Új a terápiában

Teljes spektrumú fény

Egy kis napfény az egészséghez

A legtöbbünk tudja, hogy a vitaminok és ásványi anyagok hiánya károsíthatja egészségünket. Azt azonban kevesen tudják, hogy legalább ennyire szükségünk van mindennap bizonyos mennyiségű természetes napfényre is, ha egészségesek akarunk maradni. Ez különösen ősszel és télen nehéz. Léteznek azonban olyan műszaki megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy hozzájuthassunk az oly fontos teljes spektrumú fényhez, akár a legsötétebb téli napokon is.


Fény nélkül nem létezne élet a Földön. A fény több életfunkciót szabályoz, mint gondolnánk, ugyanis közvetlen befolyással van testünkre és lelkünkre egyaránt
 

Az atommeghajtású USS Triton 1960-ban az első olyan tengeralattjáró volt, amely képes volt a vízfelszín alatt maradva körbehajózni bolygónkat. Ezzel az USA úgy vélte, fontos előnyhöz jutott az akkoriban dúló hidegháborúban. A probléma mindössze az volt, hogy a személyzetet a rendkívül hosszú ideig tartó merülések során a legkülönfélébb betegségek gyötörték: magas vérnyomás, szív-érrendszeri problémák, cukorbetegség, depresszió, neurózisok. Ráadásul a haditengerészet orvosai nem tudtak magyarázatot adni a panaszok és betegségek hirtelen megjelenésére.

 

Körülbelül ezzel egy időben a New York-i Bronx állatkert új attrakciót mutatott be a közönségnek. A kanadai Nova Scotia félszigeten egy sereg rendkívül érdekes madarat fogtak be: Fratercula arcticát, népszerűbb nevén lundát. Ezek a rendkívüli madarak alakilag hasonlítanak a pingvinekre, de óriási, papagájszerű, színes csőrük van. Hogy a madarak jól érezzék magukat állatkerti új otthonukban, nagy madárházat építettek nekik, tágas medencével és mesterséges sziklákkal. A madarak azonban rövid időn belül elvesztették gyönyörű színüket és a hangulatuk is romlott, tojni sem voltak hajlandók. A zoológusok a fejüket vakarták és tanácstalanok voltak.

 

Dr. John Ott a gyorsított mozgó felvételek amerikai pionírja. Az általa kifejlesztett filmtechnika segítségével az extrém lassú mozgásokat, például növények növekedését annyira fel lehet gyorsítani, hogy láthatóvá válnak. A filmezés úgy történik, hogy nagyobb időközönként egyes képeket vesznek fel, ennek során azonban egyenletes fényerő szükséges. Mivel a napfény a nap során változó intenzitású, mesterséges világítást kell alkalmazni.

 

Legtöbbünk élete nagyobb részét mesterséges fénnyel megvilágított helyiségekben tölti. A napfényt utánozó lámpákkal pótolhatjuk a természetes fény hiányát

 

Amikor Ott a virágok kibomlását akarta filmezni, nem várt problémákkal kellett szembesülnie ugyanis sok virág egyszerűen elszáradt vagy elhullatta szirmait. Vajon mi lehetett ennek az oka?

 

Három történet, három helyszín, három különféle élőlény - első pillantásra nincs közöttük összefüggés. Pedig az ok mindhárom esetben közös, a problémákat a természetes napfény hiánya okozta.

 

Dr. Ott meghökkent a növények reakcióitól, azonban csakhamar felismerte, hogy a gondokat a világítás idézte elő. Mivel kíváncsi volt, állatokkal, növényekkel és sejtekkel kezdett el kísérletezni, tudni akarván, milyen fény milyen hatást gyakorol az élőlényekre. Eredményei egyes esetekben drámaiak voltak. A vörös fényben tartott kísérleti egerek néhány hét alatt megbetegedtek, hat hónap múlva pedig némelyik a farkát is elvesztette. A sejttenyészetek néhány mesterséges fényben eltöltött nap után megszűntek osztódni. A sejtosztódás csak akkor indult be ismét, amikor a megvilágításhoz UV-fényt is adtak. Ugyanakkor a túladagolt UV-fény roncsolta a sejtmembránt. Amikor Ott állati eredetű sejttenyészeteken a drogok hatását vizsgálta, megállapította, hogy a mikroszkóp megvilágításának színe a sejteket erőteljesebben befolyásolta, mint maga a vizsgált drog!

 

Mi is a fény tulajdonképpen?

A fény a bennünket folyamatosan körülvevő elektromágneses hullámzás elenyészően kis része, amelyet szemünkkel érzékelni tudunk: ez a 400-800 nanométeres hullámhossz. A 800 nanométer feletti az ún. infravörös fény, a 400 nanométer alatti hullámok az ultraibolya (UV) tartományhoz tartoznak.

 

Dr. Donald Bruning ornitológus megállapította, hogy a hüllőknek különösen jót tesz, ha teljes spektrumú fényben tartják őket

 

Az emberi szem által nem érzékelhető UV-fény ugyanakkor három tartományra osztható: UV-A (400-320 nanométer), UVB (320-290 nanométer) és UV-C (290-100 nanométer).

 

Utóbbi káros hatású az élőlényekre, azonban bolygónk légköre szinte maradéktalanul kiszűri - legalábbis, amíg az ózonpajzs megmarad. Az UV-A és UV-B fény ellenben - bizonyítottan - fontos embernek, állatnak és növénynek egyaránt.

 

John Ott állatokkal, sejtekkel és növényekkel folytatott kísérleteinek eredményei alapján arra következtetett, hogy nem csak ezeknek, hanem minden más élőlénynek szüksége van a napfény teljes spektrumára, ha tartós egészségnek akar örvendeni. És ebben fontos szerepet kap a légkör által nem teljesen kiszűrt UV-A és UV-B fény is, amelyeket a mesterséges lámpák képtelenek előállítani.

 

Mivel az általa kifejlesztett filmezési módszert természetes fényviszonyok mellett nem lehetett kivitelezni, Ott gyártót keresett, amelyik olyan mesterséges fényforrást volt képes előállítani, amely a természetes napfénnyel azonos spektrumú világításról gondoskodott. Először a General Electric nevű óriáscéghez fordult, ahol elutasították, mert nem érdekelte őket a téma. Más gyártók sem óhajtottak vele együttműködni. Ekkor azonban a véletlen sietett segítségére. Egy rendezvényen megismerkedett James Benfield New York-i fogorvossal. Elmondta neki, mit tapasztalt kísérletei során. Benfieldet lenyűgözték a hallottak, már csak azért is, mert munkája miatt sok időt kellett mesterséges fény mellett töltenie. Ő is segített a keresésben, míg végül kiderítette, hogy a Duro-Test Company gyárt különleges fénycsöveket speciális célokra. Írt egy levelet a cég vezetőjének, amelyet éppen postára akart adni, amikor egy páciensével véletlenül beszélgetni kezdett a fényről. És láss csodát, a páciens a Duro-Test Company egyik részvényese volt, baráti szálak fűzték a cégvezetőhöz.

 

A tanulmányok bebizonyították, hogy az UV-fény aktiválja a nemi hormonokat. Felmerül a kérdés, vajon a 100%-os UV-védelemmel ellátott napszemüvegek valóban megérik a pénzüket?

 

Néhány napon belül összehozott egy találkozót Ott-tal, ami azzal végződött, hogy Ott instrukciói alapján a cég kifejlesztett egy természetes fényspektrumú fénycsövet, amelyet röviddel ezután "Vita-Lite", illetve "True-Lite" néven piacra dobtak.

 

Nagy horderejű felfedezés

Ezek a fénycsövek a természetes, déli napfénnyel kb. 96%-ban megegyező fényt bocsátanak ki. Ezeket a haditengerészet beépítette a tengeralattjáróiba, a NASA pedig az űrhajókba, ugyanis az asztronautákat korábban hasonló panaszok gyötörték, mint a tengeralattjárók személyzetét.

 

A Bronx állatkert lummáinak madárházába is beépítették ezeket a fénycsöveket, méghozzá egy időkapcsolóra kötve, imitálva a madarak hazájának fényviszonyait. Az eredmény nem maradt el, a madarak színe visszatért és szaporodni kezdtek.

 

Időközben más állatkertekben, más állatfajoknál is megtapasztalták, hogy az állatok jobban érzik magukat teljes spektrumú fényben, ellentétben a hagyományos világítótestek által kibocsátott fénnyel. Azóta sok tapasztalatot sikerült összegyűjteni olyan állatokkal kapcsolatban, amelyeket sokáig mesterséges fényben tartottak. Ha pedig ez a fény nem tartalmazza a teljes természetes fényspektrumot, az állatok megbetegszenek. A teljes spektrumú fénnyel mindez megakadályozható. Ez az emlősökre, de más állatokra is vonatkozik.

 

A teljes spektrumú lámpák az iskolákban is beváltak. A diákok koncentráltabbak lettek és nyugodtabbá váltak

 

Dr. Bruning, a Bronx állatkert főorvosa korábban hüllőkkel foglalkozott. Megállapította, hogy az állatok testhőmérséklete szempontjából fontos, hogy mindennap érje a testüket megfelelő mennyiségű UV-fény. Ma általános gyakorlat, hogy a hüllőket teljes spektrumú fényben tartják, hogy hozzájussanak az oly fontos UV-fényhez.

 

Ha az állatok megbetegszenek a mesterséges fényben, hogy áll a dolog az embernél? A modern, civilizált embert is mesterséges fényforrások veszik körül. Zárt terekben él, elzárva a napfénytől. Ha a fogságban tartott állatoknak szükségük van bizonyos mennyiségű természetes fényre, minden bizonnyal az embernek is szüksége van erre.

 

Ma sokat hallhatunk az UV-fény veszélyességéről - annál kevesebbet a hasznosságáról. Kétségtelenül, a túl sok UV-fény káros - de minden, ami hatásos, egy bizonyos mennyiség felett károssá válik, mint pl. a vitaminok vagy akár az oxigén is. Ennek ellenére senkinek sem jut eszébe, hogy a vitaminmentes élelmiszereket propagálja, vagy gázmaszkot vegyen fel, hogy a "veszélyes oxigént" kiszűrje. Csak a teljesen hatástalan dolgokat nem lehet túladagolni - ilyen pedig nem létezik, mivel minden létező dolognak van valamilyen hatása.

 

- Ha a teljes spektrumú fény jót tesz az állatoknak, talán nekünk, embereknek is jó? Igen, és ebben jelentős szerepe van az UV-fénynek. Szükségünk van egy bizonyos dózisra, hogy életben maradjunk, és immunrendszerünket karbantartsuk - magyarázza dr. Ott. - A napfény minden hullámhossza valamilyen pozitív hatással van ránk. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a fény "tápanyag" - hasonlóan a vitaminokhoz és az ásványi anyagokhoz. Kis mennyiségű UV-fényre az emberi szervezetnek ugyanannyira szüksége van, mint bizonyos mennyiségű vitaminra és nyomelemre.

 

A szolárium UV-fénye is pozitív hatással lehet egészségünkre. Itt azonban fontos a mértékletesség és a készülék kifogástalan állapota

 

A fénynek, amit szemünkkel felveszünk, két fő funkciója van: a látóidegek "optikai részén" keresztül lehetővé teszi a látást, az „energetikai részén" keresztül pedig aktiválja az anyagcserét és a hormontermelést. Ezt sok évvel ezelőtt fedezte fel prof. dr. Fritz Hollwich, a Münsteri Egyetem Szemészeti Klinikájának vezetője. Vizsgálatai kimutatták, hogy a látás elvesztésének hatására jelentősen megváltozik az emberek a vérképe, a cukoranyagcseréje, a vizelet ásványianyag-összetétele és hormonháztartása.

 

Kísérleteiben Hollwich kimutatta, hogy a természetes napfény UV-részének fontos és pozitív szerepe van a hormonháztartásban. Az UV-fénytől mentes, mesterséges fény ellenben jelentős mértékben megemelte az ACTH és a kortizol nevű stresszhormonok szintjét a kísérleti személyekben. Ha teljes spektrumú fényt használtak, ez a negatív hatás elmaradt.

 

Érdekes, hogy a magas kortizolszint az agyban azokat az ingerületvivő anyagokat blokkolja, amelyek a tesztoszteron termelését. A tesztoszteron hiánya azonban nemcsak az izmok satnyaságát okozza, de hatására a libidó is csökken. Az elmúlt 50 év során a közép-európai férfipopulációban a spermiumszám drasztikusan csökkent, egyes tanulmányok szerint 50%-kal. A potenciazavarok (orvosi nyelven erektilis diszfunkció) ma már nem csak a nyugdíjas korúakat sújtják.

 

Egyes folyóiratok szerint az ipari társadalmakban, ahol általános a mesterséges fényviszonyok közötti életforma, az impotencia úgy terjed, mint egy ragály. A napfény UV-részének behatolása a szembe serkenti az agyalapi mirigyet, amely a hormonrendszer karmestere, tehát más hormontermelő mirigyek működését szabályozza. Ez a folyamat tehát a nemi hormonokra is hatással van. Gondoljunk csak a lummákra és egyéb állatokra, amelyek mesterséges fény hatására nem szaporodtak.

 

A teljes spektrumú világítótesteket ma már az űrhajókba is beépítik

 

A Boston State Hospital egy kísérletben igazolta, hogy az UV-fénnyel történő kezelés hatására a férfiak és nők nemi hormonjainak szintje jelentősen növelhető, a férfiaké akár 120%-kal.

 

Házaink és autóink üvegei egyáltalán nem engedik át az UV-fényt, a szemüvegek szintúgy - a napszemüvegek gyártói újabban 100%-os UV-védelemmel hirdetik termékeiket. Lakótereink hagyományos fényforrásai szintén mellőzik az UV-fényt. A legtöbbünk inkább UV-hiányban, mint -többletben szenved. Éppen ezért mindannyiunknak fontos lenne, hogy minden áldott nap eltöltsünk bizonyos időt a természetes fényben, anélkül, hogy bármilyen szemüveget viselnénk. Természetesen nem túlzásokba esve, tehát ez nem azt jelenti, hogy órákon át a tűző napon kellene feküdnünk, míg hólyagosra ég a bőrünk.

 

A lakásokban, az irodákban, iskolákban, kórházakban és idősek otthonában célszerű lenne a világítótestek legalább egy részében teljes fényspektrumú fénycsöveket elhelyezni. Hogy ezzel gyógyszert lehetne megtakarítani, azt számos tudományos kutatás eredménye bizonyítja.

 

Prof. dr. Michael Holick bőrgyógyász a Bostoni Egyetemen, és évek óta az UV-fény emberre gyakorolt hatásait kutatja. Egyik kísérletében a kísérleti személyeket hosszabb időn keresztül, heti három alkalommal szoláriumban tették ki UV-B sugárzásnak. Ezáltal sikerült a vérnyomásukat ugyanolyan hatékonyan csökkenteni, mint ha vérnyomáscsökkentő hatású, ún. béta-receptorblokkoló gyógyszert szedettek volna velük - és mindezt mellékhatások nélkül.

 

A lummák az állatkertben mesterséges megvilágítás hatására elveszítették gyönyörű színüket és szaporodási képességüket

 

Évtizedekkel ezelőtt, amikor léteztek teljes spektrumú világítótestek, dr. Ott tesztelni kezdte hatásukat. Többek között egy iskolában, amit speciális filmfelvételeinek segítségével dokumentált is. A kísérlet elején, közönséges mesterséges világítás közben a gyerekek nyugtalanok és figyelmetlenek voltak. Különösen egy kisfiú tűnt ki a többiek közül hiperaktivitásával. Miután az osztályban alkalmazni kezdték a teljes spektrumú "napfénylámpákat", feltűnően javult a gyerekek viselkedése. A hiperaktív fiú az utolsó sorból önként átült az első sorba, és hajlandó volt részt venni a tanórán. Az osztályban a megbetegedések száma a korábbi esetszám egyharmadára csökkent.

 

További kísérletek folytak a kanadai Albertában, amelyek hasonló eredménnyel zárultak: a gyerekekben kevesebb volt a stressz és a nyugtalanság, javult a teljesítményük, és ritkábban betegedtek meg - és főleg csökkent a fogszuvasodásos esetek száma. Utóbbit állatkísérletekkel is igazolták.

 

Megdöbbentő eredmények terápiás lámpákkal

Heinrich Wendel feltaláló már a nyolcvanas években megalkotta a terápiás lámpát, amelybe teljes fényspektrumú világítócsöveket helyezett el. A készüléket számítógéppel vezérelte úgy, hogy az utánozza a nap járását. Módszerével igen jó gyógyeredmények születtek.

 

Magas vérnyomásban két hét alatt sikerült elérni az értékek csökkenését. Magas koleszterinszint esetén 30-40%-os csökkenést, cukorbetegségben a vércukorszint normalizálódását lehetett elérni. A terápiás világítást depresszióban szenvedőkön is tesztelték, főként az ún. téli depresszióban szenvedőkön. A panaszok a kezelés hatására 14 napon belül megszűntek.

 

A virágok a mesterséges megvilágítás hatására elpusztulnak

 

Dr. Gosbert Weth orvos és vegyész, a Bad Peterstal Klinika volt vezető főorvosa, a Wendel-féle terápiás lámpát több mint 1000 páciensnél alkalmazta sikerrel. Főként a kalcium-anyagcsere javulását célozták meg a kezelésekkel csontritkulásban szenvedőknél és a frissen operált ízületi protézist kapó betegeknél. Dr. Weth később saját terápiás lámpát fejlesztett ki, amellyel folytatta kísérleteit. Ő is regisztrálta a vérzsírok javulását a lámpás kezelés hatására. A káros LDL-koleszterin szintje 30%-kal csökkent, míg a hasznos LDL-koleszterin szintje az esetek többségében emelkedett.

 

A cukorbetegeknél szintén megfigyelte a vércukorszint csökkenését, és végül azt is felfedezte, hogy az UV-besugárzás hatására pozitívan befolyásolható a vérben a fibrinogénszint. A fibrinogén fontos véralvadási faktor, amely segíti a sebeknél a seb bezáródását és gyógyulását, megakadályozza, hogy egy kisebb sérüléstől elvérezzünk. Szívbetegség esetén azonban kockázati tényező, mert a magas fibrinogénszint hatására a vér nehezebben áramlik a véredényekben.

 

A Cambridge-i Egyetem kutatói annak jártak utána, mi lehet a magyarázata annak, hogy Nagy-Britanniában a téli hónapokban jóval magasabb a szív-keringésrendszeri halálok száma, mint nyáron. Megállapították, hogy télen a páciensek fibrinogénszintje jóval magasabb, mint nyáron. Úgy tűnik, hogy ezt is jelentősen befolyásolja a napsugárzás. A magas kockázatú betegeknél UV-besugárzással sikerült normalizálni a fibrinogénszintet.

 

A téli depresszió inkább rossz közérzet, mint betegség, azonban a sötét téli hónapok során nagyon sokan szenvednek tőle. Tünetei között szerepel a szomorúság, a félénkség, az ingerlékenység, a fáradtság, a fokozott étvágy, a motivációhiány. Mindezek oka a napfényhiány. Míg júniusban a nap 17 órán keresztül süt, januárban ez az idő 7 órára csökken. Munkába menet még sötét van, és mire délután vagy a kora esti órákban hazaérünk, már ismét sötét van. Nincs tehát esélyünk rá, hogy éltető napfénnyel töltődjünk fel - kivéve, ha teljes fényspektrumú lámpával világítunk. Bár mesterséges napfénypótlékról van szó, mégis sokat segít.

 

A D-vitamin fontos, hogy csontjaink erősek legyenek

Az UV-fény egyik leglényegesebb pozitívuma, hogy lehetővé teszi testünkben a D-vitamin termelődését. A D-vitamin jelentőségét azáltal ismerte meg a közvélemény, hogy bizonyították a kalcium-anyagcserében játszott fontos szerepét, ugyanis csak e vitamin hatására képes a táplálékokkal felvett kalcium a csontokba beépülni. A csontritkulás elkerülése érdekében tehát a D-vitamin nélkülözhetetlen tényező.

 

Egy atom-tengeralattjáróval kezdődött minden: mivel sok matróz megbetegedett, keresni kezdték az okot. Hamarosan kiderült: a hosszas merülési manőverek során fényhiányban szenvedtek

 

Az északibb országokban - az 52. szélességi fok felett - a tél sok gondot okoz. Ugyanis a nap nagyon alacsonyan jár, a napsugaraknak sokkal hosszabb utat kell megtenniük az atmoszférában ahhoz, hogy a földre jussanak, ami jelentős mértékben csökkenti az UV-fény erősségét. Ez nem elegendő a D-vitamin előállításához. A D-vitamin tablettás formában történő pótlása is gondot okozhat, mert zsírban oldódó vitaminként könnyen túladagolható, ami mellékhatásokkal jár: például mészlerakódásokat okoz a vesében, a szívben, a tüdőben vagy a véredényekben.

 

Itt fontos segítség lehet a teljes spektrumú lámpa, ugyanis UV-fény hatására testünk önállóan képes előállítani a D-vitamint, ugyanakkor e módszerrel elkerülhető a túladagolás.

 

Ma mindenféle méretben kaphatók teljes fényspektrumú fényforrások. Normális foglalatokhoz is készítenek égőket, amelyeket a hagyományos lámpákba becsavarva használhatunk. Ezek a világítótestek energiatakarékosak és nem vibrál a fényük. Az USA-ban a Vita-Lite és Duro-Test csövek 1983 óta elismert gyógyászati segédeszközök. A WHO ajánlásai között szerepel az ilyen lámpák használata gyárakban és iskolákban. Mindez jól mutatja, hogy a fény valóban lehet orvosság. És a fény táplálék, méghozzá nem csak a növényeknek. Mindannyian fénylények vagyunk, és a sötét évszakban is biztosíthatjuk testi-lelki jólétünket. Noha pozitív hatását számos tapasztalat bizonyítja, nálunk ezek a világítótestek nem terjedtek el tömegesen. Egyelőre kevesen használják, főként fogtechnikusok, művészek, vendéglők, de egyes klinikákon és erdei iskolákban is megjelentek már.

V. T.
XIV. évfolyam 12. szám

Címkék: fényterápia, napfény, teljes spektrumú fény

Aktuális lapszámunk:
2017. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.