Viva Natura

Lebutított jövő...

Az adalékanyagok hosszú távon akár elbutulást is okozhatnak


Adalékanyagok itt-ottés mindenhol

Az élelmiszerek tömeggyártása ma már elképzelhetetlen az adalékanyagok nélkül. Ezek  az anyagok felelősek, hogy az áru szép legyen, ehető íze legyen, sokáig elálljon vagy egyáltalán összeálljon a kívánt formára. Ha belépünk egy élelmiszerüzletbe és elkezdjük nézni, hogy melyik mit tartalmaz, akkor bizony a legtöbb áru tele lesz mindenféle  szabályozóanyagokkal, színezékkel, ilyen-olyan gátlóanyagokkal, tartósítószerekkel,  ízfokozókkal és az E-számokkal jelölt mesterséges anyagokkal.

 

Sok adalékanyagnak ismeretesek a következményei, de soknak még mindig nem… Egyelőre nem tudjuk, hogy a sejtek genetikai módosulásánál, osztódásánál milyen szerepet játszanak ezek az anyagok, mi történik, amikor a sejtosztódásnál a sejtcella extracelluláris terében felhalmozódott méreganyagok egyszerűen képesek megmarni magát a DNSspirált az osztódásnál. Ebből adódóan sérült sejtek keletkezhetnek, és az átadott információ már egy olyan problémával terhes új sejt születését eredményezi, vagy egyszerűen csak megzavarodik a sejt saját természetes életciklusa.

 

Jakab István, egészség-be-fektető és Partl Viktória természetgyógyász,
fitoterapeuta

 

Minden, ami a természet receptorától eltér, az természetellenes. Ma már látjuk, hogy a mesterséges anyagok összetétele látszólag belátható kémiai szereket jelent, ugyanakkor beláthatatlan egészségügyi következményeket hordoz magában.

 

Ki tudja megmondani azt, hogy milyen következménye lesz a mai génmódosított étkezésnek, táplálkozásnak, milyen módon üt vissza az adalékszerekkel dúsított élelmiszerek, csecsemőtápszerek alkalmazása gyermekeink felnőttkori egészségében?

 

 

Adalékanyagokmás területekről

A jelen becslések szerint a szennyező vegyi anyagok 20 százaléka a vízzel, 10 a levegővel és 70 százaléka az élelmiszerekkel jut be a szervezetünkbe. Egy átlagos magyar ember az E-számokkal jelölt adalékanyagokból körülbelül 3 kilogrammot fogyaszt átlagosan. Ezeknek a hatásai általában nem akut problémaként jelentkeznek, hanem hosszú távon fejtik ki a hatásaikat. Ha a szervezet hosszú távon sokféle szennyező vegyi anyagnak, adalékanyagnak van kitéve, akkor annak hosszú távon jelentkezhetnek a hatásai, és számos krónikus betegség hátterében ott lehetnek a kiváltó okok között (például allergiák).

 

Nézzük például az illatszereket. Sorolni lehetne az adalékokat, amelyek megtalálhatók benne. Csak egy példa: a parabének. A legtöbb krémben, testápolóban ott vannak, de vajon tudjuk-e, hogy kevésbé lennének károsak, ha megennénk őket, mint így, hogy a bőrünkön keresztül felszívódnak. Így felkenve nagyobb mértékben szívódik fel az ösztrogén hatását utánozó, de radikálisabban fellépő vegyület (a xenoösztrogén), amely jelentős egyensúlytalanságokat képes okozni a hormonális rendszerben. Aminek aztán megint megvannak a nem éppen kellemes következményei…

 

 

Mi van az ételcsomagolásokra írva? Eligazodunk rajta?

A magyar szabályozás szerint az élelmiszerek csomagolásán koncentráció szerint csökkenő sorrendben vannak, sőt fel kell, hogy legyenek tüntetve az adalékanyagok. Ezeket azonban még mindig kevesen veszik figyelembe. Az élelmiszerek hirtelen kibővülő választéka lehetőséget ad arra, hogy válasszunk közülük, de az emberek nagy része az ár szerint választ. Félreértés ne essék, nem mindig a drágább a jobb! Az persze jó kérdés, hogy a legtöbben miért nem nézik meg vásárláskor, hogy mit tartalmaz az étel. Ez vajon naivitás vagy az ismeretek hiánya, tájékozatlanság?

 

Az utóbbi években azért már megfigyelhető, hogy az embereknek az élelmiszerek tisztaságába vetett bizalma jelentősen lecsökkent. Sokan kapnak ma már az adalékanyagok kockázatairól szóló kiadványokat vagy e-maileket.

 

 

Azok az egészségtudatos vásárlók, akik odafigyelnek arra, hogy mit tartalmaz az ételük, bizony nincsenek könnyű helyzet ben. Folyamatos utánajárást és tájékozódást igényel, hogy eligazodjunk az élelmiszerek hatalmas kínálatában. Hogy miért? Mert az E-számok listája is folyamatosan változik, és sokszor hallunk olyat, hogy fel sem tüntetnek egyes összetevőket, miközben benne van az áruban. A só került most például előtérbe, mondván, hogy hiába keresünk kevesebb káliumtartalmút (merthogy egészségünknek ez lenne e jobb), mert nincs is feltüntetve rajta, hogy van-e benne.

 

 

Mik azok az E-számok?

A feldolgozott élelmiszerek csomagolásán E betűvel és egy kóddal jelölik a benne lévő adalékokat. 1960-ban dolgozta ki ezt a rendszert az akkori Európai Közösség, hogy el lehessen kerülni a kémiai elnevezések megértéséből származó nehézségeket. Ekkor négy alapcsoportot állapítottak meg: színezékek: E 100–199- ig, tartósítószerek: E 200–299-ig, antioxidánsok: E 300–399-ig, emulgeálók, stabilizálók, sűrítők, zselésítők: E 400–499-ig. Azóta ezek folyamatosan bővülnek, s olyan új kategóriák születnek, mint például az ízfokozók.

 

Miért van szükség adalékanyagokra?

Az élelmiszergyártók szerint másképp nem lehetne tartós élelmiszereket előállítani, és a fogyasztók is igénylik ezeknek a használatát. Hiszen ki enné meg a levesporokat, ha azok színtelenek, szagtalanok és ízetlenek? Miért fogyasztanánk cukorban gazdag italokat, édességeket, amikor cukormentes „light” termékek is vannak? Ki vásárolna aznap vagy pár nap alatt elromló ételeket, amikor hosszú lejáratú is létezik?

 

De nézzük csak, miért is ízes a zacskós leves? Egyre kevesebb bennük a hús- és a zöldségtartalom. Kinek is jutna eszébe néhány gramm húsból és zöldségszárítmányból levest főzni. Akik ezt megveszik és megfőzik, sok esetben döntenek úgy, hogy javítanak a készítmény ízén és további sót vagy ízfokozót tesznek bele, mert úgy vélik, ettől csak jobb lesz. Nos ők nem elég szemfülesek, mert így a levesben több lesz például a nátrium-glutamát ízfokozó, mint a zöldség vagy a hús. Ebben az esetben, mivel hús alig van benne, nincs is értelme kiemelni, hogy mit is tartalmaz az iparilag nevelt állatok húsa…

 

 

Néhány kerülendő adalékanyagról

Nátrium-glutamát – E 621

A legismertebb ízfokozó. Forgalmazása akkor növekedett meg, amikor megjelentek a gyorsétterem-hálózatok, illetve a fehérjében gazdag készételek. Hat az emberek ízérzékelésére, felerősíti az ízeket. Maga az étel ízlik tőle, de már az első falat jelzést küld az agyunkba, és azt közli vele, hogy jóízű ennivalót eszünk, annak ellenére, hogy étel összetevői esetleg semmit sem érhetnek. Vagyis tudatmódosító! Utána kívánjuk és tudat alatt megint az vásároljuk, ami tartalmazza ezt az ízfokozót. Mellékhatása: gyengeség, gyors szívverés, nyakfájás, hátfájás stb.

 

Az étel az első szintje az energiának, amit beengedünk a tudatunkba, s így alapvető szerepe van az élet magasabb szintű irányításának az integrálásában. Ironikus, de a tiszta (organikus, friss) élelmiszer ugyanazokat a receptorokat ingerli az agyban és pontosan ugyanolyan eufóriát vált ki, csak éppen valóban táplálja a testet, nem okoz lehangoltságot és nem módosítja az ízérzékelést a tudatunkban.

 

Nitritek és nitrátok – E 249-252

A pácolt húskészítmények alkotóelemei, valamint primőr zöldségekben is előfordulhatnak a nitrogéntartalmú műtrágyák helytelen alkalmazása miatt. A szervezetbe jutva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását.

 

Aszpartám – E 951

Az aszpartám mint mesterséges édesítőszer igazi sikersztorinak indult, aztán kiderült, hogy fogyasztásakor furcsa tünetek jelentkeznek: szédülés, migrén, asztma, bőrérzékenység, figyelemzavar, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, memóriavesztés, állandó álmosság, ingerlékenység, szapora szívverés, légzési nehézségek, herpesz, menstruációs zavarok, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás stb. Ráadásul glutamátot is tartalmaz… A tünetek például akkor lépnek fel, ha 3 gramm aszpartám jut üres gyomorba (például diétás üdítő formájában).

 

Az aszpartám mérgező és betegségeket előidéző hatását mára már számos kísérlet bebizonyította. Amikor a szervezetbe jut, alkotórészeire bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra.

 

 

Aszparaginsav: ingerületátvivő anyagként van jelen az agyban. Ha túl sok jut be belőle a szervezetbe, akkor ideg- és agykárosodást okoz. Ez főleg a gyermekekre veszélyes, de az Alzheimerkór tömeges megjelenésének is oka lehet.

 

Fenilalanin: az egészséges ember szervezetében is megzavarja az anyagcsere-folyamatokat. A fenilalanin csökkenti a szerotoninszintet. A szerotonin az emberi idegrendszerben található ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter), melynek alacsony szintje éhségérzetet okoz, gátolja a nyugodt és mély alvást, és befolyásolja a fájdalomérzetet. A migrénben és a depresszióban szenvedőkre jellemző az alacsony szerotoninszint. Az éhségérzet okozása azért érdekes, mert az aszpartámot tartalmazó diétás üdítőket éppen azok veszik és isszák, akik fogyni szeretnének…

 

Metanol: igen erős idegméreg. 3–15 ml már halálos mennyiség, ha nem kezelik időben. A veszélytelennek ítélt napi mennyiség 0,0078 ml (ha egységnyinek vesszük a fajsúlyát), és
ehhez képest egy liter aszpartámot tartalmazó üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő aszpartámot tartalmaz.

 

A természetben a metanol nem keletkezik önmagában, csak etanollal együtt! Metanolmérgezések kezelésére éppen az etanolt használják. Amikor olyan itallal vagy étellel visszük be az aszpartámot, amelyben nincsen etanol, akkor a metanol nem ürül ki, hanem formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul, és a legkülönbözőbb károkat okozza a szervezetben.

 

Mindenesetre a sok száz engedélyezett adalékanyag fogyasztása felveti azt a kérdést, hogy kellően vizsgált-e az adalékanyagok hosszú távú, illetve együttes hatása az emberi szervezetre nézve. Valószínűsíthető például, hogy egyik fokozhatja a másiknak a hatását.

 

Mit tehet az egészségtudatos vásárló?

Vásárláskor nézzük meg az ételek összetevőit, és inkább a kevésbé feldolgozott, friss élelmiszereket részesítsük előnyben. Próbáljuk meg figyelni az E-számok listáját. (Az E-lista ma már több helyen is elérhető az interneten.) Ha van rá lehetőségünk, vásároljunk biztos forrásból származó ételeket.

 

Nézzünk utána, hogy a régi időkben hogyan tartósították télire az ételeket. Számos módszer van arra, hogy házilag is megoldjuk az eltarthatóságot.

 

 

Az érleléssel, fermentációval készült ételek fogyasztása egyre elterjedtebb a világon. A nyers ételek a baktériumok által, biotranszformált formában biztosítják a tápanyagokat, messzire elkerülve a mesterséges ízfokozókat, adalékanyagokat, puffasztókat. Most a kombucha házi fermentációjával ismerkedhetünk meg. Ma már több mint 100 ezer család készíti el otthon a kombuchaitalát.

 

 

Hogyan készíthetünk otthon kombuchát, amely bármeddig eláll?

Ha jól kezeljük, akkor tulajdonképpen halhatatlan...

 

A legmegfelelőbb hőmérséklet a legfontosabb tényező az erjesztési folyamatban.

 

Ideális hőmérsékletnek az egyenletes 23 °C ajánlható. Jó eredmények érhetők el még +/–5 fokos eltérés esetén is. Az erjesztési folyamat szempontjából a meleg a legfontosabb tényező annak érdekében, hogy egészséges italt kapjunk. Abban a helyiségben, ahol a gombát erjesztjük, tilos a dohányzás, mivel ez a gomba károsodásához, illetve elpusztulásához vezethet.

 

8-10 nap elteltével tiszta kézzel kiemeljük a gombát, leszűrjük az italt és üvegekbe töltjük, ezután hűtőszekrényben tároljuk. Hűtés nélkül túl gyorsan megsavanyodik. A gombát azonnal ismét felhasználhatjuk. Ha a felületén új gomba képződne, tiszta ollóval leválaszthatjuk, és ezután már a régi és az új gombával párhuzamosan erjeszthetünk teát. A legalkalmasabb tárolóedény a kombuchafőzetek számára az üveg, a porcelán vagy a lakkozott kerámia.

 

Arra azonban oda kell figyelni, hogy a műanyag tartály mindenféleképpen saválló legyen. A legtöbb, kereskedelemben kapható műanyag edény (polivinil, polipropilén) kombuchatea készítéséhez is alkalmazható.

 

Folyamatos erjesztés

 

Kelet-Európában az idősebbek még emlékeznek azokra a 20 literes vagy még nagyobb edényekre, amelyeket még a nagymama mindig meleg helyen tartott. Az emberek akkor ittak az edényben lévő italból, mikor kedvük támadt rá, és alkalmanként az edényt felöntötték édes teával. Ez volt a folyamatos erjesztés. Keleten a kombucha erjesztése nagyon egyszerű folyamat volt. Mint sok más, egyszerű keleti eljárást a nyugati ember – észjárásának megfelelően – túlbonyolított. Ennek egy tipikus példája, hogyan lett a folyamatos erjesztésből nyugaton szakaszos erjesztés.

 

A folyamatos erjesztéshez nagy méretű edényt kell használni éppúgy, mint a sör házi erjesztése esetében. Egy mázas cserépedény, amely dekorációnak is megfelelő a konyhában, ideális edény erre a célra.

 

Kezdetben legalább 10% arányú, már megerjedt italra (anyatea) van szükség, éppúgy, mint a szakaszos erjesztésnél. A cukor és a tea mennyiségét a térfogatnak megfelelően kell emelni. Ha nagyobb mennyiségű erjedt teánk van, használjuk fel mindet.

 

Hat vagy tíz nap után – ez függ a hőmérséklettől és az erjedt tea mennyiségétől – megkóstolhatjuk, az edény csapját használva. Akkor kezdjük el fogyasztani, ha íze már savanykás mustra emlékeztető.

 

Akkor öntsük fel újra cukros teával, ha már az ital 10-30%-a hiányzik az edényből. Ne adjunk forró teát az erjesztőedényhez, először hűtsük le testhőmérsékletűre. Az esti felöntés megfelelőbb, az éjszakai erjedés miatt már másnap újra fogyasztható a kombuchatea. Minden alkalommal más teát használhatunk a felöntéshez.

 

Újabb és újabb fajta teával való felöntés mindig új ingert jelent a szervezetünknek. A gyerekek szeretik a fekete ribiszke gyógytea, málnatea és egyéb gyümölcsteák keverékét (aroma és koffein nélküli). Az erjesztőedényt elég évente egyszer vagy kétszer megtisztítani az üledéktől. Zárt csap mellett engedjük le az edényből az üledéket. Ha adalékot használunk az erjesztéshez, például összetört gyömbért, akkor 2-3 havonta szükséges kitisztítani az edényt.

 

Kerámiaedény a tartós erjesztéshez: a kultúrát ne vegyük ki az edényből, ha nem szükséges. Sok ember megmossa a kultúrát hetente, ami teljesen felesleges. Fennáll a szennyeződés veszélye, a klórozott víz negatív mellékhatásáról nem is beszélve. Az egyetlen, amikor a kultúrát meg kell mosni, mikor a tetején penészedés látható.

 

A gomba tárolásahosszabb időn keresztül

 

Aki jól kezeli kombuchagombáját, ellenszolgáltatásként egész életre szóló egészséget és élveze tet kap ajándékba. A gomba tulajdonképpen nagyon stabil egység. 18 °C feletti hőmérsékleten már dolgozik, ha elegendő cukrot és oxigént kap. Ha túl sok a gombánk, vagy hosszabb időre szabadságra utazunk, akkor a gombát kb. 200 ml-nyi gombateában a hűtőszekrényben tárolhatjuk. A gomba ekkor egy téli álomszerű állapotba kerül. Az üveg, amelyben a gombát tároljuk, csak félig legyen töltve, mert a gomba, ha nagyon keveset is, de lélegzik. A gomba megvásárolható a Viva Natura márkaboltjaiban, illetve a webáruházban, melynek címe: www.vivanatura.hu.

 

A bélrendszer kitisztítása megvalósítható a tiszta, növényi alap Colon Control programmal, melynek részletes leírása megtalálható a Viva Natura honlapon (www. vivanatura.hu) az ingyenesen letölthető kiadványok között. A programból kiemelném az önállóan is szedhető Májprotektor nevű terméket, amely összetevői (kurkuma, papaya gyümölcs, máriatövismag) segítik a máj tisztító munkáját, amely a mai világunkban különösen fontos. Az összetevők népgyógyászati alkalmazásáról a www.nepgyogyaszat. hu oldalon olvashatnak. Kérdéseiket az info@kombucha.hu címre küldhetik

Partl Viktória, Jakab István
XVIII. évfolyam 4. szám

Címkék: viva natura

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.