Új a terápiában

Válságban a gyógyszeripar?

Ha egyre jobbak a gyógyszerek, akkor miért egyre több a beteg, magas kiadások mellett?

    Időről időre jelentkező rovatunkban dr. Boros G. László orvos professzornak (Kalifornia Egyetem Los Angeles - UCLA) teszünk fel egy-egy kérdést, amire a világ különböző részein dolgozó tudóstársaival közösen kialakított tudományos álláspontja alapján válaszol. 


     

    Kérdés

    – Bár a fejlett országokban az orvostudomány dinamikus fejlődésével egyre nőtt az életkor, a modern népegészségügyi adatok azt mutatják, hogy bizonyos krónikus és degeneratív betegségek egyre gyakoribbak. Magyarországon 2003 és 2015 között megduplázódott a cukorbetegek száma, vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, a 15 év feletti lakosság 30 százaléka elhízott. Több mint egymillió az ischaemiás szívbetegségben szenvedők száma, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót, csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma 2000 óta. Az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, és ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget. Sok híradás érkezik gyógyszerkísérletekről, jobbnál jobb gyógyszerekről, hogyan lehetséges akkor, hogy ennek ellenére ilyen rossz a tendencia?

     

     

    Válasz

    – Nagyon lényeges pontokat érintett. Látszatra komoly gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés folyik, de valójában ezek csak gazdasági érdekeket szolgálnak. A Human Genome Projekt pénzpocsékolás volt, és itt hadd idézzek néhány tanár társammal együtt kiválasztott, illetve kialakított szakcikket is [1]. A gyógyszeripar másfél évtizede a saját szakmai, anyagi csődjébe rohan [2-5]. A genomikus gyógyszerek gyakorlatilag megbuktak. Az, hogy a betegeknek bizonyos százaléka valahogy reagál egy gyógyszeres kezelésre, nem biztosítja azt is, hogy mindenki reagálni fog, mert ez nagyon sok egyéb tényezőtől függ. Látjuk, hogy nagyon sok gyógyszer második-harmadik fázisban megbukik [2, 3]. Részese vagyok egy nemzetközi egyetemi tanári körnek, akik megbeszélik ezeket a gyógyszerbukásokat szakmailag is.

     

    Ma már gazdaságilag is jól láthatóak a gyógyszeripart érintő tendenciák. 2017ben már csak 3% volt a gyógyszerfejlesztésre pocsékolt milliárdok mellett az ipar profitja. Ezt a Financial Times cikke írja, nem az én véleményem: itt közgazdászok által tényszerűen megállapított bukásról van szó [6]. Közgazdászok, az angol királyi akadémiáról is, már 2002-ben mondták, hogy gazdaságilag nincs értelme a személyre szabott gyógyszereket fejleszteni, mert nincs piacuk, nincs, aki megfizesse [7]. A befektetők kezdenek kivonulni a gyógyszeriparból. 2016-ban még 10,1% volt a gyógyszeripar profitja, 2017-ben már csak 3,1%, a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek százalékában [6]. A kutatási-fejlesztési költségek arányában egyre kevesebb profitot produkál ez az iparág. Csak az elmúlt néhány hétben legalább négy gyógyszer harmadik fázisú bukását láttam, tehát nincs gyógyhatásuk, ezért nem is kerülhetnek forgalomba, vagy pedig azok a szerek, amelyek már piacon vannak, a negyedik fázisban, vagyis amikor a beteg már szedi, és az orvos vizsgálja a klinikai tapasztalatokat, kiderül, hogy nincs gyógyhatásuk. A gyógyító tevékenység közben már nem reprodukálható a statisztikai eredmény. 

     

     

     

    A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin júniusi lapszámában olvashatják!

    Zimber Szilvia
    XXIV. évfolyam 6. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. október

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.