Új a terápiában

Tavaszi, avagy krónikus fáradtság szindróma?


 

„Hulla fáradt vagyok!” Kifacsart citromnak érzem magam!” „Alig állok a lábamon!” „Húz az ágy!” „Kivagyok, mint a liba!” Hát ez az! Kivagyunk! Ez a lényege az újabban divatos betegségnek, a krónikus fáradtság szindrómának.

 

Egy szellemileg, fizikailag, lelkileg megerőltető nap után joggal érezzük, hogy „semmire nincs energiánk”, mert a fáradtság = energiahiányos állapot. Ez ma már a Voll-féle módszerrel mérhető.

 

A fáradtságnak kiadós pihenés, alvás, feltöltődés (utóbbi felemelő beszélgetés, erdei séta, kutyasétáltatás stb. is lehet) a gyógyírja. Ha ez nem történik meg, vagy nem kielégítően történik meg, akkor tartósan energiavesztett állapotba kerülünk. Ennek az energiavesztett állapotnak azután testi, szomatikus tünetei is lesznek. Idegi-hormonális vezérlésünket, immunrendszerünket is gyengíti, különböző élettani folyamatok indulnak be. Megfigyelték, hogy a kimerült, kizsigerelt emberek szervezetében magasabb a melatoninszint, alacsonyabb az örömhormonnak, a szerotoninnak a szintje. Ez is hozzájárul az agyonhajszolt, munkamániás emberek kiégéséhez, depressziójához, mely betegség egyre fiatalabb korban jelentkezik. Köztudott a gyermekek iskolai túlterhelése, ugyanakkor hiányzik számukra a család adta lelki feltöltődés. Az agyonhajszolt szülőnek lehet, hogy pénze van, de ideje nincs a gyerekére. A fiatalság könnyen célja vesztett lehet, esetleg kisiklik. A civilizált életformában már nem látszik célnak a biológiai élet- és fajfenntartásért folytatott küzdelem, elfelejtődik a biológiai lét. Az eddig taglalt szellemi túlterhelésen, permanens stresszen túl más egyéb finomsággal is hozzájárul a krónikus fáradtságérzéshez. Szervezetünket nemcsak a megváltozott életszemlélet, de az általunk megváltoztatott környezet is befolyásolja. Nagyobb mennyiségű mesterséges vegyület, kémiai anyag az, amelyet természetesnek kellene elfogadnunk. Az elektromosság, a számítógép, a mobiltelefon stb. nemcsak megkönnyíti az életünket, de terheli is energetikailag.

 

A stressz, a szellemi-lelki terhek, a kémiai és fizikai ártalmak, a „megjavult életkörülményeink”, az állandó energiahiányunk az immunrendszerünket nem igazán tartja topon. Biológiai környezetünk pedig örül ennek, mert a baktériumok, vírusok, gombák ennek nyertesei. Az „Adj király katonát!” játékban, ami immunfolyamatainkban zajlik, aztán elég sok katonát adunk.

 

Nem csoda, hogy ugyan „jobb” életkörülmények között, de biológiailag több panasszal, betegséggel élünk együtt, természetesen csak akkor, ha hagyjuk. Nem csoda, ha nő az allergiás, ekcémás, szénanáthás, a krónikus betegségben szenvedő, az autoimmun-, a hajhullásos, a fiatal korban már emésztési panaszokkal, ízületi betegséggel, rosszindulatú daganatos betegséggel küszködő, a tartósan antidepresszáns gyógyszeren élő, rossz közérzetű, enervált, a „betegnek érzem magam, de nem tudom, mitől”, a reggel fáradtabban ébredő, a nyomott hangulatú, az alvászavarral küszködő, az izzadékony, a hőemelkedéssel élő, a tartósan gyengeségre panaszkodó, a túlsúlyos, a stresszelő emberek száma.

 

Sokan azt gondolják, hogy kalóriadúsabb, avagy nagyobb mennyiségű étellel pótolni lehet a kimerültséggel elvesztett energiát, s mint arról a túlsúlyosak meggyőződhetnek, nem lehet, sőt az emésztőrendszert csak túlterhelik, a zsírraktáraikat növelik, a lelküket tovább terhelik.

 

A tartósan magát fáradtnak érző, avagy az imént említett panaszokkal élő embernek ki kell vizsgáltatnia magát, nincs-e vitamin-, vas-, avagy egyéb nyomelemhiánya, szelénhiánya, nem vérszegény-e. Magas, avagy alacsony a vérnyomása, van-e cukorbetegsége? Az alacsony, illetve a magas vércukor is járhat fáradékonysággal. Allergiás-e, pajzsmirigye nem működik-e alul? A serdülő- és változókor is járhat átmeneti fáradékonysággal. Van-e pánikbetegsége, fóbiája, koncentrációs zavara, depressziója? Szed-e valamilyen gyógyszert, (pl. antihisztamint) stb. Nem terheli-e a szervezetét valamilyen vegyszer, nincsen-e kitéve fokozottabb elektroszmog-, geopatikus, avagy egyéb sugárterhelésnek. A krónikusan fáradt ember szervezetében szinte mindig találunk gócot, krónikus gyulladást.

 

A diagnosztikában mindig elengedhetetlenek a hagyományos morfológiai laboratóriumi módszerek, melyeket ha energetikai vizsgálatokkal is kiegészítünk – mint amilyen a Voll-módszer is -, pontosabban diagnosztizálhatunk, kideríthetjük a kiváltó okokat. Energetikai vizsgálat nélkül saját véleményem és tapasztalatom szerint nem mindig pontos a góckutatásunk.

 

Ha sikerül kideríteni, hogy a tartósan energiaszegény szervezetben mi következett be, milyen elváltozások alakultak ki, akkor egyénre szabottan lehet a terápiát is megtervezni, mert nincs két egyforma ember, mint ahogyan nincs két egyforma hópihe sem. Előfordul, hogy valakinek csak az életmódján kell változtatni, például több folyadékot fogyasztania, életét ritmizálnia, napi fél órát tornáznia, többet aludnia, kevesebbet vállalnia, többet foglalkoznia a családjával, a természettel, a környezetével, többször kikapcsolódnia, kevesebbet vagy mást ennie, több vitamint fogyasztania. Erre különösen is fel kell hívni a figyelmet, mert a mai élelmiszerekben lévő vitaminok nem biztos, hogy fedezik a megnövekedett szükségleteinket. Jó volna csak bioélelmiszert fogyasztani, ha nem volna olyan drága, s biztonsággal tudnánk, hogy azt nem érte savas eső. Lelkileg pedig rá kell állni a természet hullámhosszára. Ne feledjük, mindenki elsődlegesen a maga orvosa.

 

„Az orvos segít, a természet gyógyít.” Természetesen súlyosabb esetben az orvos dönti el, hogy a leletek alapján mire van szükség. Elképzelhető hogy nem elegendő a nyomelempótlás, az életmódváltás. Olykor hagyományos allopátiás gyógyszerre, netalán műtétre van szükség, avagy homeopátiával, izopátiával kell a szervezetet harmonizálni. Utóbbiak a Voll-módszerrel kitesztelhetők, nyomon követhetők. A fáradékonyság mindig tünet, jelzés.

 

Szép tavaszt, jó egészséget! (x)

Dr. Kecskés Gabriella
XIII. évfolyam 4. szám

Címkék: tavaszi fáradtság

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.