen másképp alakult volna.Zak, aki napi nyolc odabújást vagy ölelést javasol mindenkinek, az oxitocint a civilizáció alappillérének nevezte.

 

2005-ben a Zürichi Egyetem Empirikus Gazdaságkutató Intézetében végzett kutatásokban a kísérleti személyek szimulált körülmények között, a kísérletvezető utasítására pénzt hiteleztek idegen hitelfelvevőknek, akikkel csak monitoron keresztül érintkeztek. Miután a kísérleti alanyok orra alá oxitocint permeteztek, hitelezési hajlandóságuk jelentősen növekedett. Az oxitocin hatására még akkor sem veszítették el üzleti partnereik iránti bizalmukat, ha azok nyilvánvalóan visszaéltek azzal.

 

Prof. dr. Markus Heinrichs zürichi pszichológus, a kísérlet egyik vezetője további kutatásaival bizonyította, hogy az oxitocin hatására javul az egyén empatikus képessége, jobban azonosítani tudja mások érzéseit. E hatások alapján az oxitocinra nagy reményekkel tekintenek az orvosok és a pszichoterapeuták. Az első kísérleteket már el is végezték Asperger-szindrómában – az autizmus egy típusában – szenvedő pácienseken. E betegség lényege, hogy a páciens teljesen énközpontú, a külvilágot teljesen kizárja, és képtelen felismerni a többi ember érzéseit. Ha azonban oxitocint kaptak, a kísérletben részt vevő betegek képesek voltak felismerni az eléjük tett fényképeken látható arcokon tükröződő érzelmeket.

 

 

A szociális fóbiában szenvedőkön, akiknél más emberekkel való érintkezés vált ki pánikrohamot, szintén segíthet az oxitocin.

 

A reklámpszichológusok régóta tisztában vannak az oxitocin hatásaival. Ha valakinek látszólag véletlenül megérintik a kezét, a karját, vagy ha a néző pelyhes, puha bundájú nyuszikat lát a reklámfilmen, vérében megemelkedik az oxitocin szintje. Mindezt a reklámszakma természetesen tudatosan alkalmazza, hiszen ha magasabb a szeretethormon szintje, hajlandóbbak vagyunk vásárolni is, könnyebben nyitjuk meg a pénztárcánkat. A New York-i székhelyű Vero Labs 2005- ben piacra dobott egy Liquid Trust (Folyékony Bizalom) nevű spray-t. A párt kereső magányos emberek, a sikertelen kereskedők, az agyonhajszolt üzletkötők reménye – így hirdették az üvegcsébe zárt bizalmat. Persze ez a kereskedelmi ötlet, amilyen furcsa, a gyakorlatban annyira hatástalan is. Ugyanis a mesterségesen előállított sem szeretnénk, ha ezt a hormont orrspray-ként vagy egyéb formában rendszeresen használnák az emberek. A nőgyógyászatból tudjuk, hogy az oxitocin nagyon erős biológiai hatást gyakorol szervezetünkre, ezért semmiképp sem szabad felelőtlenül használni.”

 

A rendkívül sokoldalú oxitocin korántsem kellemes új arcát tavaly fedezte fel a holland Carsten de Dreu. Az anyag hatására felerősödik az etnocentrizmusnak nevezett jelenség, aminek lényege, hogy az egyén saját etnikumát, saját vallási közösségét másoknál magasabb rendűnek tartja, tehát fokozódik az idegenekkel szembeni ellenszenv. Az amúgy semleges vagy toleráns hollandok oxitocin adagolása után sokkal nagyobb affinitást mutattak saját népük egyedei iránt, mint idegenekkel szemben.

 

Azonban amíg a fenti kísérleti eredményeket nem sikerül alaposabb kutatásokkal alátámasztani, le kell szögeznünk, hogy az oxitocin pozitív hatásai messze felülmúlják az esetleges negatív tulajdonságokat. A pozitív hatásokat egyébként az alternatív gyógyászat is felfedezte. Feltételezik ugyanis, hogy pl. az olyan, gyógyító hatású hobbik, mint az éneklés vagy a meditáció szintén megemelik az oxitocin szintjét a vérben. 

-vörös-
XVIII. évfolyam 12. szám

Címkék: oxitocin, psziché, szeretethormon

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.